Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.
Életpályája Az Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla esti iskoláján folytatott festészeti tanulmányok után, 1939-ben a Hunnia Filmgyárban kezdte pályáját. A korszak „fehértelefonos" filmjeinél modernebb, filmszerűbb stílus elvét valló író-producer, Zilahy Lajos mellett volt asszisztens. Már első játékfilmjétől, az 1942-ben, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon művészeti kategóriában díjat nyert Emberek a havason című, korszakalkotó műtől kezdve Szőts magyarországi pályája politikai meghurcoltatások tanúságtétele volt. A filmet 1945 előtt „nem elég mély”, 1945 után „túl mély katolicizmusa, hamis népiessége” miatt támadták. 1947-ben forgatott másik remekművét, az Ének a búzamezőkrőlt „népieskedőnek, klerikálisnak” bélyegezve betiltották. Szőts tervei politikai, ideológiai okok miatt rendre meghiúsultak.
Az 1956-os forradalom tragédiája után, amelynek filmes megörökítésében is részt vett, az emigráció mellett döntött. 1957-ben nem tért vissza a velencei filmfesztiválról, ahol Melyiket a kilenc közül? című filmjével díjat nyert, s attól kezdve Bécsben élt.
Filmes munkássága elsősorban az olasz és az osztrák kultúrára hatott. 1942-ben az olasz neorealizmus későbbi nagyjai, Carlo Lizzani, Umberto Barbaro, Alberto Lattuada stb. lelkesen magasztalták az Emberek a havason humanizmusát, merész szociális témáját, természetességét, vizuálisan sűrített, balladisztikus stílusát, ellenfényes technikáját. De Sica szicíliai forgatást ajánlott neki Giovanni Verga parasztok, halászok, kénbányászok életét ábrázoló, súlyos, misztikus hangvételű novelláiból, a terv azonban a szövetségesek partraszállása miatt meghiúsult.
1959–1971 között Szőts osztrák kultúrfilmeket készített. 1964–1969 között filmrendezést tanított az Osztrák Filmakadémián. Osztrák művészeti dokumentumfilmjeiben az európai kultúra és hagyományok világát elevenítette föl. A Stephansdom gótikus tornyának bemutatásában a föl-le lóduló kamera a gótika égbetörő parancsát követi, csak 1-1 gótikus síremléken vagy állatfigurán megállva tágítja ki a képet az egész monumentális műre. A Monarchia agóniájának, a századforduló szecessziós és expresszionista művészetének, Gustav Klimt és Egon Schiele életművének állított emléket a két festőóriásról készített kisfilmjeiben.
Az 1970-es évek óta sokat tartózkodott Magyarországon. Megvalósulatlan filmtervei közül a G. B. L. (Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága) című irodalmi forgatókönyve 1987-ben jelent meg a Magvető Kiadónál; a „Röpirat a magyar filmművészet ügyében” című, 1945-ben írt reformtervezetének reprint kiadása pedig 1989-ben a Magyar Filmintézetben.
Emlékezete 2013 óta nevét viseli a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozatának díja (Szőts István-díj).
Filmjei Magyar játékfilmek Emberek a havason (1942) Ének a búzamezőkről (1947)
Magyar rövidfilmek Látogatás Kisfaludi Stróbl Zsigmond műtermében (1940) Kádár Kata (1944) Szerelmes szívek – Kádár Kata (1944, szkeccsfilm) Kövek, várak, emberek (1955) Melyiket a kilenc közül? (1957)
Osztrák rövidfilmek Kaiser der Zeitwende (Maximilian császár, az utolsó lovag) 1959 Hallstatti ballada (Hallstätter Ballade) 1960 Stephansdom 1962 Das Grabmal des Kaisers (A császár síremléke) 1962 Wiener Prater (A bécsi Práter) 1965 Betty Fischer 1968 Gustav Klimt 1969 Egon Schiele 1971 Remigius Geyling 1971 Otto Wagner 1971 Fritz Wotruba (1971)
Kötetei Röpirat a magyar filmművészet ügyében; Független Ny., Bp., 1945 (hasonmásban: MMA, Bp., 2015) G. B. L. Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága. Irodalmi forgatókönyv; Magvető, Bp., 1987 (Nemzet és emlékezet) Szilánkok és gyaluforgácsok. Egybegyűjtött írások; szerk. Pintér Judit, Zalán Vince; Osiris, Bp., 1999 Tetemrehívás. Az utolsó nádor; MMA, Bp., 2018 + DVD
Díjai Biennálé díja a legművészibb filmnek – Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1942) Dokumentumfilm kategória díja – Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1956) Biennálé 2. díja – Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1957) Osztrák filmdíjak (1962, 1969) Magyar Művészetért díj (1990) Kossuth-díj (1992) Filmszemle életműdíja (1994) Magyar Örökség díj (1996)
Források A csillagok járásával... Szőts Istvánnal beszélget Szabó Balázs; Gondolat, Budapest, 2022 Szőts István (1912-1998) Hangosfilm IMDb Velencei Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai, 1942
További információk Szőts István filmjei Szőts István filmrendező az MMA honlapján Ember a Havason. Szőts István 100; szerk. Pintér Judit, Záhonyi-Ábel Márk; Kosztolányi Dezső Kávéház Kulturális Alapítvány, Bp., 2013
Jegyzetek
Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:Romániából Magyarországra áttelepült magyarok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Magyar Művészetért díjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók