bélyegkép|190px|Fischer Annie és Tóth Aladár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-26
Fischer Annie (Budapest, 1914. július 5. – Budapest, 1995. április 10.) a 20. század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas magyar zongoraművésze.
Élete Csodagyerek lévén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Székely Arnold, majd Dohnányi Ernő növendéke volt. 10 éves korában (1924) Beethoven I., C-dúr zongoraversenyével debütált. 1926-ban volt az első nyilvános külföldi fellépése Zürichben, amelyen Mozart és Schumann egy-egy zongoraversenyét játszotta. Bár korán kezdte pályáját, igazi nemzetközi áttörésre csak akkor kerülhetett sor, amikor megnyerte az 1933-ban Budapesten rendezett Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny első díját.
Felfelé ívelő karrierjét a II. világháború szakította félbe, zsidó származása miatt. Ezeket az éveket 1941-től Svédországban töltötte férjével, Tóth Aladár zenetudóssal (aki 1946-tól az Operaház igazgatója lett).
1946-ban tért vissza Budapestre, és ettől kezdve megszakítás nélkül itt élt, innen járta a világot. Különösen szívesen látott vendég volt Angliában, Hollandiában, Franciaországban és Svájcban. A világ nagy zongoraművészeinek sorában elfoglalt kiemelkedő pozíciója ellenére viszonylag kevés hanglemezfelvétel őrzi játékát – ennek egyszerű oka az, hogy nem szerette a stúdiók zárt világát.
Játékában egyesült a férfias erő, a billentés szépségével és a frazírozással.
Fischer Annie hivatalosan sohasem tanított, ha fiatal művészek tanácsért fordultak hozzá, szívesen hallgatta meg őket és segítette pályájuk kibontakozását. Az 1950–1960-as években Magyarország „utazó zenei nagykövetének” nevezték.
1961-ben debütált az USA-ban Mozart Esz-dúr zongoraversenyével (K. 482) Széll György vezénylete mellett a Carnegie Hallban, s habár világszerte koncertezett, alapvetően európai illetőségű művész volt, játékát kora legnagyobbjaihoz hasonlították. Otto Klempererrel előadta Beethoven összes zongoraversenyét a londoni Royal Festival Hallban.
A '80-as évektől megritkultak hangversenyei, Budapesten szinte egyáltalán nem lépett fel, de külföldön még vállalkozott egy-egy fellépésre.
Fischer Annie 1995. április 10-én hunyt el szülővárosában, Budapesten.
Pletykák Van egy anekdota,http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=214 momus.hu hogy Cziffra György (zongoraművész) felvásárolta Fischer Annie párizsi koncertjének összes jegyét, és ő maga sem ment el a hangversenyre; a művésznőnek egyedül kellett eljátszania a koncertet.
Vásáry Tamás szerint az egyik ilyen pletykáló Cziffra tanára, Ferenczy György lehetett.
Díjai Kossuth-díj (1949, 1955, 1965) Kiváló művész (1952) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994) Magyar Örökség díj (posztumusz, 1997)
Jegyzetek
További információk 190px|bélyegkép|balra|Fischer Annie és Tóth Aladár emléktáblája lakóházukon, Budapest XIII., Szent István park 14. Mácsai János írása a Zeneakadémia honlapján Székely György cikke a Parlandoban Cikk a Mazsike honlapján
Fischer Annie; szerk. Batta András et al.; Klasszikus és Jazz, Bp., 2002
Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1995-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar zongoristák Kategória:Dohnányi Ernő tanítványai Kategória:Magyar nők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Bartók–Pásztory-díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei