Rimanóczy Yvonne (Budapest, 1930. július 14. –) Jászai Mari-díjas magyar jelmeztervező.
Életpályája, munkássága jobbra|250px|bélyegkép|Rimanóczy Yvonne önarcképe Apja, Rimanóczy Gyula az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója volt. Anyja a francia származású Foucault Yvonne. Mindkét testvére, ifj. Rimanóczy Gyula és Rimanóczy Jenő építészként dolgozott. A Magyar Iparművészeti Főiskola jelmeztervezői szakának elvégzése után, 1952-ben ösztöndíjasként a Nemzeti Színházban, Nagyajtay Teréz mellett kezdte meg a pályáját. 1955-ben Ascher Oszkár meghívta az Állami Déryné Színházhoz jelmeztervezőnek. 1985-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig az Állami Déryné Színháznál, illetve annak utódszínházánál – Népszínház – tervezett. A színház jellege miatt - faluszínház - jelmeztervek sokaságát készítette. Ezen felül több fővárosi és vidéki (békéscsabai, kecskeméti, pécsi, szolnoki stb.) színháznak is dolgozott. Stílusbiztonság, ízlés, elegancia jellemezte terveit. Kiemelkedő munkáját 1964-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. Sostarics Györggyel kötött házasságából született Yvette nevű lánya, aki neves animátor.
Jelmeztervei bélyegkép|jobbra|250px|Főiskolai tanulmány Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék Komédia 3 felvonásban, 1947 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Carlo Goldoni: Két úr szolgája, 1954 Kálmán Imre: Montmartrei ibolya, 1954 Vaszy Viktor: Dankó Pista, 1955 (A daljáték zenéjét Dankó Pista dalaiból állította össze Vaszy V.) Molière: Dandin György, 1955 Fényes Szabolcs: Két szerelem, 1955 Friedrich Schiller: Ármány és szerelem, 1955 Csiky Gergely: Mákvirágok, 1957 Szirmai Albert: Tabáni legenda, 1957 John Boynton Priestley: Váratlan vendég, 1957 Niccolò Machiavelli: Mandragóra, 1957 William Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1957 Molière: A nők iskolája, 1957 Dobozy Imre: Szélvihar, 1958 Szirmai A.: Mágnás Miska, 1958 Roger Martin du Gard.: Furfangos örökösök, 1958 Heltai Jenő: A tündérlaki lányok, 1959 Berté Henrik: Három a kislány, 1959 Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, 1959 Pierre Augustin de Beumarchais: A sevillai borbély, 1959 Hervé: Nebáncsvirág, 1959 Shakespeare, W.: A makrancos hölgy, 1959 Schiller, F.: Ármány és szerelem, 1960 Jacobi Viktor: Leányvásár, 1960 Katona József: Bánk bán, 1960 Lope de Vega: A kertész kutyája, 1961 Kodály Zoltán: Háry János, 1961 Szigligeti Ede: Liliomfi, 1961 Bródy Sándor: A tanítónő, 1961 Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra, 1962 Henrik Ibsen: Nóra (Babaotthon), 1962 Shakespeare, W.: Vízkereszt, vagy amit akartok, 1962 Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, 1962 Szophoklész: Antigoné, 1962 Jacobi V.: Sybill, 1963 Molnár Ferenc: Olympia, 1963 Johann Strauss: Denevér, 1963 Szigligeti Ede: Mama, 1963 Federico García Lorca: Bernarda Alba háza, 1963 Kacsóh Pongrác: János vitéz. 1963 Shakespeare, W.: Hamlet, dán királyfi, 1964 G. B. Shaw: Pygmalion, 1964 Gaetano Donizetti: Az ezred lánya, 1965 Shaw G.B.: Warenné mestersége, 1965 Heltai Jenő: Néma levente, 1966 Anton Pavlovics Csehov: Sirály, 1966 Shakespeare, W.: Othello, 1966 Strauss, J.: A cigánybáró, 1966 Molière: Dandin György, 1968 Kacsóh P.: János vitéz, 1968 Örkény István: Tóték, 1968 Molnár F.: Liliom, 1968 Németh László: Villanyfénynél, 1969 Otto Nicolai: A windsori víg nők, 1970 Madách Imre: Az ember tragédiája, 1970 Donizetti, G.: Szerelmi bájital, 1971 Illyés Gyula: Fáklyaláng, 1971 Shakespeare, W.: Szentivánéji álom, 1971 Szigligeti E.: Szökött katona, 1972 Ránki György: Pomádé király új ruhája, 1973 Shaw, G. B.: A szerelem ára, 1973 Bedřich Smetana: Eladott menyasszony, 1973 Gárdonyi Géza: A bor, 1974 Gioachino Rossini: A sevillai borbély, 1974 Németh L.: Szörnyetegek, 1974 Berkes P.: Bezzeg Töhötöm, 1977. Sütő András: Vidám sirató egy bolygó porszemért J. B. Presley: Veszélyes forduló, 1980 A felsoroltakon kívül még számos színmű, opera és film jelmezterveit készítette el, többek között a Békéscsabai Jókai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Színház, a Pécsi Nemzeti Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház részére. Az elkészített jelmeztervek tételes jegyzéke még nem ismert. Nyugdíjazásáig körülbelül 500 színműhöz készített jelmezterveket. Az eredeti jelmezterveinek egyik része az OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteményében, másik része Rimanóczy Yvonne tulajdonában találhatók. Továbbá több jelmeztervet készített a Magyar Televízió részére is.
Képgaléria
További információk
Nagyajtai Teréz Állami Déryné Színház Ascher Oszkár KI KICSODA. 1981 (Rimanóczy Yvonne 582. oldal). Babaotthon OSZK Színháztörténeti Tár. Grafikai és Szcenikai gyűjtemény. István Mária: Az ember tragédiájának látványvilága.(Színről színre). Bp., 1999. november 22. Budapesti Kamaraszínház-Ericson Studió
Források Rimanóczy Yvonne önéletrajza Állami Déryné Színház - Magyar Színházi Intézet, 1951-1975, Jubileumi kiadvány. (Ebben 248 db. színmű jelmezterve van felsorolva R. Yvonne neve mellett.) A jubileumi könyv fényképeit készítette: az Állami Déryné Színház. (Képszerkesztő: Keleti Éva) A képgaléria jelmez tervei és vázlatai Rimanóczy Yvonne tulajdonában vannak. A fényképeket és a digitalizálást leánya, Sostarics Yvette készítette.
Jegyzetek
Kategória:Magyar jelmeztervezők Kategória:Magyar nők Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:1930-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Rimanóczy család