Az STS–123 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 122., a Endeavour űrrepülőgép 21. repülése, a 25. küldetés a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Küldetés A közel 16 napos út a Space Shuttle-program addigi leghosszabb küldetése volt.
Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez. Az Orbiter Boom Sensor System (OBSS) rendszerrel újabb 15 méterrel meghosszabbították a manipulátor kinyúlási távolságát.
Hasznos teher A küldetés fő célja a japán fejlesztésű Kibo kutatómodul első részének (ELM-PS), valamint a kanadai Dextre (SPDM) robotkarnak az űrállomáshoz csatolása. A 16. személyzet állományából Léopold Eyharts fedélzeti mérnököt Garrett Reisman váltotta, aki a 16. és 17. személyzet tagja lett. A visszatérés elősegítése érdekében kicserélték az üléseket.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–123 küldetéssel együtt) Dominic Gorie (4), parancsnok Gregory Johnson (1), pilóta Richard Linnehan (4), küldetésfelelős Robert Behnken (1), küldetésfelelős Michael Foreman (1), küldetésfelelős Doi Takao (2), küldetésfelelős, Japán Űrügynökség (JAXA)
Induló ISS személyzet: Garrett Reisman (1), fedélzeti mérnök
Visszatérő ISS személyzet: Léopold Eyharts (2), fedélzeti mérnök, Francia Űrügynökség (ESA)
Mentőküldetés Az STS–107 katasztrófáját követően bevezették a mentő űrrepülőgép STS–3xx – (STS–324) (Discovery)/Szojuz űrhajó készenlétét. A mentő űrrepülőgép négy fővel indulva hozna vissza űrhajósokat, illetve a Szojuz űrhajó két fordulóval tudna az űrállomáson rekedt űrhajósokból állományt menteni. Az Endeavour biztonságos landolását lehetetlenné tevő sérülés vagy meghibásodás esetén a STS–324 jelű küldetése kísérelhette volna meg a legénység megmentését.
Repülés Első nap, március 11., indítás thumb|200px|right|Az Endeavour indítása.
2008. március 11-én kedden, közép-európai idő (CET) szerint reggel 7:28-kor a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája perces, fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 336 kilométer, az apogeuma 346 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, leszálló tömeg kilogramm. Szállított hasznos teher kilogramm. Miután Föld körüli pályára álltak, az űrhajósok nem sokkal később aludni tértek.STS-123 MCC Status Report #01 – nasa.govÚton az Endeavour – urvilag.huSikeresen startolt az Endeavour – index.hu
Második nap, március 12. 200px|thumb|right|A Kibo ELM-PS
Március 11-én este fél 10-kor (CET) ébresztették a legénységet, akik ezután elvégezték az Endeavour hővédőpajzsának ellenőrzését. Az eredményeket a földi irányítószemélyzet elemezte ki. Bár a start éjszakai időpontja miatt a felvételeken nehéz a fő hajtóanyagtartály külső borításáról leváló töredékeket azonosítani, két ilyen eseményt sikeresen megfigyeltek. Az eddigi vizsgálatok alapján egy szigetelésdarab kb. 10 másodperccel az indulás után vált le, és elképzelhető, hogy az űrrepülőgép orr-részénél csapódott be. A második leváló darab pedig az indulást követően 83 másodperccel szabadult el. A Föld körüli pályán végzett hatórás ellenőrzés során azonban nem találtak komoly sérülést az asztronauták a gépen.Endeavour: nincs komoly sérülés – origo.hu Ellenőrizték továbbá az űrruhákat is. A Nemzetközi Űrállomás személyzete ezen a napon hamarabb kezdte meg a napját, hogy összehangolhassák az időrendjüket az űrrepülőgép legénységével. Az előkészületek rendben zajlottak, így a dokkolás szerdán a tervek szerint megkezdődhetett. A hosszúra nyúlt nap végül 12-én délután egy órakor ért véget. A következő napot 21 (CET) órakor kezdték meg.STS-123 MCC Status Report #02 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #03 – nasa.gov
Harmadik nap, március 13., dokkolás Az Endeavour március 13-án csütörtökön hajnali 4:49-kor (CET) sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. A dokkolás előtt egy órával végrehajtották a fordulómanővert, így az űrállomás fedélzetéről ezúttal is elkészíthették az űrrepülőgép hővédőpajzsáról a nagyfelbontású fényképfelvételeket. Reggel fél hétkor nyitották ki az Endeavour és az űrállomás közötti zsilipajtót. A két űreszköz legénysége üdvözölte egymást, majd Garrett Reisman leváltotta az ISS-en Léopold Eyharts fedélzeti mérnököt. Eyharts így Reisman helyét elfoglalva az Endeavour fedélzetén tér haza az űrállomásról, ahol 33 napot töltött el. Az űrhajósok megkezdték az előkészületeket az első űrsétára is. A nap délután egy óra körül ért véget.STS-123 MCC Status Report #04 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #05 – nasa.govAz űrállomásnál az Endeavour – urvilag.hu
Negyedik nap, március 14., első űrséta thumb|200px|right|Rick Linnehan űrhajós az első űrséta során. Pénteken hajnali 2:18-kor (CET) megkezdődött az első űrséta, amely során Richard Linnehan és Garrett Reisman helyére tette a japán kutatólaboratórium első szerkezeti egységét (ELM-PS). Az űrséta során a másik fő feladatuk az SPDM robotkar néhány elemének összeszerelése volt. Ennek során hibák léptek fel a robotkar áramellátása körül. A földi irányítóközpontban a kanadai mérnökök vizsgálni kezdték az áramellátási probléma okát. Az űrséta 7 órán keresztül tartott, és délelőtt 9:19-kor ért véget. Kora délután az űrhajósok pihenni tértek, majd 21:35-kor megkezdődött a következő nap.STS-123 MCC Status Report #06 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #07 – nasa.govMeghúzták az űrállomás csavarjait – index.hu
Ötödik nap, március 15. Hajnali fél háromkor Richard Linnehan, Doi Takao és Peggy Whitson belépett az űrállomás legújabb részébe, a japán Kibo kutatómodul előző nap felszerelt egységébe. A földi irányító csapat zöld utat adott a március 27-re ütemezett visszatéréshez, miután semmilyen problémát nem találtak az űrrepülőgép hővédőpajzsán. Az űrállomás robotkarjával sikerült áram alá helyezni az új SPDM robotkart is. Dominic Gorie, Gregory H. Johnson és Garrett Reisman 20 perces sajtótájékoztatót is tartott a nap folyamán. A következő nap este fél nyolckor kezdődött meg.STS-123 MCC Status Report #08 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #09 – nasa.gov
Hatodik nap, március 16., második űrséta thumb|right|200px|Rick Linnehan és Mike Foreman a második űrséta során. A nap legfontosabb feladata a második űrséta volt, amely során üzembe helyezték a Kanadai Űrügynökség (CSA) által készített Dextre nevű robotkart (SPDM). Az űrséta magyar idő szerint hajnali egy óra előtt tíz perccel kezdődött meg, és hét órán keresztül tartott. Doi Takao eközben folytatta a új japán kutatómodul beüzemelését. A legénység kora délután pihenni tért. A következő nap 20:43-kor kezdődött meg.STS-123 MCC Status Report #10 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #11 – nasa.govFelszerelték Dextre robotkarjait az űrállomáson – index.hu
Hetedik nap, március 17. Sikeresen végrehajtották az elsődleges teszteket az új robotkaron. A „Dextre” robotkar végleges beüzemelésére a harmadik űrséta során került sor. Tovább folytatódott az új kutatómodul beüzemelése és előkészítése. A következő nap este fél nyolckor kezdődött meg. A harmadik űrsétát éjjel fél 11-kor (CET) kezdték meg.STS-123 MCC Status Report #12 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #13 – nasa.gov
Nyolcadik nap, március 18., harmadik űrséta thumb|right|200px|Linnehan a harmadik űrséta közben az Endeavour ablakán keresztül. Rick Linnehan és Bob Behnken közép-európai idő szerint fél hat előtt nem sokkal fejezte be a harmadik űrsétát. Ennek során befejezték az új robotkar összeszerelését. Felszerelték többek között a robotkar kamerarendszerét (Camera Light Pan Tilt Assembly (CLPA)). Ezen kívül apró javításokat végeztek az űrállomás Canadarm2 nevű robotkarján is (erre kapcsolódik rá egyébként az új „Dextre” robotkar is). Feladatuk volt még az „MISSE 6”Az MISSE egy olyan kísérlet, amelynek segítségével hat hónapon keresztül az űrállomáson is használt különböző burkoló- és egyéb anyagokkal kapcsolatos méréseket végeznek közvetlenül az űrben. Ez gyakorlatilag egy anyagmintákat tartalmazó nyitott doboz, amit az űrállomás külsejére szerelnek.Materials International Space Station Experiment - 6A and 6B (MISSE-6A and 6B) – nasa.gov nevű kísérleti eszköz felszerelése az európai Columbus kutatómodul külső burkára, de ez a rögzítőelemek hibája miatt meghiúsult. A következő nap közép-európai idő szerint 18:28-kor kezdődött meg.STS-123 MCC Status Report #15 – nasa.govA Dextre minden tartozékát felszerelték a harmadik űrsétán – index.hu
Kilencedik nap, március 19. thumb|200px|right|Az összeszerelt Dextre robotkar. A március 19-re virradó éjjel az Canadarm2 robotkar segítségével ideiglenesen áttették az űrállomás új SPDM („Dextre”) nevű robotkarját a Destiny laboratórium modulra. A harmadik űrséta során meghiúsult MISSE 6 jelű kísérlet felszerelését a földi irányítók döntése értelmében az ötödik űrséta alkalmával az űrhajósok ismételten meg fogják próbálni. A tizedik nap 17:41-kor kezdődött meg.STS-123 MCC Status Report #16 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #17 – nasa.gov
Tizedik nap, március 20., pihenőnap A pihenőnap sajtótájékoztatókkal és a negyedik űrsétára való előkészületekkel telt. A japán űrhajós Doi Takao, Dom Gorie és Peggy Whitson társaságában rövid telefonbeszélgetést folytatott a japán miniszterelnökkel, Fukuda Jaszuóval. Bob Behnken és Mike Foreman, Rick Linnehannal közösen előkészítették az űrsétához szükséges szerszámokat. Az űrséta során kipróbálnak majd egy új technikát, amellyel az űrrepülőgépek hővédőpajzsán tudnak javításokat végrehajtani. Az űrhajósok közép-európai idő szerint dél körül aludni tértek, majd 17:30-kor megkezdődött a következő nap. A zsilipajtót 22:28-kor (CET) nyitották ki, és ezzel megkezdődött a negyedik űrséta.STS-123 MCC Status Report #18 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #19 – nasa.gov
Tizenegyedik nap, március 21., negyedik űrséta thumb|200px|right|Behnken a negyedik űrséta közben
Március 21-re virradó éjjel Behnken és Foreman űrhajósok a 6 óra és 24 percig tartó negyedik űrséta során kicseréltek egy elektromos vezérlő modult az űrállomás rácsszerkezetén. Ezen kívül sikeresen elvégezték a kísérleteket az új hibajavító eljárással, amellyel a jövőben kijavíthatják az űrrepülőgép hővédőpajzsán esetlegesen keletkező repedéseket és hibákat. A teszt során hővédő csempe mintaanyagokra felvitték az ún. Shuttle Tile Ablator-54 nevű anyagot, amit a földre visszahozva később alapos vizsgálatoknak vetnek majd alá. A kísérletet egy, a Destiny laboratórium modul oldalára rögzített platformon végezték el. Az űrséta hajnali 5:28-kor (CET) ért véget. A következő nap 17:28-kor (CET) kezdődött el.STS-123 MCC Status Report #21 – nasa.govMegkezdte a negyedik űrsétát az Endeavour legénysége – index.huA hőpajzs javítását gyakorolták az Endeavour űrhajósai – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #22 – nasa.gov
Tizenkettedik nap, március 22. Március 21-ről 22-re virradó éjjel Gorie, Johnson és Doi az űrrepülőgép robotkarjával újból átvizsgálta az űrrepülőgép hővédő pajzsát. A vizsgálat eredményét a földi irányító személyzet elemezte ki. A nap során további eszközöket hordtak át az Endeavour fedélzetéről az űrállomásra. Behnken és Foreman megkezdte az előkészületeket az ötödik űrsétára. A tizenharmadik nap 16:29-kor, az ötödik űrséta pedig 20:34-kor (CET) kezdődött meg.STS-123 MCC Status Report #23 – nasa.govSTS-123 MCC Status Report #24 – nasa.gov
Tizenharmadik nap, március 23., ötödik űrséta thumb|200px|right|Foreman az OBSS leszerelését végzi az ötödik űrséta során.