Kolozsvári Papp László (Kolozsvár, 1940. március 18. – Budapest, 2005. április 8.) kétszeres József Attila-díjas (1994, 1999) magyar író, műfordító.
Élete Papp László és Hahn Magdolna gyermekeként született.
A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban érettségizett 1956-ban
1962-ben színészi diplomát szerzett a marosvásárhelyi színművészeti intézetben.
1957–1958 között segédmunkásként dolgozott. 1962–1967 között a temesvári Állami Magyar Színház dramaturgja, később színésze volt. 1967-ben áttelepült Budapestre. Esszéregényben örökítette meg a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait. A TV2 művészeti igazgatójaként működött 1992–1993 között. A Magyar Televízió körzeti és kisebbségi műsor-igazgatóságának igazgatóhelyettese volt 1993–1994 között. 1994 után a regionális műsorok főszerkesztőségének helyettes vezetőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották.
A regény- és esszéíró sok művében vizsgálta az elszigetelődött értelmiségi, kisvárosi vagy nemzetiségi magára utaltságában tépelődő közösségeket; a társadalmi és politikai korlátokat életvitelével kijátszó intellektuális hős magatartását. Szakolczayval az aluljáróban című esszéregényében a rendszerváltás zaklatott hétköznapjait örökítette meg.
Kolozsvári Papp László ezenkívül mintegy 30 román, francia, angol regényt ültetett át magyar nyelvre.
Művei Monológok a határon (1978) Az alkoholista halála (1980) Lecsókolt kép (1982) Halálugrás kezdőknek és haladóknak (1983) Madarak voltunk (1984) Variációk (1985) Piruett-akció (1986) A bohém (1987) Malomárok (1988) Gyilkosság Normandiában (1990) Szakolczayval az aluljáróban. Tulajdonképpen regény; Szépirodalmi, Bp., 1992 Bűnös vadász (1995) Holló úr. Tizenkét kolozsvári történet; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1997 Miért kicsik a törpék (1998) Kleotéra története (2000) Galambóci Boldizsár csínytevései; Simon, Bp., 2001 A nagy hóemberháború (2005) A diák utolsó története; Kortárs, Bp., 2011 (Kortárs próza)
Színpadi művei Édes otthon (1984) Hazánk fiai (1985) Világítók A korsó
Műfordításai Zaharia Stancu: Karaván (1972) Augustin Buzura: A kintiek (1974) Romulus Guga: Halál utáni élet (1975) A. Buzura: A hallgatás arcai (1976) G. Bălăiță: A világ két napban (1977) A. Buzura: Gőg (1979) R. Guga: A bolond és a virág (1983) A. Buzura: Az éjszaka hangjai (1983) Alexandru Ivasiuc: Megvilágosodások (1979) Jánosi János: Szépség és művészet (1978) P. Mac Orlan: A matrózok dala (1978) Veronica Porumbacu: Hang és áradat (1979) Sorin Titel: A madár és az árnyék (1981) F. Sonkin: Apám igézetében (1982) Grigore Zanc: Zuhanás (1982) Horia Tecuceanu: Az Anda-akció (1983) B. Rochefort: Tulipán Fanfan, az ördöngös francia (1984) Constantin Țoiu: A kísérő (1984) G. Gafița: A tél más ország (1985) Tanizaki Dzsunicsiró: Aki a keserűfüvet szereti (1986) S. Titel: Asszony, íme a te fiad (1986) H. Tecuceanu: D-237 (1987) Eugen Uricaru: Vladia (1987) A. Buzura: Menedékek (1988) Nagai Kafú: Szumida (1989) P. Réage: O története (1990) I. Chimet: Hunyd be a szemed és meglátod a várost (1990) Tanizaki Dzsunicsiró: A kulcs (1990) Clèment Brunoy: Salyne (2003) Gabrielle Wittkop: A nekrofil (2003) Sadie Blackeyes: A gépírókisasszony (2003) Marilyn Lowell Ezeregyéjszakái (2004) Pierre Louÿs: Három lány és az anyjuk (2004) Leopold von Sacher-Masoch: Pusztai Hiéna (2005)
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Szerzői adatlapja a Moly oldalán
További információk Index.hu [ Kortárs Magyar Írók]
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Kolozsváriak Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2005-ben elhunyt személyek Kategória:A kolozsvári Brassai Sámuel Líceum végzettjei