Románia

Románia (; IPA: ) kelet-közép-európai állam. Északról Ukrajna, keletről Moldova, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tenger is határolja. négyzetkilométeres területévelBRÉKING: Románia területe megnőtt! Főtér.ro, 2017.jún.19 és 19 millió fős lélekszámával (2022) az Európai Unió nyolcadik legnagyobb területű és 6. legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa a mintegy 1,7 milliós Bukarest.

Európa második leghosszabb folyója a Duna, mely a németországi Fekete-erdőben ered és 2857 km megtétele után a Románia területén elhelyezkedő Duna-deltába torkollik. A Kárpátok hegyvonulatai északról délnyugati irányba átszelik az országot és magukba foglalják Románia legmagasabb pontját a 2544 méter magas Moldoveanu-csúcsot.

A lakosság többsége román nemzetiségű, de jelentős számú magyar és roma kisebbség is él az országban. A román nyelv a latin nyelvek csoportjába tartozik. Erdélyben sok helyen kétnyelvűség jellemző: a magyar nyelv is széles körben használt.

Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja, 2025. január 1-jétől pedig a Schengeni övezet tagja. Ezenkívül a következő fontosabb nemzetközi szerveződéseknek a tagja: Latin Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Kereskedelmi Világszervezet, Egyesült Nemzetek Szervezete, Frankofónia Nemzetközi Szervezete, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.

Földrajz

Domborzata thumb|left|200px|Románia domborzati térképe left|200px|thumb|A Tordai-hasadék

Az Eurázsiai-hegységrendszer része, a Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi. Csúcsai elérik a 2500 métert is. Legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. Két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugat-romániai-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

Vízrajz

A Duna teljes hosszának több mint kétharmada érinti Románia területét. Az ország területének a túlnyomó része a Duna vízgyűjtő területére esik, a Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét ez a folyam képezi. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Maros, Prut, Szeret, Ialomița, Olt, Zsil, Szamos, Temes, a Körösök. A Prut folyó, amely Románia és Moldova között képez határt Galați mellett ömlik a Dunába.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztározó. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Éghajlat

Románia klímájának mérsékelt szárazföldi jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebb óceáni éghajlat hatása, keleti részén a kontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig a mediterrán éghajlat befolyása érvényesül.

A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.

Növény- és állatvilág A klimatikus hatások következtében Románia növényvilága is átmeneti jellegű, növényföldrajzi határok húzódnak a területén. A Keleti-Kárpátok jelenti a bükkerdők európai elterjedésének keleti, valamint a sztyepp nyugati határát. Az ország északi részén húzódik a szőlő elterjedésének északi határa.

A hegyvidékeken a növényzet a magassági öveknek megfelelően alakul. A hegyek lábán tölgyesek, gyertyános–tölgyesek, 800 m tszfm. felett bükkösök, tszfm.-on lucfenyős elegyes erdők, feljebb lucosok élnek. A fenyveszóna felső határánál a lucosokba havasi cirbolyafenyő keveredik. magason kezdődik az alhavasi cserjések zónája. Itt a törpefenyő vagy a havasi éger alkot állományokat. Feljebb havasi gyepek találhatók, amelyek kezdetben zártak, majd felszakadoznak, és párnavegetációban folytatódnak.

Az alföldek és az Erdélyi-medence eredeti növénytakarója a sztyepp, a csapadékosabb területeken az erdős sztyepp volt. Ma az ország területének 29%-át borítják erdőkhttp://www.indexmundi.com/romania/geography_profile.html (ennek negyede fenyőerdő), amelyek főként a hegyvidékeken maradtak meg. Az alföldek és a medencék természetes növénytakarója helyén ma mezőgazdasági termelés folyik.

Állatvilága: a Kárpátokban jelentős létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve ritkán a városok külső részeibe is bemennek, ez főleg a hideg, élelemben szegény telekre jellemző. thumb|A Vaskapu-szoros a Dunán Jellemző halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

Természetvédelem thumb|A Duna-delta - videó

Jelenleg csaknem 10 000 km² (a teljes államterület 5%-a) védett terület.

Nemzeti parkok

Természeti világörökség A Duna-delta az UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum, természeti világörökség. Bioszféra-rezervátum Az UNESCO az ember és a bioszféra programjának része (MAB): Radnai-havasok Nemzeti Park Retyezát Nemzeti Park

Történelem

A Havasalföldön és Moldvában kialakuló fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.

A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva nagyobb fokú autonómiához jutottak a Oszmán Birodalom keretében. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, ennek következtében Románia 1862-ben Havasalföld és Moldva egyesülésével jött létre, mely a török birodalomban autonóm státuszt élvezett. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé. Románia 1877-ben Oroszország oldalán belépett az orosz–török háborúba, és a török csapatok veresége után 1877. május 10-én parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet a San Stefanó-i béke révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel – 1914-ig uralkodott. Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett a Magyarországtól elcsatolt Erdély, a Bánság (Bánát) keleti része, az Alföld többi keleti vidéke Máramarossal (Partium) és az ukrán Bukovina területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia.

A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1965-től Nicolae Ceaușescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben több évtizedes személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki, aminek az 1989-es romániai forradalom vetett véget.

Államszervezet és közigazgatás

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 136 szenátor) és a Képviselőházból (Camera Deputaților, 330 képviselő) áll. Mindkét ház tagjait négy évre választják.

A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással 5 évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Közigazgatási beosztás

thumb|350px|Románia megyéi és nagyobb települései. Románia fővárosra (Bukarest), valamint 41 megyére oszlik.

Kormányfők

Politikai pártok

Jelentősebb romániai pártok (2021 áprilisában):

Nemzeti Liberális Párt (PNL) – parlamenti párt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – parlamenti párt (az USR-PLUS szövetség részeként) Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) – parlamenti párt (az USR-PLUS szövetség részeként) Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ/UDMR) – parlamenti párt Szociáldemokrata Párt (PSD) – parlamenti párt Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – parlamenti párt PRO Románia Párt (PRO) Népi Mozgalom Párt (PMP) Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) Szabad Emberek Pártja (POL) Magyar Polgári Párt (MPP) Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP)

Védelmi rendszer

Romániában a korábbi sorhadsereget felváltotta az önkéntességen alapuló hivatásos hadsereg.

Népesség

Lakosság: 18,9 millió fő (2025) Városi lakosság aránya (2017): kb. 61%

Népességváltozás thumb|250px|Románia népességének változása 1969–2010 között

Népességének változása 1960 és 2025 között: Románia népességének változásahttp://www.worldometers.info/world-population/romania-population/ Év Népesség (millióban) Népsűrűség (fő/km²) 1960 18,6 81 1970 20,5 89 1980 22,6 98 1990 23,5 102 2000 22,1 96 2010 20,3 88 2020 19,2 84 2025 18,9 82

Romániában, számos más országhoz hasonlóan világszerte, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés, mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek és a jelentős kivándorlásnak a következménye, hogy az ország lakossága jelentősen csökkent az 1990-es évek eleje óta.

A komoly mértékű kivándorlás és az ipar földrajzi diverzifikáltságának, elhelyezkedésének módosulása (pl.: Erdélybe és a Partiumba betelepült feldolgozóipar, ezzel szemben Moldva szerkezeti problémái) módosította Románia népesség-eloszlását is az európai uniós csatlakozás után.

Kivándorlás A népességcsökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország, Spanyolország – főként a nyelvi hasonlóság miatt – továbbá az USA voltak, de mára az EU összes országában is nagy számban találhatunk románokat. 2018-ban kb. 5 millió kivándorolt román él külföldön.

A kivándorlás célországa Számban Forrás 1.290.000 1.100.000 913.000 500.000 450.000 338.000 Center for the Prevention of Conflicts and Early Warning, nr. 704R/19 iunie 2004 204.000 200.000 158.000 106.000 93.000

Nagyobb városok

A 2002-es népszámlálás után: Bukarest (1 921 751), Jászvásár (Iași) (321 580), Kolozsvár (318 027), Temesvár (317 651), Konstanca (310 526), Craiova (302 622), Galați (298 584), Brassó (283 901), Ploiești (232 452), Brăila (216 929), Nagyvárad (Oradea) (206 527), Bákó (Bacău) (175 921), Arad (172 824), Pitești (168 756), Nagyszeben (Sibiu) (155 045), Marosvásárhely (149 577), Nagybánya (137 976), Bodzavásár (133 116), Szatmárnémeti (115 630), Botosán (115 344), Râmnicu Vâlcea (107 656), Szucsáva (106 138), Karácsonkő (105 499), Szörényvár (104 035), Foksány (103 219).

A 2011-es népszámlálás szerint a 200 000 főnél nagyobb városok sorrendje: Bukarest – 1 677 985; Kolozsvár – 309 132; Temesvár – 303 708; Jászvásár – 263 410; Konstanca – 254 693; Craiova – 243 765; Galați – 231 204; Brassó – 227 961.