thumb|214x214px|A szeretet legismertebb jelképe a szív
A szeretet különböző érzelmeket, állapotokat, magatartásformát jelölhet a személyek közötti vonzalomtól („szeretem a páromat”), az étkezés öröméig („szeretem a májas hurkát”). Utalhat erős kötődést jelölő érzelemre, és személyes vonzódásra.Oxford Illustrated American Dictionary (1998) + Merriam-Webster Collegiate Dictionary (2000) Erényt is mutathat, ami az emberi kedvességet, együttérzést és vonzódást tükrözi — „mások javára történő önzetlen, hűséges és jóindulatú törődést”.Merriam Webster Dictionary Leírhat kegyelmes és könyörületes cselekedeteket más emberek, önmagunk vagy állatok iránt.Fromm, Erich; The Art of Loving, Harper Perennial (1956), Original English Version, Szeretteink jóllétét gyakran fontosabbnak érezzük, mint a sajátunkét.
A szeretet másokkal való pozitív kapcsolatlétesítés és megismerkedés. Csak pozitív érzelem lehet (a szerelemmel ellentétben, ami csak alapvetően az, hisz rosszul elsülve depressziót okozhat). Tudnunk kell, hogyha valakit szerettünk, de elveszítettük, önös hiányérzetünk tesz szomorúvá. Az igazi szeretet, olyasfajta kötődés, ami attól függetlenül alakul ki, hogy valósággal megismerted az illetőt.
A személyek közötti vonzalom értelmezésében az ókori görög bölcseletnek megfelelően, hagyományosan öt formáját különböztetjük meg a szeretetnek: a rokoni vagy családi szeretetet (a görögben sztorgé), a baráti szeretetet (filia), a szexuális és a romantikus vágy tárgyát képező szeretetet (erósz), a vendéglátó szeretetét (xénia) és az önkiürítő vagy isteni szeretetet (agapé).C.S. Lewis, The Four Loves, 1960. A modern írók további fajtáit különböztetik meg a romantikus szeretetnek. A nyugatitól eltérő kultúrák szintén leírják ezen állapotok variációit, vagy együttélését. A különböző értelmezések és jelentések sokszínűsége, az érzelmek összetettségével kombinálva a többi érzelemhez képest szokatlanul nehézzé teszi, hogy a szeretetet következetes meghatározásokkal írjuk le.
A szeretet, különböző formáiban jelentős közvetítő erőként lép fel, ami a személyek közötti kapcsolatokat teszi gördülékenyebbé. A központi pszichológiai szerepéhez hűen egyike a legnépszerűbb kreatív művészeti témáknak. A szeretetet lehet a túlélési ösztön részeként is értelmezni, egy olyan funkcióként, amely összetartja az emberi lényeket külső fenyegetettség esetén, és segíti fajunk fennmaradásának folytonosságát.Helen Fisher. Miért szeretünk: a romantikus szeretet természete és kémiája. 2004.
A szeretet meghatározása thumb|236x236px|A szív alakja gyakran visszaköszön a természetben is A szeretet szónak különböző szövegkörnyezetben különböző jelentései lehetnek. Más nyelvek gyakran több szót használnak rá, hogy a szeretet ernyője alatt kifejezett különböző dolgokat írjanak le, amit a magyarban pusztán a szeretet jelöl. Erre jó példa a görög szavak pluralitása a "szeretet" szóra. A kulturális különbségek a szeretet megfogalmazásában csak tetézik annak problematikáját, hogy egyetemleges meghatározást alkossunk.
Bár a szeretet természete vagy lényege gyakorta képezi viták témáját, a szó különböző vonatkozásai tisztázhatóak azzal, hogy meghatározzuk mi az, ami nem szeretet. A pozitív érzelmek általános kifejezéseként (a kedvelés erősebb formája) a szeretetet általánosan szembeállítják a gyűlölettel (vagy a semleges érzéketlenséggel); és mint egy kevésbé szexuális és inkább érzelmesen intim formája a romantikus vonzódásnak, a szeretet ellenpólusaként a bujaság jelenik meg; romantikus vonatkozásában a szeretet általában a szerelem kifejezésével kerül ellentétbe, ahol a szeretet pusztán baráti vonzódást, a szerelem pedig romantikus érzelmeket mutat.
Amikor elvont fogalomként beszélnek a „szeretetről”, az általában a személyek közötti szeretetre utal, egy olyan tapasztalatra, amelyet egy személy egy másik személy felé érez. A szeretet gyakran magába foglalja a gondoskodást vagy azonosulást egy személlyel vagy egy dologgal, belefoglalva az önmaga felé érzett szeretetet (narcizmus). A szeretet megértését nehezítő kultúraközi különbségeket tetézve, a szeretetről alkotott elképzeléseink a történelem során rendre változtak. A szerelem mai fogalmak szerinti meghatározása néhány történész szerint a középkor utáni Európában jelent meg, bár a romantikus vonzódás azt megelőzően is jelen volt az ókori szerelmi költészetben. A szeretet összetett és elvont természete miatt, a szeretet és szerelem körüli diszkurzus általában közhellyé butul, és általános idézetekre szűkül, például Vergilius híres mondata, miszerint „A szeretet mindent legyőz”. Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész nyomdokain járva a szeretetet „a mások felé érzett jó szándékként” határozza meg. Gottfried Leibniz azt mondta, "a szeretet olyan öröm, amit más ember boldogsága okoz nekünk". Jeremy Griffith biológus a szeretetet úgy határozza meg, mint „feltétel nélküli önzetlenséget”.http://www.worldtransformation.com/what-is-love/ Mi a szeretet? az Igazi válaszok könyve! Griffith, J. 2011. .
A szeretetre néha úgy utalnak, mint a „nemzetközi nyelvre”, ami hidat képez a kulturális és nyelvi megosztottság felett.
Személytelen szeretet
Egy személy szerethet tárgyat, alapelvet vagy célt, ha nagyra értékeli azt vagy elköteleződött afelé. Ilyenek például a lelkes önkéntes munkát végző, mozgalmi emberek. Az ügyük „szeretete” néha nem a személyek közötti szeretetből fakad, hanem a személytelen szeretetből, ami altruizmussal és erős spirituális vagy politikai meggyőződéssel párosul.Fromm, Erich; A szeretet művészete, Harper Perennial (2000), Original English Version, Az emberek "szerethetik" a fizikai tárgyakat is, állatokat, növényeket, ásványokat vagy tevékenységeket, magyarán azonosulhatnak ezekkel a dolgokkal. Ha szexuális vonzalom is megjelenik, ezt a jelenséget parafíliának hívják.
Személyek közötti szeretet
A személyközi szeretet az emberek közötti szeretetet jelenti. Ez egy sokkal potensebb érzelem, mint egyszerűen kedvelni valakit. A viszonzatlan szeretet azt jelenti, hogy egyoldalú ez az érzelem. Személyközi szeretet létezhet családtagok, barátok vagy párok között. Számos pszichológiai rendellenesség is a szeretettel kapcsolatos, mint például az erotománia.
A történelem során a filozófia és a vallás boncolgatta leginkább a szeretet jelenségét. Az elmúlt évszázadban a pszichológia tudománya is úttörő munkát végzett a témában. Pár éve a pszichológia, antropológia, idegtudomány és a biológia sokat hozzáadott a szeretet természetének és funkciójának megértéséhez.
Biológiai megközelítés thumb|253x253px|A házasság általában erős szeretetköteléket jelent A szex biológiai megközelítései a szeretetre, mint egy emlősökre jellemző hajtóerőre néznek, ahogy az éhség és a szomjúság is jellemzően az. Helen Fisher, a szeretet vezető szakértője a szeretet megtapasztalását három, részben egymást fedő állapotra osztja: bujaságra, vonzalomra és kötődésre. A bujaság a szexuális vágy érzését jelenti; a romantikus vonzódás meghatározza, milyen partnereket, társakat talál vonzónak, időt és energiát spórolva a választás frontján; és a kötődés magába foglalja az otthon megosztását, a szülői feladatokat, a kölcsönös védelmet és az emberekben biztonság érzését kelti.https://web.archive.org/20110628051603/homepage.mac.com/helenfisher/archives_of_sex_beh.pdf Defining the Brain Systems of Lust, Romantic Attraction, and Attachment by Fisher et. al Három különálló idegi rendszer, a neurotranszmittereket is beleértve, és három viselkedésminta társul ezekhez a romantikus alkotókhoz.
A bujaság a kezdeti szenvedélyes szexuális vágyat jelenti, amely a párosodást részesíti előnyben, és különféle kémiai anyagok megnövekedett kibocsátásával jár, mint például a tesztoszteron és az ösztrogén. Ezek a hatások ritkán tartanak tovább pár hétnél vagy hónapnál. A vonzalom egy sokkal egyénre szabottabb és romantikusabb párválasztási vágyat jelöl, ami egyedi jelleget kap, és a bujaságból fejlődik ki. Az idegtudomány elmúlt tanulmányai azt mutatták, hogy ahogyan az emberek szerelembe esnek, az agy következetesen kibocsát bizonyos vegyi anyagokat. például feromonokat, dopamint, norepinefrint és szerotonint, ami az amfetamin hatásához hasonló folyamatokat vált ki a szervezetből miközben az agy örömközpontját ingerli, és olyan mellékhatásokhoz vezet, mint például a megnövekedett pulzus, étvágytalanság, álmatlanság és izgatottságérzés. Kutatások azt mutatják, hogy ez a fázis általában másféltől három évig terjed.
Mivel a bujaság és a vonzalom szakaszai mind ideiglenesnek tekinthetőek, egy harmadik fázisra van szükség, hogy hosszú távú párkapcsolatot építsünk ki. A kötődés az, ami a kapcsolatokat évekig vagy évtizedekig fenntartja. A kötődés általában komolyabb elköteleződésekkel jár együtt, mint például a házasság vagy a gyermekvállalás, vagy kölcsönös barátság, ami például az azonos érdeklődési körökre alapozódik. A vegyi anyagok tekintetében ez magasabb oxitocin és vazopresszin számot jelent, mint amelyet a rövid távú kapcsolatok idéznek elő. Enzo Emanuele és kollégái egy olyan protein molekuláról számoltak be, melyet NGF (idegnövekedési tényező) néven ismernek, magasabb szinten van jelen, amikor az emberek először esnek szerelembe, de ennek szintje egy év elteltével visszaáll az azt megelőző szintre.
Pszichológiai megközelítés thumb|281x281px|Narkisszosz, aki saját tükörképébe lett szerelmes A pszichológia a szeretetet egy kognitív és közösségi jelenségként írja le. Robert Sternberg egy háromszögletű szeretetelméletet alakított ki, amely kijelentette, hogy a szeretetnek három összetevője van: közelség, elköteleződés és szenvedély. Az közelség egy olyan tengelyt mutat, amelyben a két ember bizalmi viszonyt ápol, és a személyes életük számos részletében közösen viselt dolgaik vannak – ez általában barátságokban és szerelmi kapcsolatokban jelentkezik. Az elköteleződés másfelől az az elvárás, hogy a kapcsolat maradandó legyen. Az utolsó és legelterjedtebb formája a szeretetnek a szenvedély, vagyis a szexuális vonzalom. A szenvedélyes szeretet minden elfogult emberi kapcsolatunkra jellemző, és természetesen a szerelemre is. A szeretet minden formája ezen három összetevő kombinációjaként leírható. Ha valaki nem szeret egy másikat, akkor ezen összetevők közül egyik sincs jelen. A kedvelés csak a közelséget foglalja magában. A vak szerelem csak szenvedélyt tartalmaz. Az üres szeretet csak elköteleződést mutat. Egy szerelmi kapcsolatban közelség és szenvedély van jelen. A buta szeretet szenvedélyt és elköteleződést tartalmaz. Végül a legmagasabb szeretet mindhármat tartalmazza.Sternberg, R.J. (1986). „A szeretet háromszögletű elmélete”. Psychological Review 93 (2): 119–135. doi:10.1037/0033-295X.93.2. Zick Rubin, amerikai pszichológus a szeretetet a pszichometriával írta le az 1970-es években. Munkájában kijelenti, hogy három tényezőből áll a szeretet: elköteleződésből, gondoskodásból és közelségből.