A Sóvári Soós család a Boxa vagy Baksa-nemzetségből eredt, a mára már kihalt Bocskay, Csapy, gálszécsi Széchy, Zrittei (Szürtei), Zerdahelyi és más – a Simon Miczbántól való leszármazási legenda szerint (Lásd a Csapy családnál) – hét családtól.
Története
A Baksa nemzetségből származik.
A Sóvári Soós család őse Simon fia György volt, aki végigküzdötte IV. László összes háborúit: 1276-ban elfogta a király ellen lázadó Geregyét (Pál országbíró fiát), a morvamezei nagy ütközetben 12 csehet ejtett foglyul. Litovoi oláhországi vajdát már mint önálló hadvezér legyőzte s ennek testvérét Bărbatot a király elé vitte. Részt vett a Hódtavi csatában is. Legnagyobb érdemei azok, melyeket Leskó krakkói herceg trónra ültetésében s 1288-ban a Lengyelország felől betörő tatárok visszaverésében szerzett. 1300-ban szabolcs vármegyei főispán és sárospataki várnagy volt. 1288-ban IV. László királytól kapta érdemeiért Sáros megyében Sóvár, Sópatak és Delne királyi pusztákat. A család e Sóvárról vette előnevét.
A család 1418-ban címeres nemeslevelet kapott Zsigmond királytól. A 18. században telepedett le Abaúj vármegyében, ahonnan egy ága Szabolcs vármegyébe költözött. Ott Karászt bírta.Reiszig Ede: Szabolcs vármegye nemes családai. In: Szabolcs vármegye
Neves családtagok A család több tagja is tisztséget viselt Zemplén, Sáros és Abaúj vármegyékben. János és Péter, a Kopasz-féle lázadásban Petne fia Péternek felszólítására sem vettek részt. János fia László a királyné étekfogó mestere, I. Lajos király hű vitéze mindkét nápolyi hadjárat alatt, az 1348-iki velencei fegyverszünet kötésénél pedig kezese volt. Péter unokája, János fia László, 1399-ben nógrádi főesperes, 1401-ben pedig titeli prépost volt. Simon, 1402-ben a Zsigmond király és ausztriai Albert között kötött szerződést szintén aláírta. István, 1410-ben Sáros vármegye főispánja és udvari katona, a királytól zálogba kapja Kis-Sárost. György, 1456-1461 között pozsonyi várnagy és főispán volt. István, 1471-től 1479-ig Abaúj vármegye alispánja volt. János, Szapolyai pártjára állott, ezért az Eperjesiek elfoglalták Sóvárt, de királyi rendeletből visszaadták. Albert, 1594-ben és 1596-ban sárosi alispán, a nemesi felkelés vezére volt. István, 1597-ben alispán, Teuffenbach Kristóf császári hadvezér fogságába került. János, 1647-ben Sáros vármegye alispánja. Soós Elemér (1844–1929) honvéd ezredes, genealógus, hadtörténész.
Jegyzetek
Források
A Pallas nagy lexikona A Sóvári Soós családfa: http://www.genealogy.euweb.cz/hung/soos1.html http://www.genealogy.euweb.cz/hung/soos2.html
Sovari