Sir Ahmed Salman Rushdie (kiejtése /sʌlˈmɑːn ˈrʊʃdi/, megközelítőleg [szalmán rusdi]; Bombay, 1947. június 19. –) indiai származású brit író.
Családi háttere és ifjúkora Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyban és Cambridge-ben, a King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába, és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.
Magánélete Rushdie ötször nősült. Először Clarissa Luard irodalmi ügynökkel volt házas 1976–1987 között. Később Marianne Wiggins íróval és Elizabeth West könyvszerkesztővel. Két fia született 1979-ben és 1997-ben. 2004 és 2007 között Padma Lakshmi televíziós műsorvezető és divatmodell férje volt. 2021-ben feleségül vette Rachel Eliza Griffiths amerikai költőt és regényírót.
New Yorkban él, ahol gyakran vesz részt nyilvános eseményeken, és aktív a közösségi médiákban, többek közt a Twitteren.
Munkássága Első művei Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.
A sátáni versek körüli vita A sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki.
1989. február 14-én Homeini ajatollah, Irán vezetője fatvával kiközösítést hirdetett Rushdie ellen istenkáromlás miatt. Ezenkívül Homeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdie-t, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Homeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és a regény kiadóinak kivégzésére is. Február 24-én az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.
A berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte. A muszlim közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie japán fordítóját, Igarasi Hitosit Tokióban halálra késelték, olasz fordítóját, Ettore Capriolót pedig megverték és megszúrták Milánóban. A norvég kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor oslói háza előtt meglőtték. A törökországi Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a török fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát.
Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam (Cat Stevens) például 1989-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a halálbüntetés ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne, és hogy szívesen felhívná Homeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember. (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.)
2022-es gyilkossági kísérlet 2022. augusztus 12-én Rushdie egy amerikai irodalmi fesztiválon vett részt New York államban, a Chautauqua Intézetben, amikor egy bizonyos Hadi Matar nevű férfi késsel megtámadta, és legalább tíz-tizenötször megszúrta. Az írót mentőhelikopter vitte kórházba, a merénylőt pedig még a helyszínen elfogták. A támadás oka akkor még nem volt pontosan ismert.
Az írót lélegeztetőgépen tartották, aki a szúrások következtében máj-, ideg- és szemsérüléseket is szenvedett. Súlyos sérülései ellenére orvosai szerint jó esélyei vannak Rushdie-nak a felépülésre. Az író állapota két nappal a támadás után már olyannyira javult, hogy levették a lélegeztetőgépről, és képes volt beszélni is.
A támadó, Matar ellen (aki Rushdie beszélgetőpartnerét is megszúrta) gyilkossági kísérletért emeltek vádat, viszont a férfi ártatlannak vallotta magát. Az első vizsgálatok szerint Matar a síita iráni szélsőségesek szimpatizánsa, ami akár motivációja is lehetett a merényletnek.
Ügynöke, Andrew Wylie az El País angol nyelvű kiadásának október 22-i interjújában azt közölte, hogy Rushdie a merénylet következtében elvesztette a fél szemét, és a karjában átvágott idegek miatt az egyik kezét sem tudja használni.Andrew Wylie, ‘The Jackal’ of books: ‘Amazon is like ISIS; it takes no prisoners’ (El País; hozzáférés: 2022. október 23.)Fél szemére megvakult és nem tudja használni az egyik kezét az augusztusban megkéselt Salman Rushdie (telex.hu; hozzáférés: 2022. október 23.)
A támadót, aki ártatlannak vallotta magát letartóztatták,Salman Rushdie támadójának vádalkut ajánlottak. Index, 2024. július 7. 2025 májusában végül 25 év börtönre ítélték.25 év börtönre ítélték Salman Rushdie merénylőjét hvg.hu, 2025. május 16.
Rushdie a támadásról a 2024-es Kés című könyvében értekezik, amelyben az eset körülményeiről ír a maga szempontjából.Így látta saját megkéselését Rushdie 24.hu, 2024. november 2.
Művei Eredeti címMagyar nyelvenGrimus (1975) Grímusz; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2002 (Ulpius klasszikusok)Midnight’s Children (1980) Az éjfél gyermekei; ford. Falvay Mihály, utószó Barkóczi András; Európa, Bp., 1987Shame (1983) Szégyen; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1989The Jaguar Smile: A Nicaraguan Journey (1987)The Satanic Verses (1989) Sátáni versek; Konzorcium, Bp., 2004A sátáni versek; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2014Haroun and the Sea of Stories (1990) Hárún és a Mesék Tengere; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1992Imaginary Homelands: Essays and Criticism 1981–1991 (1992)East, West (1994) Kelet, Nyugat; ford. Falvay Mihály, Greskovits Endre; Európa, Bp., 1996The Moor’s Last Sigh (1995) A mór utolsó sóhaja; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1997The Ground Beneath Her Feet (1999) Talpa alatt a föld; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1999Fury (2001) Fúriadüh; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2003 (Ulpius klasszikusok)Step Across This Line: Collected Nonfiction 1992–2002 (2002)The East is Blue (2004)Shalimar the Clown (2005) Sálímár bohóc; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2007The Enchantress of Florence (2008) A firenzei varázslónő; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2008Luka and the Fire of Life (2010)Luka és az élet tüze; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2013Joseph Anton (2012) Joseph Anton. Memoár; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2012Two Years Eight Months and Twenty-Eight Nights 2015Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2015The Golden House (2017)A Golden-ház; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2018Quichotte (2019)Quichotte; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2020Victory City (2023)Diadalváros; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2024Knife: Meditations After an Attempted Murder (2024) Kés. Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2024
Filmek 1992 – Peter’s Friends (Szilveszteri durranások): archív felvételen 2001 – Bridget Jones naplója: vendégszereplő 2007 – Then She Found Me (Amikor minden változik): színész
Jegyzetek
Források
További információk Regénykritikák és írásainak részletei a terebess.hu-n New York Times special feature on Rushdie, 1999 A good collection of links plus short descriptions of his novels The Rushdie death threat affair Rushdie timeline Györke Ágnes: Rushdie posztmodern nemzetei: Az éjfél gyermekei, a Szégyen és a Sátáni versek; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2012 (Orbis litterarum) Sándor Bea: „Privilégium és átok”. Salman Rushdie, Angela Carter és a kultúrakritika; Anonymus, Bp., 2009 (Belépő)
Kategória:1947-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Brit írók Kategória:Indiai költők, írók Kategória:Man Booker-díjasok Kategória:Budapest Nagydíjasok