Halász Gábor (Budapest, 1901. július 4. – Balf, 1945. márciusa) magyar kritikus, irodalomtörténész, író.
Életpályája Apja Budapest III. kerületi elöljáróságán dolgozott, anyja vidéki zsidó családból származott. A szülők csak gyermekük hétéves korában kötöttek házasságot.
A gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–történelem–filozófia szakos hallgatójaként szerzett diplomát 1925-ben. 1925–1926-ban állami ösztöndíjjal Párizsban és Olaszországban tartózkodott. 1927-ben díjtalan gyakornok, majd könyvtáros, a Kézirattár munkatársa lett a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában. 1932-ben és 1935-ben Baumgarten-díj elismerésben részesült.Színházi Élet, 1932-01-31. 6. szám, 57. o.Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér adatbázis 1932-től a Nyugat vezető kritikusa, 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság egyik alapító tagja, 1941-től a Magyar Csillag állandó munkatársa volt.
Mivel az ún. „harmadik zsidótörvény" hatálya alá tartozott, 1943 júliusában behívták munkaszolgálatra, de ekkor még felmentést kapott. Egy évvel később újra behívták kisegítő munkaszolgálatra, ahonnan már nem tért vissza: Sárközi Györggyel és Szerb Antallal együtt a balfi kényszermunkatáborba került. Éhezés és nélkülözés közepette, pontosan nem tisztázott körülmények között halt meg.
Munkássága
Tanulmányai, cikkei és kritikái a Nyugatban és más folyóiratokban (Napkelet) jelentek meg. A két világháború közötti korszak (1918–1938) egyik jelentős esszéistája; munkáit nagy tudás, műgond és humanista szemlélet jellemzi, és mindenekelőtt az értelem tisztelete. Az ész, az értelem törvényeinek nevében fordult szembe mind határozottabban a kor irracionális szellemi és politikai áramlataival. Így jutott el esztétikájában a realizmus vállalásáig, politikai magatartásában pedig kezdeti arisztokratikus konzervativizmusait mind inkább feladva a 19. századi demokratikus liberalizmus lett az eszménye. Az 1940-es évek első felében határozott állásfoglalást jelentett ez mindenfajta fasiszta diktatúrával szemben. Jelentős tanulmányokkal kísérve kiadta Justh Zsigmond naplóját, sajtó alá rendezte Madách Imre összes műveit, és szerkesztette Az angol irodalom kincsesháza című antológiát.
Művei Berzsenyi lelkivilága (1926) Áruló írástudók (1928) A líra halála (1929) Az újabb regényről (1929) Álbarbárok (1932) Új irányok a világirodalomban (1932) Irodalomtörténet és kritika (1933) A kritikáról (1933) Te meg a világ (1933) Egy ízlésforma önarcképe (1935) Személyes kérdésben (1935) Új verseskönyvekről (1935) Magyar századvég (1937) Kéziratmeghatározás. Halász Gábor előadásának vázlata; Diószegi Soksz., Bp., 1937 (Könyvtári előadások) Az új Illyés (1938) A realizmus titka (1940) Üvöltő szelek (1941) Két évforduló (1941) Magyar viktoriánusok (1942) Az angol irodalom kincsesháza; szerk. Halász Gábor; Athenaeum, Bp., 1942 (Az európai irodalom kincsesháza) Portré és tabló (1942) Hemingway (1942) Az angol irodalom kincsesháza (1942) Az ébredő város (1943) Magyar századvég; Officina, Budapest, 1945 (Officina képeskönyvek) Az értelem keresése. Irodalmi tanulmányok; Franklin, Bp., 1948 (Kultúra és Tudomány) Halász Gábor válogatott írásai; szerk., utószó, jegyz. Véber Károly; Magvető, Budapest, 1959 Halász Gábor válogatott írásai; 2., bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1977 Babits Mihály: Az európai irodalom olvasókönyve. Töredék és vázlat; sajtó alá rend., előszó Gál István, függelékben Halász Gábor levelei; Magvető, Budapest, 1978 Tiltakozó nemzedék. Összegyűjtött írások; szerk., sajtó alá rend. Véber Károly; Magvető, Budapest, 1981
Származása +Halász Gábor családfájaHalász Gábor(Budapest, 1901. július 4. –Balf, 1944. március)író, irodalomtörténészApja:Halász Gábor(Kunszentmiklós, 1856. szept. 18. –Budapest, 1930. ápr. 26.)hivatalnokApai nagyapja:Halász Gáborkocsmáros, mészárosApai nagyapai dédapja:n. a.Apai nagyapai dédanyja:n. a.Apai nagyanyja:Hollenda TeréziaApai nagyanyai dédapja:n. a.Apai nagyanyai dédanyja:n. a.Anyja:Rosenfeld Száli(1860. szept. 8. –Budapest, 1934. okt. 21.)Anyai nagyapja:Rosenfeld RubiAnyai nagyapai dédapja:n. a.Anyai nagyapai dédanyja:n. a.Anyai nagyanyja:Rosenfeld ReginaAnyai nagyanyai dédapja:n. a.Anyai nagyanyai dédanyja:n. a.
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
Lovász Dorottya: Élet a Halál után [alcím: szellemi örökségünk, Halász Gábor] . (Európa 2000 Középiskola, Budapest, 2012-11-15) Deme Zoltán: Halász Gábor élete és munkássága; Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár, Szolnok, 1966 Mikó Krisztina: Halász Gábor. Monográfia; Balassi, Bp., 1995 R. Lőrincz Anita: Félreértett hagyomány. A Kemény Zsigmond-i örökség továbbélése Halász Gábor, Szekfű Gyula és Szerb Antal munkásságában; szerzői, Dunakeszi, 1999 Kozák Péter: Halász Gábor irodalomtörténész, író, kritikus pályaképe. Névpont.hu
További információk A magyar irodalom története
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar irodalomkritikusok Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Óbudaiak Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Budapesten született személyek