A vasúti közlekedés a szállítás fontos módja Kínában. A hálózat hossza több mint  km (2022), ami a világ második leghosszabb hálózata. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve az első a világon, megelőzve Oroszországot és Németországot is.

2007-ben a Kínai Vasútnak vagonja, személykocsija és mozdonya volt. Több mint vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és tehervonat volt.

A vasúti közlekedést túlnyomórészt a China Railway (CR), Kína államvasútja üzemelteti.

Vasúthálózat Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm. Normál nyomtáv:  km (2022) Ebből nagysebességű: 40 474 km (2023) Keskeny nyomtáv: km, 750 mm helyi iparvágányok (1998) Villamosított vonalak:  km (2019)2019 年铁道统计公报 – 2019 Railway statistical bulletin kétvágányú vasúti pályák: km (2019)

Jövőbeli tervek A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án. 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.www.eeo.com.cn

Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.

Nagysebességű vasúti közlekedés

Nagysebességű vasutak 350 km/h vasútvonal Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal

200 km/h vasútvonal Csinhuangtao–Senjang nagysebességű vasútvonal, néhány szakaszon a max. sebesség: 250 km/h Jiaoji Railway Zhegan Railway legnagyobb része Kanton–Sencsen-vasútvonal egy része Peking–Sanghaj-vasútvonal egy része Jingguang railway egy része Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal, Csengcsou és Hszücsou között

Gördülőállomány CRH: CRH1, CRH2, CRH3, CRH5, CRH380A SJ X2000 Blue Arrow China Star

Nevezetes vonalak Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette. Peking–Kowloon-vasútvonal; Nanning–Kunming-vasútvonal - a vonal 2010 méteres szintkülönbséget győz le, ehhez 447 hidat és 258 alagutat kellett építeni; Paocsi–Csengtu-vasútvonal; Kanton–Sencsen-vasútvonal - Kína első nagysebességű vasútvonala; Csinghaj–Tibet-vasútvonal - vasút a Tibeti-fennsíkon; Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal - Kína teljes egészében önállóan megépített nagysebességű vonala, egy ideig a világ leggyorsabb vonala; Lienjünkang–Lancsou-vasútvonal; Tatung–Csinhuangtao-vasútvonal - a világ legnagyobb teherforgalmú vasútvonala; Peking–Csinhuangtao-vasútvonal - Kína első kétvágányú, villamosított vasútvonala; Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal - a világon leggyorsabban megépített, leghosszabb egyszerre átadott, a világ két leghosszabb hídját magába foglaló, egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala.

Vasúti kapcsolata más országokkal Afganisztán - nincs Laosz - van, azonos nyomtávolság Oroszország - van, eltérő nyomtávolság (1520 mm / 1435 mm) Észak-Korea - van, azonos nyomtávolság Mongólia - van, eltérő a nyomtávolság (1520 mm / 1435 mm) Kazahsztán - nincs, eltérő a nyomtávolság (1520 mm / 1435 mm) Kirgizisztán - nincs, eltérő a nyomtávolság (1520 mm / 1435 mm) Tádzsikisztán - nincs Pakisztán - nincs India - nincs Nepál - nincs, tervezés alatt 1435 mm Bhután - Bhutánban nincs vasút Mianmar - nincs Vietnám - van, eltérő a nyomtávolság; tervezés alatt a normál nyomtávolságú kapcsolat

Lásd még Sanghaji lebegő mágnesvasút

További információk

Kína 110,000 km vasúti pályát épít 2010-ig

Ministry of Railways Chinese Railways Shanghai Maglev Transrapid

Vasúti térképek

Railway map of China (1). kétvágányú vonalak, villamosított vonalak és épülő vonalak 2001 körül Railway map of China (2). Vasúti térkép az 1990-es évekből Railway map of China (3). Vasúti térkép az 1980-as évekből Railway map of China (4). Vasúti térkép 2006-ból Railway map of China (5) . Egy nagyon nagy térkép Kína vasúthálózatáról angol és kínai nyelven

Jegyzetek