I. Mária vagy Stuart Mária (skótul Mary Stuart, gaelül Màiri Stiùbhart; ) Skócia királynője 1542-től 1567-es lemondatásáig.
Mária V. Jakab skót király egyetlen felnőttkort megért, törvényes gyermeke volt. Hat napos korában apja meghalt, őt pedig az ország királynőjévé koronázták. Gyermekkora során Skóciát régensek kormányozták: először Arran grófja, majd anyja, Guise-i Mária. Hat évesen eljegyezték Ferenc francia trónörökössel, és Párizsba küldték, ahol biztonságban volt VIII. Henrik angol király Skóciába betörő csapataitól. Mária és Ferenc 1558-ban összeházasodtak. Férje a következő évben megörökölte a francia trónt, ám egy évvel később agytályog következtében meghalt. Az özvegy Mária 1561 augusztusában visszatért Skóciába, ahol a vallási reformációt követően igen feszült volt a helyzet a katolikus és protestáns pártok között. A protestáns hitszónokok, mint John Knox, ellene uszítottak, felszólították alattvalóit, hogy ne engedelmeskedjenek a katolikus vallású Máriának. Mária mérsékelt, toleráns, pragmatikus politikát folytatott, kormányzótanácsába egyaránt befogadta a vezető protestáns és katolikus főurakat.
1565-ben feleségül ment fél-unokatestvéréhez, Lord Darnleyhez és a következő évben megszületett fiuk, Jakab. 1567 februárjában Darnleyt meggyilkolták és a bűncselekménnyel Bothwell grófját gyanúsították. Bothwellt a bíróság felmentette és a következő hónapban, miután állítólag elrabolta Máriát, feleségül vette őt. A közvélemény Mária ellen fordult, akit azzal vádoltak, hogy Bothwell szeretője volt és tudott férje meggyilkolásának tervéről. A főurak fellázadtak ellene, foglyul ejtették, majd egyéves fia javára lemondatták a trónról. Mária tett még egy sikertelen kísérletet a korona visszaszerzésére, majd Angliába menekült és rokonától, I. Erzsébettől kért védelmet.
A gyermektelen Erzsébetnek nem volt örököse és Mária lehetséges utódjának számított. Erzsébet tartott attól, hogy az angol katolikusok összeesküvést szőnek ellene, hogy rokonát segítsék az angol trónra, ezért több mint 18 évig házi őrizetben tartotta Máriát. Ez idő alatt valóban számos Erzsébet-ellenes intrikát lepleztek le és az 1586-os Babington-összeesküvés felszámolásakor kiderült, hogy Mária is tudott az angol királynő megölésére irányuló tervről. A bíróság halálra ítélte és 1587 februárjában, Fotheringhay várában lefejezték. Stuart Mária balszerencsés élete, házasságai, férje meggyilkolásának vádja, az Erzsébet ellen irányuló intrikákban való részvétele évszázadokon át foglalkoztatta a művészeket és a közvéleményt, számos szín- és zenemű, regény, film hőse.
Gyermekkora
Mária 1542. december 8-án született a linlithgowi palotában, V. Jakab skót király és második felesége, a francia Guise-i Mária harmadik gyermekeként. Két testvére csecsemőkorában meghalt és állítólag ő is koraszülöttként jött a világra. Mária volt Jakab király egyetlen életben maradt törvényes utóda, bár Jakab házasságon kívüli kapcsolataiban hét további gyermeket nemzett. Rokonságban állt VIII. Henrik angol királlyal, apai nagyanyja, Tudor Margit Henrik nővére volt. Mária mindössze hatnapos korában, december 14,-én Skócia királynőjévé vált, mikor apja a katasztrofális kimenetelű Solway Moss-i csata után – talán idegösszeroppanás miatt vagy vérhasban – meghalt.;
Állítólag (a történetet először John Knox, Mária ádáz ellenfele jegyezte fel) Jakab halálos ágyán, amikor meghallotta, hogy felesége leányt szült, gyászosan megjegyezte: "Úgy végződik, ahogy kezdődött; egy asszony hozta és egy asszony viszi el"() A Stuart-ház úgy került trónra, hogy a 14. században Walter Stewart főkamarás feleségül vette I. Róbert egyetlen lányát, Marjoriet. Mária azonban megtartotta a dinasztiának a koronát; azt csak a 18. század elején, Anna királynő halálával veszítik majd el a Stuartok.;
Máriát a linlithgowi Szt. Mihály templomban keresztelték meg.; A pletykák szerint gyenge volt és beteges,; de az angol követ, aki három hónaposan látta a kis királynőt, kijelentette róla, hogy korához képest megfelelően fejlett és egészségesnek látszik.; ; ;
Nagykorúvá válásáig Skóciát régensek kormányozták. Eleinte ketten pályáztak a régensségre: a katolikus Beaton bíboros és a protestáns James Hamilton, Arran grófja, aki egyébként első volt a örökösödési sorban. Beatont a király nevezte meg egyik végrendeletében, amelyet azonban a bíboros ellenségei hamisítványnak tartottak. Arrannak sikerült több támogatót szereznie, így a bíborost házi őrizetbe helyezték és a gróf kormányozhatta az országot, egészen 1554-ig, amikor Mária anyja átvette tőle a régensi pozíciót.; ;
A greenwichi szerződés
VIII. Henrik angol király röviddel Mária királynővé válása után saját 5 éves fia és örököse, Eduárd nevében megkérte Mária kezét. 1543. július 1-én Arran régens az angolpárti főurak nyomására megkötötte a greenwichi szerződést, mely kimondta, hogy, amikor Mária tíz éves lesz, feleségül megy Eduárdhoz és Angliába költözik, ahol Henrik felügyeli majd további nevelését.; ; A szerződés kikötötte, hogy a két ország jogilag különálló marad és ha a párnak nem születik gyermeke, az ideiglenes unió felbomlik.; ; A szerződés ellenzői kiengedték Beaton bíborost a fogságból, aki a francia és katolikus orientációt kezdte sürgetni, felingerelve ezzel Henriket, aki azon ügyködött, hogy felbontsák a skót-francia szövetséget.;
Beaton el akarta költöztetni Máriát a tengerparti Linlithgowból, a stirlingi vár biztonságába. Arran ellenezte a tervét, de a bíboros fegyveres támogatóinak megjelenésekor visszakozott. 1543. július 27-én Matthew Stuart, Lennox grófja 3500 fegyveressel kísérte át a gyermek királynőt Stirlingbe. Máriát itt koronázták meg szeptember 9-én, a vár kápolnájában.; ;
Röviddel a koronázás előtt Henrik letartóztattatott néhány, Franciaország felé tartó skót kereskedőt, áruikat pedig lefoglalta. Az incidens nagy felháborodást keltett Skóciában, maga Arran régens is Beaton pártjára állt és katolizált. A skót parlament decemberben elutasította a greenwichi szerződést.; ; Az elutasítás és a francia szövetség megújítása miatt VIII. Henrik hadat üzent, hogy kikényszerítse a házasságot. Az angol csapatok rendszeresen betörtek skót és francia területekre (ezt pejoratívan "nyers udvarlásnak" nevezték). 1544 májusában Edward Seymour, Hertford (grófja (később Somerset hercege) kifosztotta Edinburgh-t, Máriát pedig északra, Dunkeldbe menekítették.;
1546 májusában Beaton bíborost protestáns főurak meggyilkolták,; ; 1547. szeptember 10-én pedig (9 hónappal VIII. Henrik halála után ) a skótok súlyos vereséget szenvedtek a pinkie-i csatában. Máriát nevelői az Inchmahome szigetén lévő kolostorba menekítették és francia király segítségéért folyamodtak.; ; II. Henrik azt ajánlotta, hogy Máriát jegyezzék el 3 éves fiával, Ferenccel; Arran régens katonai segítség és egy francia hercegi cím fejében belement az egyezségbe. 1548 februárjában a királynőt biztonsága érdekében ismét költöztették, ezúttal Dumbarton várába.; ; Az angolok az országot pusztítva követték és elfoglalták a stratégiai fontosságú Haddington városát. Júniusban végre megérkezett a régóta várt francia segítség és ostrommal visszafoglalták Haddingtont. 1548. július 7-én a város közeli zárdába összehívott parlament elfogadta a franciák házassági ajánlatát.;
Mária Franciaországban 170px|bélyegkép|jobbra|A 13 éves Stuart Mária (François Clouet rajza) A szerződés megkötése után az öt éves Máriát a párizsi udvarba küldték, ahol élete következő tizenhárom évét töltötte. Egy francia hajóraj Nicolas de Villegagnon parancsnoksága alatt 1548. augusztus 7-én vette fel Dumbartonban és kb. egy héttel később érkeztek meg a bretagne-i Roscoffba vagy Saint-Pol-de-Léon-ba.;;
Máriát saját udvara kísérte, benne két házasságon kívül született féltestvére és az ún. "négy Mária" (négy őkorabeli lány, főúri sarjak, akiket mind Máriának hívtak). Nevelőnője egyikük anyja, Janet Fleming (V. Jakab féltestvére) volt.; Lady Fleminget 1551-ben a királlyal folytatott viszonya miatt visszaküldték Skóciába és Mária nevelését a francia Françoise de Paroy vette át.
A kortársak életvidám, csinos és okos kislányként írták le a skótok királynőjét; az udvarnál mindenki szerette, kivéve leendő anyósát, Medici Katalint;; Katalin ellenérzései is csak Henrik halála után kerültek napvilágra.; Mária megtanult lanton és virginálon játszani, megfelelően fogalmazott prózában és versben, megtanították lovagolni, solymászni és hímezni, skót anyanyelvén kívül beszélt franciául, olaszul, latinul, spanyolul és görögül.; ; Egyik legjobb barátnője leendő sógornője, Valois Erzsébet volt. Nagy befolyással volt rá és hasznos tanácsokkal látta el anyai nagyanyja, Antoinette de Bourbon is;
Portréi alapján Máriának kis, ovális feje, hosszú, kecses nyaka, ragyogó vörösbarna haja, súlyos szemhéjú barna szemei, fehér bőre, magas homloka és szabályos, határozott arcvonásai voltak. Gyerekként csinosnak, felserdülve vonzó nőnek tartották.; Gyerekkorában elkapta a feketehimlőt, de az nem hagyott nyomot az arcán.; Mai mércével számítva is igen nyúlánk volt, elérte a 180 cm-t, amivel a 16. században kimondottan magas nőnek számított. Ezzel szemben leendő férje, Ferenc igen alacsony volt és dadogott.
1558. április 4-én Mária aláírt egy titkos egyezményt, mely szerint ha gyermektelenül halna meg, Skóciát és az angol trónra vonatkozó követelését a francia koronára hagyja.; ; Húsz nappal később a Notre Dame-ban feleségül ment Ferenc trónörököshöz.
Jogcíme az angol koronára
1558 novemberében meghalt Tudor Mária angol királynő (VIII. Henrik idősebbik lánya) és húga, Erzsébet követte a trónon. Bár Henrik végakaratában kizárta a Stuartokat az örökösödésből és a parlament 1543-ban rendelettel ismerte el Erzsébetet Tudor Mária utódjaként, sok angol katolikus Stuart Máriát tekintette Anglia jogos uralkodójának, ugyanis ő volt VII. Henrik legidősebb élő és törvényes leszármazottja (nagyanyja, Tudor Margit révén).; II. Henrik is fiát és menyét ismerte el Anglia törvényes uralkodóinak, Franciaországban az angol címerben elhelyezték Ferenc és Mária színeit.; ; ; Mária formális trónigénye a későbbiekben is állandó szálka maradt Erzsébettel való kapcsolatában.;
1559. július 10-én II. Henrik behalt egy lovagi tornán szerzett sérüléseibe és a 15 éves Ferenc lépett Franciaország trónjára. Máriát királynévá koronázták.; ; ; A kormányzatot Mária nagybátyjai, François de Guise herceg és Charles de Guise bíboros irányították.;
Eközben Skóciában a hatalom névlegesen Mária anyja kezében volt, aki azonban csak a francia csapatok által tudta valamennyire ellenőrzése alatt tartani a helyzetet és ellenfeleinek, a protestáns kongregációs lordoknak befolyása egyre nőtt.; ; ; Az 1560-as évek elején a protestáns főurak angol csapatokat hívtak be vallásuk helyzetének megerősítésére. Az amboise-i összeesküvés kitörése lehetetlenné tette, hogy a francia kormány érdemi segítséget nyújtson Guise-i Máriának;; ehelyett a Guise-fivérek diplomáciai megoldással próbálkoztak. 1560. június 11-én Marie de Guise, Mária anyja meghalt és az országban összecsaptak a francia (katolikus) és angol (protestáns) pártok képviselői. Július 6-án megkötötték az edinburgh-i egyezményt, miszerint Skóciából kivonják az idegen csapatokat. Franciaország elismerte I. Erzsébetet angol uralkodóként, de a gyászoló 17 éves Stuart Mária nem írta alá a dokumentumot.; ; ;
Visszatérése Skóciába