Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) magyar festő. Az expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi természetelvű szemléletét.
Élete, munkássága bélyegkép|260px|jobbra|Egry József szobra a badacsonyi kikötőbenHasonló szobra áll Budapesten, XI. ker., Egry J. – Irinyi u. sarkán. Napszámos-paraszti családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. 1910-től volt kiállító művész. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier festő és szobrász kikötőmunkásokat formáló alakjai, néhány évig maga is a város peremén élő munkásembereket festette összefoglaló stílusban arany-barnás színvilágban.XIX.-XX. századi magyar festészet. Kisújszállás : Pannon-Literatúra Kft., 2007
Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, ami után a badacsonyi hadikórházba került. Ott ismerte meg későbbi feleségét Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban.1918-ban – első férje halála után – feleségül vette Pauler Juliskát. A következő években a házaspár otthona a feleség keszthelyi háza. A nyarakat Badacsonyban töltötték, felesége kis telkén épített háromszintes műteremházban. Ezt a házat 22 évvel a festő halála után (újabb épületszárnnyal kibővítve), 1973-ban Egry József Emlékmúzeummá alakították.
Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson.
A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. 1924-1929 között megtalálta a rendet. „Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek.” „Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját.” Szivárvány képét a Grünewald isenheimi oltárán látott szivárványos félkör halál utáni lét szimbóluma inspirálta. Ezt bevonta saját fényjelenség-megfigyeléseibe. Önarcképei és a Kikiáltó, ami rejtett önarckép, magányosságának dokumentumai.
Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot-romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Sziciliába. Taormina (1930), majd Nervi (1938) című alkotásai ezekről az utakról származtak. Az ott látott erős fények megszilárdították elképzeléseit.
Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben.
Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu.
1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. 1951-ben halt meg a Badacsonyban, a badacsonytomaji temetőben nyugszik. Özvegye 1957-ben hunyt el.
balra|bélyegkép|Egry József: Tátra (1929)
Kiállításai
1909-ben kollektív kiállításon vett rész a Művészházban. Kiállításai voltak Berlinben (1926), Drezdában (1926), a Tamás Galériában (1928, 1930, 1933), az Ernst Múzeumban (1939). Emlékkiállítást 1951-ben rendeztek tiszteletére a Fővárosi Képtárban. 1957-ben a brüsszeli világkiállításon mutatták be képeit.Lásd Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002, 86. o.
Művei (válogatás)
Éjjeli menhely előtt (1907, MNG) Ádám és Éva (1909) Kikötői munkások (1912) Szent Kristóf a Balatonnál (1927, Bakony Múzeum, Veszprém) Szent Kristóf a faluban (1927, MNG) Önarckép napsütésben (1927, MNG) Szivárvány (1930, MNG) VisszhangA tihanyi visszhang (1936, MNG) Nap a víztükörben (1937) Aranykapu (1943-44)
Társasági tagság
Posztnagybányai stílus (Gresham-kör) KÚT (képzőművészet) Európai Iskola
Díjai Ernst-díj (1924) Szinyei-Merse Pál Társaság tájképdíja (1926) Állami nagydíj (1945) Kossuth-díj (1948) Magyar Örökség díj ( posztumusz, 1998) balra|bélyegkép|Hableány kikötő
Jegyzetek
Források Genthon István: Egry, Bp., 1938 Németh Lajos: Egry József művészetéről, Bp., 1962 Láncz Sándor: Egry József, Bp., 1973
További információk https://www.wikiart.org/en/egry-jozsef Egry József élete, képei, hung-art.hu Egry József Múzeum, Badacsonytomaj Egry József élete, fotója, festményei - TerminArtors.com S. Nagy Katalin: A napba néző és a vízbe néző – Egry József művészetéről (2024) Galambos Ádám: Egry József gyűjteményes kiállítása Veszprémben (2024)
Kategória:Magyar festők Kategória:Tájképfestők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1951-ben elhunyt személyek Kategória:Nemes Marcell-díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek