bélyeg|262px|A középkori templom tornya oldalról nézve Az aranyosgerendi református templom Erdély egyik legrégebbik temploma, amely a Kemény–Bánffy-kastélytól nem messze található. 1290-ből van az első biztos adat, amelyben az áll, hogy István pap a valószínűleg román stílusú templomhoz egy sekrestyét építtetett. 2004-től műemlékvédelem alatt áll.
Története Az 1290-ben már sekrestyés templom első írásos említése a templomban található. A Szent Erzsébetet védőszentnek választó templom sekrestyeajtó szemöldökén a következő szerepel: Istam cameram edificativ Stephas sacerdos anno Di MCCXC. A szentély déli fala még mindig az eredeti, 13. századi fal. Ezen a falon található a román stílusú lóherés ablak.
1299-ben Péter és Pál (feltehetően a falu birtokosai) a templomot teljesen átépítették a mai formájába. Ezt támasztja alá a déli fal felirata: "ANNOO D(omi)NI M*CC*XC* NONO SAULUS ARCHIDIACO(nus) DE TORDA PETRUS COMES FILII SA(m)SONIS NICOLA(us) FILI(us) E(ius)DEM P(etri) (a)EDIFICAVERU(n)T ECC(lesi)AM IN HONORE BEAT(A)E ELIZABETH(ae) " (magyarul: Az Úrnak 1299-ik esztendejében Saul, tordai főesperes, Péter ispán, Sámson fiai, Miklós, ugyanezen Péter fia, építették a templomot Szent erzsébet tiszteletére)
A templom gótikus stílusában a román stílus jeleit is fellelhetjük. A gótikát a főkapuzat, a szentély ajtaja, a papi kőszéken, a támpoharakon, csúcsíves ablakakon, és nem utolsósorban a templomhajón.
A mohácsi vész után Gerendi Miklós, Erdély püspöke mindent megtett, hogy Erdélyt I. Ferdinánd számára megtarthassa. Ezért 1529. január 21-én az aranyosgerendi templomba országgyűlést szervezett. Igyekezete nem sikerült, mert Péter vajda a székelyek segítségével legyőzte Ferdinánd hadait.
A reformáció idején A reformáció idején az Apafiak lettek Aranyosgerend birtokosai. Az Apafi család híres volt a reformáció pártolásáról, ezért 1572-ben már Csanádi Imre protestáns prédikátor vette át a papi teendőket.
Kisebb megszakítással, 1598 - 1610, a mai napig is református istentiszteletek folynak a templomban, habár a gyülekezet lassan kezd kiöregedni.
Egyházi elöljárók Év A lelkész neve Vallása Megjegyzés 1290 Stephas sacerdos r.k. A sekrestyén lévő felirat 1332 Joannes r.k. Orbán Balázs 1572 Csanádi Imre unit. A keredi levéltár bizonyítványa 1580 II. Bogháti F. Miklós unit. Orbán Balázs 1592 (?) Orbán Balázs 1620 Albisi Márton ref. Kemény János nevelője volt.1629Szeredahelyi Istvánref.Tanúként szerepel Kemény Boldizsár birtok-ügyében.1642Csulai Györgyref1658Imreref.1661 Csengeri K. István ref. 1667 Szathmári Baka Péter ref. Lónay Anna udvari papja.1671Pápai György ref. 1684 Dobrai István ref. 1694 Szacsavai Pál ref. 1699 Léczfalvi Bálint ref. 1708 Barócz Mihály ref.1736Bánffyhunyadi Abacs János ref 1790 Horváth Sámuel ref. 1807 Incze Simeon ref. 1809 Marussi Mihály ref. Generális notárius 1830 Horváth Miklós ref. Egyházmegyei főjegyző is 1846 Hegedűs Lajos ref. Esperes 1894 Veress Károly ref. 1940 Id. Gudor Lajos ref. Gudor Péter ref. Id. Gudor Lajos fia
Képgaléria
Külső hivatkozás
Adatbank – Erdélyi magyar elektronikus könyvtár, Református templom, Aranyosgerend A Békés Megyei Hírlap szócikke Id. Gudor Lajos, Gudor Péter: Aranyosgerend - 2007, Hiperborea Kiadó ()
Kategória:Aranyosgerend Kategória:Románia református templomai Kategória:A történelmi Magyarország gótikus vallási építményei Kategória:Románia gótikus vallási építményei Kategória:A történelmi Magyarország református templomai