Bengt Ronnie Peterson (Örebro, 1944. február 14. – Milánó, Olaszország, 1978. szeptember 11.) svéd autóversenyző. A Formula–1-ben haláláig a March, a Tyrrell és a Lotus csapatoknál versenyzett.
A Formula–1 előtt Sok Formula–1-es autóversenyzőhöz hasonlóan ő is gokart-versenyeken tűnt fel először. 1963-as és 1964-es svéd győzelmei után 1966-ban áttért a Formula–3-ra az édesapja, Bengt Peterson által tervezett járművel, amelyet egy Brabham mintájára készített. Ebben az évben Dalslandban harmadik helyezést ért el a Formula–3-ban. 1967-ben néhány alkalommal visszatért a gokart-versenyzéshez. 1968-ban lecserélte a Brabhamet a Tecno Racing Car egyik autójára, és 26 Formula–3-as versenyéből 12-t meg is nyert. 1969-ben szintén a Formula–3-ban Monacóban győzelmet aratott, majd ugyanebben az évben az európai nagydíjat is megnyerte. Ez az év sikeres volt Peterson számára: 16 futamgyőzelme volt, kétszer volt második helyezett, három alkalommal pedig harmadik helyen ért célba.
A Formula–1-ben thumb|left|230px|Ronnie Peterson 1976-ban Az 1970-es monacói nagydíjon mutatkozott be a Colin Crabbe Racing csapat színeiben. A rendelkezésre álló szűk pénzügyi keret nem tette lehetővé, hogy annyit teszteljenek, mint a nagyobb csapatok, Peterson mégis 12. helyen végzett az időmérő edzésen a 16 versenyzőből. Csapatából ő ért célba egyedül, hetedikként. 1971-re a March szerződtette a pilótát, aki nagyon jó időket futott a March 711-es versenyautóval. Monacóban szerezte meg pályafutása első pontjait, rögtön egy második pozícióval. A dobogó középső fokára állt Nagy-Britanniában is, az év versenyén, Monzában pedig úgy tűnt, összejöhet első győzelme. Regazzoni emlékezetes rajtjával az első helyre jött fel a negyedik sorból. Regazzoni után Peterson vezetett, majd Stewart után Regazzoni visszavette az első helyet. A futam végére többen is esélyesek voltak a győzelemre, végül azonban mindössze 0,01 másodperccel ismét második lett Peter Gethin mögött. A szezont összesen négy második és egy harmadik hellyel zárta, ezzel pedig a csaknem kétszer annyi pontot szerző, domináns Jackie Stewart mögött második lett a bajnokságban. Érdemeit nagyobbítja, ha hozzátesszük, hogy egyetlen másik March-pilóta sem tudott pontot szerezni. 1972-ben Peterson és a March menetelése megszakadt, a brit csapat három verziót épített autójából, mire végre sikerült viszonylag versenyképes modellel előállnia. Peterson egyetlen dobogós eredményt szerzett a Nordschleifén, a bajnokságot pedig 9. helyen zárta. Valós teljesítményét mutatja, hogy csapattársa ezúttal is nulla ponttal zárt, márpedig ebben az évben a svéd az újonc Niki Laudát kapta maga mellé.
Az 1972-es szezon végén Peterson elhagyta a Marchot, és a címvédő csapathoz, a Lotushoz igazolt, ahol Emerson Fittipaldi csapattársa lett. 1973-ban, a francia nagydíjon szerezte pályafutása első győzelmét a Formula–1-ben. 1973-ban négy futamot nyert (a francia, az osztrák, az olasz és az amerikai nagydíjat), ez a világbajnokság harmadik helyéhez volt elég. 1974-ben a Lotus 76-os autóval – amelyet sem ő, sem csapattársa, Jacky Ickx nem szívlelt – háromszor lett első, egyszer harmadik, és hat futamon nem ért célba. Így a világbajnoki ranglistán ötödik helyen végzett. Az 1975-ös év sikertelen volt a Lotus csapat számára, Ickx és Peterson is egy régebbi Lotus modellel versenyeztek. A csapatfőnök, Colin Chapman próbálta visszatartani a svéd pilótát, 1976-ban egy Lotus 77-tel indult a brazil nagydíjon, ám az olasz nagydíjat már a March csapat visszatérőjeként nyerte meg. A következő évben a Tyrrellhez igazolt és a hatkerekű P34-essel versenyzett. Egyszer állhatott a szezon során a dobogóra, amikor harmadikként végzett a belga nagydíjon. 1978-ban ismét a Lotus csapat színeiben versenyzett, Mario Andretti csapattársaként. A két pilóta magasan kiemelkedett az akkori mezőnyből. Abban a szezonban két futamot nyert, mert szerződése megakadályozta abban, hogy megelőzze csapattársát. Első lett a dél-afrikai nagydíjon, amelyen az utolsó körben vette át a vezetést Patrick Depailler-től, valamint az osztrák nagydíjon is elsőként állhatott a dobogóra. Utolsó versenyéig, az olasz nagydíjig Andrettivel osztoztak az 1-2. helyeken. 1979-re biztos helye lett volna a McLarennél.
A Formula–2-ben 1970-ben a Formula–1 mellett az akkori szokásnak megfelelően a Formula–2-ben is szerepelt. Itt a gyári March csapat pilótája volt. Az összetett bajnokság negyedik pozíciója elegendő volt ahhoz, hogy a következő évben már a gyári csapat tagja legyen. A következő szezonban Nagy-Britanniában, Franciaországban, Svédországban, Ausztriában és az utolsó előtti versenyen Peterson győzni tudott. Carlos Reutemannt 14 ponttal előzte meg a végelszámolásban, ezzel a Formula–2-es bajnoki címet is megnyerve. 1976-ig még részt vett néhány versenyen a sorozatban, és győzelmeket is szerzett.
Halála 1978. szeptember 10-én az olasz nagydíjon Peterson harmadikként rajtolt, a verseny első körében ütközött Hunttal, majd a védőkorlátnak csapódott. A baleset látszólag nem volt különösebben súlyos, a sérült pilótát társai hamar kiszabadították az időközben lángra kapott versenyautóból. Ezt követően a milánói kórházba szállították törött lábával, másnap reggel azonban zsírembólia miatt meghalt.
2008-ban szülővárosában, Örebróban múzeumot nyitottak a tiszteletére.
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Helyezés Pont 1970 Antique AutomobilesRacing Team RSA ESP MON7 BELHn HN 0 Colin Crabbe Racing NED9 FRAKi GBR9 GERKi AUT ITAKi CANHn USA11 MEX 1971 March RSA10 ESPKi MON2 NED4 FRAKi GBR2 GER5 AUT8 ITA2 CAN2 USA3 2. 33 1972 March ARG6 RSA5 ESPKi MON11 BEL9 FRA5 GBR7 GER3 AUT12 ITA9 CANKiz USA4 9. 12 1973 Lotus ARGKi BRAKi RSA11 ESPKi BELKi MON3 SWE2 FRA1 GBR2 NED11 GERKi AUT1 ITA1 CANKi USA1 3. 52 1974 Lotus ARG13 BRA6 RSAKi ESPKi BELKi MON1 SWEKi NED8 FRA1 GBR10 GER4 AUTKi ITA1 CAN3 USAKi 5. 35 1975 Lotus ARGKi BRA15 RSA10 ESPKi MON4 BELKi SWE9 NED15 FRA10 GBRKi GERKi AUT5 ITAKi USA5 13. 6 1976 Lotus BRAKi 11. 10 March RSAKi ESPKi BELKi MONKi SWE7 FRA19 GBRKi GERKi AUT6 NEDKi ITA1 CAN9 USAKi JPNKi Theodore USW10 1977 Tyrrell ARGKi BRAKi RSAKi USWKi ESP8 MONKi BEL3 SWEKi FRA12 GBRKi GER9 AUT5 NEDKi ITA6 USA16 CANKi JPNKi 14. 7 1978 Lotus ARG5 BRAKi RSA1 USW4 MONKi BEL2 ESP2 SWE3 FRA2 GBRKi GERKi AUT1 NED2 ITAKi USA CAN 2. 51
Fordítás
Jegyzetek
További információk
Hivatalos weboldal Profilja a grandprix.com honlapon Profilja a statsf1.com honlapon Videó a végzetes balesetéről
Kategória:1944-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Formula–1-es balesetben meghalt versenyzők Kategória:Svéd autóversenyzők Kategória:Svéd Formula–1-es versenyzők Kategória:Svéd Formula–2-es versenyzők Kategória:Örebróiak Kategória:Lotus F1 Kategória:Tyrrell Racing