bélyegkép|263px|Segner-kerék vázlata
Segner János András (ejtsd: zégner) (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár.
Élete Iskoláit Pozsonyban végezte. Főiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte 1724-ben, de egy évvel később már a Jénai Egyetemen orvostudományt tanult, s a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.
1730-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. 1735-ben már az akkor szerveződő Göttingeni Egyetemen tanított – elsőként – fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő egészen 1755-ig. Közben csillagászattal is foglalkozott, ő hívta életre az egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát. Azután haláláig a fizika, matematika és csillagászat professzora volt Halléban.
A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. Tagjául választotta a szentpétervári és a berlini, valamint a göttingeni tudományos akadémia, illetve társulat. A londoni Királyi Társaságnak is tagja volt. II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el. 1755-ben nemességet kapott és titkos tanácsos lett. Pozsony vármegye
Tudományos munkássága Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti Nörtenben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.
A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Leonhard Euler éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket.
A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a Descartes-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt.
A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is.
Főbb művei De natura ac principiis medicinae (doktori disszertáció), Jena, 1730; Elementa mathematicae et geometriae, Göttingen, 1739; Einleitung in die Natur-Lehre, Göttingen, 1754, 3. kiadás, Göttingen, 1770 Specimen Theoriae Turbinum, Halle, 1755; Elementa analyseos finitorum, Magdeburg, 1758 Anfangsgründe der Arithmetick, Geometrie und der geometrischen Berechnungen, Halle, 1764 Gründe der Perspectiv, Berlin, 1799.
Emlékezete
Albertfalván és Pozsonyban utcát, Debrecenben teret neveztek el róla. Szintén a nevét viseli a Hold egyik krátere.
1974-ben szobrot állítottak neki a Debreceni Egyetem Klinikáján.
Jegyzetek
Források KAISER, W.: J. A. S.''', Lipcse, 1977 Műszaki nagyjaink. 1. Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon. (Nagy F. főszerk, Bérczi Sz. és Mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (), újabb kiadása 1997-ben )
Kovács László: Segner János András: Egy jeles hungarus a 18. századból, Budapest, Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2018 (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára, 122.)'' → internetes változat: https://web.archive.org/web/20180330012930/http://real.mtak.hu/74845/2/Segner%20beliv%20nyomdai.pdf
Vörösmarty Géza 1978: Segner János András emlékére. Honismeret
Kategória:Magyar fizikusok Kategória:Magyar csillagászok Kategória:Magyar matematikusok Kategória:Magyar kémikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Royal Society tagjai Kategória:Pozsonyiak Kategória:1704-ben született személyek Kategória:1777-ben elhunyt személyek