bélyegkép|300px|jobbra|Egy tömegspektrométer elvi vázlata
A tömegspektrometria (angolul Mass Spectrometry, MS) nagyműszeres analitikai módszer töltéssel rendelkező anyagi részecskék tömegének meghatározására. Elvétve tömegspektroszkópiának is nevezik, de ez a kifejezés a modern készülékekre nézvést helytelen, mivel a mai tömegspektrométerek nem az elektromágneses sugárzás elnyelésén alapulnak. Az adott ionok elektromágneses térrel való kölcsönhatásra tömeg/töltés hányadosuk alapján szétválnak valamilyen módon. A tömegspektrometria legfőbb felhasználása tiszta szerves komponensek pontos molekulatömegének, összegképletének és a fragmentálódási folyamatok révén a vegyületek szerkezetének a meghatározására. A mérés során felveszik a tömegspektrumot, mely relatív intenzitást ábrázol a tömeg/töltés hányados függvényében.
Más módszerekkel, például gázkromatográfiával (GC-MS), folyadékkromatográfiával (LC-MS), kapilláris elektroforézissel (CE-MS) vagy induktív csatolású plazmával (ICP-MS) kombinálható a megfelelő illesztőfelület hozzákapcsolásával. Ekkor csatolt technikákról beszélünk. Ez esetben a tömegspektrométer felfogható az előző módszerek nagy érzékenységű, széles tömegtartományú, speciális detektoraként.
A tömegspektrométerek három részt mindenképpen kell tartalmazniuk: ionforrást (tömeg)analizátort detektort A tömegspektrometriás mérések lépései: mintából ionok készítése ionok a különböző tömeg/töltés arány szerinti elválasztása ionok detektálása adatok feldolgozása
A tömegspektrometria főbb felhasználási területei:
Ismeretlen minták meghatározása a molekulák és fragmentumaik alapján Izotóp-összetétel meghatározása egy vegyületben A fragmentálási folyamatok alapján a vegyület szerkezetének meghatározása Kapcsolt technikák esetén mennyiségi meghatározás Egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok vizsgálata
Jegyzetek
Kategória:Anyagvizsgálatok Kategória:Analitikai kémia Kategória:Spektroszkópia