Az elektrum a terméselemek ásványosztályban, a fémek alosztályon belüli aranycsoport szabályos kristályrendszerben megjelenő tagja. Természetes ötvözet, amely aranyból és ezüstből áll.
A termésarany minden esetben tartalmaz ezüstöt, mert atomi tulajdonságaik nagy egyezést mutatnak. Amennyiben az ezüsttartalom eléri a 20%-ot, a terméselemet elektrumnak nevezik. Ez az érték a 20 karátot megközelítő 800‰-es finomságú aranyminőségnek felel meg. Az ezüsttartalom miatt a felülete gyakran elszíneződve futtatódik. Egyes ásványrendszer-összeállítások nem különítik el.
Keletkezése Kizárólag hidrotermásan keletkezik. Ezüst-szulfidos ásványtársulások (argentit, pirargirit, stefanit, miargirit) gyakori és jellemző tagja.
Előfordulásai Előfordulásai a termésarany és termésezüst előfordulásokéval megegyezik.
Aranykinyerés Az elektrumból az értékesebb fémet, az aranyat ércelőkészítési eljárással, leggyakrabban ciánlúgzással különítik el. Alkalmazzák a kohászati finomítási eljárásokat is.
Kémiai összetétel A finomságtól függően: arany (Au): 15,0 – 85,0% között, ezüst (Ag): 85,0 – 15,0% között.
Története bélyegkép|Elektrumból vert lüdiai sztatér a Kr. e. 6. századból Az ókorban elsősorban Egyiptomban és Lüdiában bányászták. Utóbbiban 3–4 arany és 1 rész ezüst keverékét jelenti.
Több helyütt is vertek e fémből pénzérméket, a Római Birodalomban nem.
Források Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987 Bognár László: Ásványnévtár. ELTE kiadás. Budapest. 1995 Koch–Sztrókay: Ásványtan I–II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1966
Kategória:Fémek