bélyegkép|250px|Szabó Ferenc emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő (akkor Fürst Sándor) utca 33. szám alatt Szabó Ferenc (Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.

Élete, munkássága Szegény körülmények között élt. Édesapja eredetileg falusi mészáros volt, de egy lórúgástól megsérülvén, fel kellett hagynia szakmájával, Budapestre költözött és itt pincérként dolgozott. Három gyermeke közül a későbbi zeneszerző volt a legidősebb. Szabó Ferenc a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, miközben éjszakai munkákból tartotta fenn magát. Az egyházi középiskolából – a Galilei Körben való részvétele és hangoztatott ateizmusa miatt – eltanácsolták, a Werbőczi (ma Petőfi) gimnáziumban tanult tovább. A képzőművészet is foglalkoztatta, a Tanácsköztársaság alatt a proletár tanműhelyben Uitz Béla és Nemes-Lampérth József növendéke volt. Közben hegedülni is tanult az Operaház egyik brácsásától – ebédhordás ellenében. 1921-től a Zeneakadémián tanult, előbb Weiner Leó, majd Siklós Albert tanítványa volt. Harmadévtől Kodály Zoltán osztályában tanult az 1926-os diplomaszerzésig.

1922-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1925-től közreműködött a Szociáldemokrata Párt kulturális rendezvényeinek szervezésében. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének (Kadosa Pál, Szelényi István és Kelen Hugó társaságában). 1928-tól munkáskórusokat vezetett. 1927-től illegális kommunista pártmunkát végzett, majd 1931-ben Sallai Imre futáraként Berlinbe utazott, az emigráns magyar írók és újságírók körében végzett szervező munkát. Innen emigrált 1932 áprilisában Moszkvába, ahol elvégezte a hároméves pártegyetemet. 1938-tól a szovjet zeneszerző egyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette. A második világháború kitörését követően önként belépett a Vörös Hadseregbe, majd főhadnagyi rangban vett részt a budapesti harcokban is (más források szerint az NKVD őrnagyaként tért Magyarországra).

A főváros felszabadulása után rövid ideig a Vörös Hadsereg lapjának, az Új Szónak volt a munkatársa. 1945 őszén kinevezték a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszékvezető tanárává. 1950-től a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnöke, majd 1951-től hét évig országgyűlési képviselő volt, 1954-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tagja lett. Az 1956-os forradalom előtti években hatalmát felhasználva Révai Józseffel együtt a zsdanovi elvek mentén próbálta a magyar zenei életet átalakítani, a keményvonalas ideológián túl többek között a kor legkiválóbb zeneszerzőinek (pl. Veress Sándor, Lajtha László és Járdányi Pál) meghurcolásával. A forradalom után, 1958-tól a Zeneakadémia igazgatója volt, ahol folytatta ideológiai munkáját. 1961-ben egy Viski János meghurcolását kilátásba helyező beszédének hatására Viski még aznap rosszul lett, kórházba került és elhunyt. 1967-ben (tisztázatlan okból) nyugdíjazták. Ezután egészsége rohamosan hanyatlott. Élete utolsó két évében csak töredékben maradt operáján dolgozott.

Szabó Ferenc zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális, a kodályi stílusból ered. Pályafutása elején főleg kamaraműveket írt, filmzenéket hangszerelt (Meseautó, Hyppolit, a lakáj). Az 1930-as évek elejétől kórusfeldolgozásokat is komponált, például a Munkát! Kenyeret! című dalt. 1931-ben Londonban, nagy sikerrel mutatták be egy zenei ünnepélyen a Petőfi Sándor versére készült Farkasok dala című művét, de más kórusművei, dalai is ismertté váltak Európában. Főleg kórusműveket, kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt, de komponált filmzenéket is (Lúdas Matyi, Föltámadott a tenger). Légy jó mindhalálig című operáját maga már nem tudta befejezni, Borgulya András végezte el rajta a végső simításokat. 1969. november 4-én hunyt el Budapesten.

Művei

Színpadi művek Lúdas Matyi, táncjáték, 1960 Légy jó mindhalálig, opera, 1969

Vokális művek Farkasok dala, 1929–1930 Aufbau der Stadt Traktorostroy, oratórium, 1931 Meghalt Lenin!, kantáta, 1933 Szegény ember nótái, 1946 Májusi ének, kantáta, 1950 Föltámadott a tenger, oratórium, 1955 Vallomás, kantáta, 1967 Petőfi-dalok, 1951

Zenekari művek Moldován rapszódia, 1941 „Hazatérés” concerto, 1948 Számadás, 1949 Ludas Matyi-szvit, 1950 Emlékeztető, szimfónia, 19521952. augusztus 20-án volt a bemutatója a Magyar Rádióban. Felszabadult melódiák, 1955 Balettzene, 1961 Elfelejtett szerenád, 1964 Lírai szvit, vonós zenekarra, 1936

Kamarazenei művek 1. vonósnégyes, 1926 Szerenád, 1926–1927 Vonóshármas, 1927 Gordonka–zongoraszonáta, 1930 Zongorahármas, 1931 Air, hegedű–zongoraduó, 1953 2. vonósnégyes, 1962 Sonata alla rapsodia, 1964 Rondo, gordonka–zongora, 1972

Szólóművek Toccata, zongora, 1928 Szólógordonka szonáta, 1929 Két szólóhegedű-szonáta, 1930–1931 1. zongoraszonáta, 1940–1941 2. zongoraszonáta, 1947 Három könnyű zongoradarab, 1949 3. zongoraszonáta, 1957–1961

Filmzenék Lúdas Matyi, 1949 Különös házasság, 1951 Föltámadott a tenger, 1953 Szakadék, 1956 A harminckilences dandár, 1959

Díjai, elismerései Kossuth-díj (1951, 1954) Érdemes művész (1952) Kiváló művész (1962)

Jegyzetek

Források

Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. BMC – Szabó Ferenc Kultúrpart – Szabó Ferenc halála

További információk

Monográfiák Pernye András: Szabó Ferenc; Zeneműkiadó, Budapest, 1965 (Mai magyar zeneszerzők) Maróthy János: Szabó Ferenc indulása. A "népi-lírai klasszicizmustól" az "expresszionizmusig". 1926–1928; Zeneműkiadó, Budapest, 1970 Maróthy János: Zene, forradalom, szocializmus. Szabó Ferenc útja; Magvető, Budapest, 1975 A zeneszerző Szabó. Emlékezések; szerk. Maróthy János; Zeneműkiadó, Budapest, 1984 Szakirodalom Boros Attila: 30 év magyar operái. Budapest, 1979. Zeneműkiadó. Gál György Sándor: Új operakaluz. 2. köt. Budapest, 1978. Zeneműkiadó Kodály Zoltán levelei. Szerk. Legány Dezső. Budapest, 1982. Zeneműkiadó. Ottó Péter: A Mesterhegedűs. Kovács Dénes emlékezik. Budapest, 2007. Európa K. Tokaji András: Mozgalom és hivatal. Tömegdal Magyarországon 1945–1956. Budapest, 1983. Zeneműkiadó.

Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar rektorok Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Országgyűlési képviselők (1949–1953) Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Országgyűlési képviselők (1953–1958) Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:A Szovjetunió katonái a második világháborúban