Víziszentgyörgy () község Horvátországban, Muraköz megyében.
A község települései Kilenc falu tartozik hozzá: Bányahegy (Pleškovec), Ferenchegy (Frkanovec), Gyümölcshegy (Zasadbreg) , Kedveshegy (Dragoslavec), Kerekhegy (Okrugli Vrh), Kismihályfalva (Mali Mihaljevec), Lapáthegy (Lopatinec), Nyíresfalva (Brezje), és Oskolahegy (Vučetinec ).
Története A község nevét Szent György tiszteletére szentelt templomáról kapta, mely már több mint 260 éve uralja a vidéket. Nem állapítható meg pontosan, hogy ennek a templomnak az elődjére, vagy Tüskeszentgyörgy templomára vonatkozik-e János fődiakónus 1334-ből származó feljegyzése egy ezen a vidéken emelt Szent György templomról. Az első hiteles írásos említés György lapáthegyi pap feljegyzése 1501-ből ismert erről a plébániáról. A plébániát ezután Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek 1563-ban kelt adománylevele is megemlíti. 1650-től a templom a latin nyelvű okiratokban a "S. Georgii supra chakturnia in Aquis" azaz a Csáktornya felett levő Viziszentgyörgy néven szerepel. Az 1660. évi egyházi vizitáció a plébániatemplomot Tavi-, vagy Viziszentgyörgynek nevezi. Leírja, hogy a szentély felett boltív, a hajó felett festett mennyezet található, a templomnak három oltára van, a torony az északi bejárat felett emelkedik, a sekrestye az északi oldalon áll, a templom tölgyfa zsindellyel fedett. A templom körül kiterjedt temető található. Az Ivan Leskovar zágrábi kanonok által 1698-ban készített feljegyzés szerint a plébánia híveinek száma 3300 volt. A Szent György oltáron kívül Szűz Mária és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt oltárai voltak. Az 1747-es vizitáció szerint a templom közelében már egy lorettói kápolna is áll, a temető a templomot teljesen körbeveszi, a plébános és a káplán az új, náddal fedett parókián laknak. Az 1756-os vizitáció szerint a templom falai már nagyon rossz állapotban vannak. A mai templom Ivan Peroš plébános idejében 1756 és 1768 között épült fel.
A község területe a csáktornyai uradalom részeként 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ekkor körjegyzőségi székhely volt.
Lakossága 1910-ben 2199 lakosa volt, közülük 2095 horvát, 80 magyar, 1 német és 23 egyéb anyanyelvű volt.
1941-ben 2846, 1991-ben 5279 lakosának nagy része horvát nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a község 5279 lakosának több, mint 98 százaléka horvát nemzetiségű volt, magyarnak ketten vallották magukat. A hozzá tartozó falvak lakosainak száma 2001-ben: Bányahegy 451 Ferenchegy 328 Gyümölcshegy 893 Kedveshegy 460 Kerekhegy 395 Kismihályfalva454 Lapátfalva 947 Nyíresfalva 765 Oskolahegy 585
A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.893 2.297 2.252 2.582 2.798 3.090 3.068 3.662 4.610 4.744 4.921 4.871 4.660 5.012 5.279 5.090 4.929
Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma a lapátfalvi részen található 1756 és 1768 között épült. 2007-ben megújították.
Külső hivatkozások Víziszentgyörgy község hivatalos oldala A viziszentgyörgyi plébánia honlapja A plébánia története Viziszentgyörgy a Muraköz információs portálján A község Muraköz megye honlapján A templom a csáktornyai online hírportálon Víziszentgyörgy látképe A helyi alapiskola honlapja
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései Kategória:Szent György nevét viselő települések