A tehergépkocsik (vagy teherautók) elsősorban vagy kizárólagosan terhek (például: nyersanyagok, félkész termékek, készáruk) szállítására tervezett közúti gépjárművek. A KRESZ alapján (az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet II. szakasz i. pontja) ebbe a csoportba tartozik minden olyan gépkocsi, ami nem személygépkocsi, autóbusz, trolibusz, vagy mezőgazdasági vontató (traktor). A teherautók általában merev kerettel rendelkeznek. A nagyobb méretű, pótkocsit vontató tehergépkocsi szerelvényeket a köznyelvben kamionnak is nevezik.
Felépítése általában a következő: egy erős váz, egy megfelelő meghajtóstruktúra, vezetőfülke, illetve a rakomány számára hely, vagy a pótkocsi vontatásra kialakított szerkezet (nyereg).
Általános
Konstrukciós besorolás
A tehergépkocsik alapvetően két típusúak lehetnek: Fülkésalváz: amely maga szállítja a terhet az alvázra szerelt felépítmény által. A felépítmény képezi a rakteret, ez lehet plató, ponyvás plató, zárt doboz, hűtött raktér, tartály folyékony vagy porózus anyagokhoz stb., de vannak cserélhető felépítmények is. Az alváz különböző hosszúságú lehet felépítménytől függően és kettőtől indokolt esetben lehet akár hat tengelyes is. Ezen kívül pótkocsit is vontathat, ezáltal „szerelvénnyé” válik. 250px|bélyegkép|Nyergesvontató Nyergesvontató: csak félpótkocsi vonatására van kialakítva, önmaga rakomány szállítására nem alkalmas. A nyerges vontatók általában rövid alvázú teherautók, amin a vezetőfülke mögött a félpótkocsi vontatására kialakított „nyereg” található, ehhez kapcsolódva veszi át a nyerges vontató a rátámaszkodó félpótkocsi súlyának egy részét. A nyereg egy lapos, kerek fémalj, amiben egy keskeny vágat fogadja be a félpótkocsi „királycsapját". A nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló szerelvény is vontathat bizonyos országokban bizonyos megkötésekkel pótkocsit.
Más változatok: „Dromedár”: ritka tehergépkocsi típus, amely nyergesvontató létére a fülke mögött kisebb raktérrel rendelkezik. Vontató: olyan tehergépkocsi, ami alapesetben leggyakrabban nyergesvontató, de kisebb plató („ballasztplató”) felszerelésével pótkocsik vontatására is alkalmassá tehető. Jellemzően ide tartoznak a nehézvontatók is, amelyek túlsúlyos szállítmányok vontatására szolgálnak. Terminálvontató: olyan nyergesvontató, amely nagyobb átrakodóhelyeken, pl. kikötőkben rendezgeti a félpótkocsikat. Egy átlagos nyergesvontatóhoz hasonlóan kéttengelyes jármű, viszont csak egyszemélyes a vezetőfülkéje, amiből hátrafelé is vezethető mikor rákapcsolódik egy félpótkocsira, vagy elhelyezi azt valahová. A nyeregszerkezetének magassága hidraulikával állítható, így mindenféle félpótkocsival össze tud kapcsolódni.
Pótkocsik A tehergépkocsiknak általában ugyancsak kétféle pótkocsijuk lehet, mindkét típus ugyanolyan felépítményekkel rendelkezhet, mint a tehergépkocsik. Pótkocsi: lehet könnyű, 750 kg össztömeg alatti, vagy nehéz, e tömeg feletti. A pótkocsikat azok vonórúdjával vagy vonóháromszögével vontatják, miután a tehergépkocsik alvázának végén lévő vonóhoroghoz vagy vonószemhez kapcsolták őket. Tipikus pótkocsi például az, amelyiknek az elején és a végén is van tengelye 1+1, 1+2 vagy 2+2 formában, az első tengely(ek) a vonóruddal együtt fordulnak. Vannak olyan pótkocsik is, amelyeknek középen vannak a tengelyei, avagy központi tengelyesek, általában ezek is normál hosszúságúak, de vannak rövidebbek is; lehetnek egytengelyesek (mondem, ezek sokszor könnyű pótkocsik), kéttengelyesek (tandem), vagy háromtengelyesek (tridem) is.
Félpótkocsi: a félpótkocsi a nyergesvontató nyeregszerkezetére támaszkodik, ezáltal az veszi át a félpótkocsi súlyának jelentős részét. A kialakítása miatt, mivel csak hátul vannak tengelyei és mert csak nyergesvontató tudja vontatni, nevezik félpótkocsinak. Ugyanakkor egy „dolly” nevű segédeszköz segítségével akár egész pótkocsivá is alakítható. A dolly egy vagy két, esetleg három tengelyes futóműelem, amely elöl vonóháromszöggel rendelkezik, és maga is nyeregszerkezettel kapcsolódik a félpótkocsihoz, ezáltal azt pótkocsivá téve, így felépítményes teherautók is elvontathatják. A félpótkocsik egy, kettő és három tengelyesek szoktak lenni, de indokolt esetben efölött is lehet a tengelyszámuk, ezen kívül lehetnek ellenkormányozódó tengelyeik is. Könnyű kisteherautó-alapú nyergesszerelvény is létezik, ahol ilyen kisebb félpótkocsikat használnak.
Más változatok: 250px|bélyegkép|Európai nyergesszerelvény tandem pótkocsival (EuroCombi B)
Több pótkocsis szerelvény: olyan járműszerelvény, amelynek két vagy több pótkocsija van, gyakran dollyval egymáshoz kapcsolva. Sok országban csak külön engedéllyel közlekedhetnek ilyen szerelvények, máshol viszont szabadabban. Az egyik legismertebb ilyen ország Ausztrália, ahol „Road Train”-nek (országúti vonatnak) hívják az ilyen szerelvényeket. Európában EuroCombi néven jelentek meg extrahosszú, több pótkocsis szerelvények is, de csak bizonyos skandináv országokban, illetve német tartományban.Óriáskamionok lepik el Németország útjait Totalcar, 2011. október 14.Sofőrhiány miatt születnek a gigakamionok Autószektor, 2023. december 16.Félreverték a harangot az érdekképviseletek, a gigalinerek katasztrofális hatással lehetnek a vasúti árufuvarozásra iho.hu, 2024. január 15. bélyegkép|250px|„B-dupla” szerelvény Ausztráliában: B-pótkocsival és hagyományos (A) félpóttal B-pótkocsi: olyan félpótkocsi, amelynél a felépítmény a hosszánál rövidebb, mert a végén saját nyereggel rendelkezik, amivel „dolly” nélkül képes más félpótkocsikkal összekapcsolódni több pótkocsis szerelvényekké. A B-pótkocsi mellett a hagyományos félpótkocsit „A-pótkocsiknak” is hívják megkülönböztetésként, innen az elnevezés. A B-pótkocsi szintén Ausztráliában gyakori, de Új-Zélandon, Afrikában, Dél-Amerikában és Kanadában is használják, illetve EuroCombi rendszerben Európában is megjelent. 250px|bélyegkép|Tréler Tréler: a pótkocsik specifikus változatai, amik konkrét céllal készülnek; ide tartoznak a speciális szállítmányok hordozására szolgáló vontatmánytípusok is, amelyet gyakran nehézvontatók mozgatnak. Szintén lehetnek vonórudasak vagy nyereggel vontathatók is.
A felépítményeket és pótkocsikat más cégek gyártják, mint a tehergépkocsikat, de a konstrukciós szabványok betartása miatt természetesen folyamatosan együttműködnek egymással. A tehergépkocsik vagy pótkocsik nem csak áruk, termékek szállításra szolgálnak, sok esetben célgépek, speciális berendezések hordozójárműveikként is funkcionálnak (például fúróberendezés, daru, mobil generátor stb.).
Kialakítás A tehergépkocsik építési formáit a motor és a vezetőfülke egymáshoz való helyzete adja. Jellemző példák:
A motor egy hosszan kiálló orrban kap helyet, ezeket „csőrös” tehergépkocsiknak is hívják. Amerikában és Ausztráliában ez az elterjedt típus, angolul conventional, azaz szokásos jelzővel illetik. Európában a méretkorlátozások miatt ez a kialakítás nem gazdaságos, így csak elvétve fordul elő. A „rövid orrú” tehergépkocsiknál a motor átnyúlik a vezetőfülkébe, ilyen kialakítás főleg régi tehergépkocsiknál látható. A „bulldogfülkés” kialakítás esetén a motor teljes egészében a vezetőfülke alatt foglal helyet. A világ legtöbb országában ez az uralkodó konstrukció, aminek oka a tehergépkocsikra vonatkozó méret (így hossz-) korlátozás. Az USA-ban is elterjedt volt ez a típus a méretkorlátozások 1970-es évekbeli lazításáig, ettől függetlenül ott is gyakori; ott COE (Cab Over Engine, azaz „fülke a motor felett”) rövidítéssel is szokták jelölni.
Méret és tömeg A tehergépkocsikat alapvetően a megengedett össztömeg, a tengelyeinek száma, illetve a használati cél alapján rendszerezik:
Kisteherautó: 3,5 tonna Könnyű teherautó: 7,5 t-ig Középnehéz teherautó: 12 t-ig Nehéz teherautó: 40 t-ig, pótkocsival együtt.
Egy Volkswagen Golf is számíthat teherautónak, amennyiben a szükséges átépítést követően haszonjárműként áruszállítási funkciót lát el. (Például dobozos vagy nyitott rakterű pick-upként.) Több személyautót gyártó cég készít áruszállításra kialakított kombi típust. (Például: Volkswagen Caddy vagy Opel Astra Van.) Amerikában pedig ilyen autó, pl. a Chevrolet El Camino. bélyegkép|Túlméretes szerelvény túlméretes és/vagy túlsúlyos szállítmányokhoz A felsorolt kategóriákon felül viszont akadnak jóval nagyobb, nehezebb, speciális kialakítású gépjárművek is, például autódaruk, vagy egyéb túlméretes járművek is, melyek külön engedélyek birtokában, de ugyanúgy közlekedhetnek közutakon.
Ahhoz, hogy teherautót vezethessünk, megengedett össztömeg alapján szükséges a: B kategóriás jogosítvány (max. 3,5 t) C1 kategóriás jogosítvány (max. 7,5 t) C kategóriás jogosítvány (nincs súlykorlátozás) C+E kategóriás jogosítvány (750 kg-nál nehezebb pótkocsi C+CE)
Jogilag sokféleképpen osztályozzák a teherautókat. Figyelembe veszik a tömegét, felépítését, a felhasználás célját, amelyek különböző hatással vannak például a járműbiztosításra, a vámra, és különféle egyéb adókra. Példaképpen, egyes államokban szabályozzák a pénteki, illetve szombati fuvarozást.
Rendszerint a felhasználás nagysága szerint: helyi forgalom, elosztó forgalom (általában kisebb járművek, kis vezetőfülkével, fekvőhely nélkül), vagy távolsági forgalom. Természetesen használhatóak a kis forgalmi járművek is távolságiként, de ez formailag nem elkülöníthető. Miután az utóbbi években engedélyezte az EU a vezetőknek, hogy a fülkében töltsék a pihenőidejüket, amennyiben a kötelező méret és kellék megtalálható, nem kötelező a hotel igénybevétele.
A távolsági forgalmat az európai szabványú nyergesvontatók szerelvényei dominálják, amelyek tipikusan egy kéttengelyes nyergesvontatóból és egy háromtengelyes félpótkocsiból (trailer) állnak. A jűrművek maximális méretét, súlyát, felhasználását az Európai Unió hivatalosan előírta, és az összes európai országban engedélyezett.Nyerges kamionok méretei - kamionosvilag.hu
Európai Unió: szélesség 2,55 méter, magasság 4 méter, teljes hosszúság 16,5 méter, maximális össztömeg rakottan 40 tonna, maximális tengelyterhelés 11,5 tonna első, 18-20 tonna hátsó Amerikai Egyesült Államok: szélesség 2,6 méter, magasság 4,11 méter, teljes hosszúság 16,15 méter, maximális össztömeg rakottan 36 tonna
A fülkésalváz + pótkocsi szerelvénye (tehergépkocsi+pótkocsi) 18,75 méter maximális hosszúságot érhet el.
Meghajtás 200px|bélyegkép|A legelterjedtebb 2, 3 és 4 tengelyes kerékképletek meghajtott és kormányzott tengelyekkel (⇐menetirány) Alapesetben a tehergépkocsik hátsó (dupla abroncsozású, azaz ikerszerelésű) kerekeit hajtja meg a dízelmotor, de ez a tengelyek számától és a jármű felhasználhatóságtól függően változhat. Kormányzásnál alapesetben csak az első tengely kormányozott, de több tengely esetén ez is változhat. A teherautók számára engedélyezett legnagyobb sebesség az Európai Unióban 80 km/h, az Egyesült Államokban pedig 105 km/h.
A meghajtott tengelyek általában dupla gumis kerekűek (ikerszerelésűek), a kormányzott tengelyeken pedig szóló gumisak (egyedi szerelésűek) a kerekek, de több meghajtott tengely esetén ez utóbbiak is meghajtást kapnak, nem beszélve a kimondottan terepre készített, összkerékhajtású tehergépkocsikról, amiknek gyakran minden kerekén szóló terepgumi található. Négy vagy annál több tengely főleg építőipari vagy egyéb különlegesebb felhasználású tehergépkocsikon fordul elő. Három vagy több tengely esetén egyes tehergépkocsik bizonyos tengelye(i) felemelhető(k) a talajról, ha a terhelés nem teszi szükségessé a használatukat, amivel a gumiabroncsok és az üzemanyag költségein lehet spórolni. Ezeket „boogie-tengelyeknek” hívják, de szokták még „mankótengelynek” is nevezni; előfordul, hogy az ilyen tengelyeket a funkció miatt kisebb átmérőjű kerekekkel szerelik, erre főleg Észak-Amerikában vannak példák. A tehergépkocsi meghajtását a kerékképlet írja le, ami megmutatja, hogy a rendelkezésre álló kerekekből mennyi meghajtott és mennyi kormányzott.