thumb|250px|jobbra|Kovácsműhely tűzhelye
Az égés a tűzvédelem értelmezése szerint éghető anyagoknak a levegő oxigénjével történő egyesülése.
Az égés feltételei Az égéshez három alapfeltétel együttes megléte szükséges: az éghető anyag, az égést biztosító közeg (ami főként az oxidációt lehetővé tevő oxigén), az anyag gyulladási hőmérsékletét elérő hőmérséklet.
Az égés nem jöhet létre, ha nem egy időben és térben van jelen a három alapfeltétel. Vegyük észre azonban, hogy az égés akkor is létrejön, ha nincs gyújtóforrás, illetve láng az éghető anyag közelében (pl. öngyulladás). Ha a fenti feltételek teljesülnek, az égés mindenképpen beindul.
Az égés szükséges feltétele a hő. Az oxigént és az éghető anyagot fel kell melegíteni a gyulladási hőmérsékletre; ismeretes ugyanakkor, hogy a tűzoltás egyik lehetősége a hőelvonás (hűtés), amelyet egyes tüzeknél vízzel valósítunk meg.
Az égés körülményei
tökéletes égés: a jelenlévő összes komponens oxidációjához elegendő oxigén áll rendelkezésre. Sok anyag esetén az égés után visszamaradó anyag a hamu. tökéletlen égés: a rendelkezésre álló oxigén mennyisége nem elegendő a tökéletes égéshez, így gyakran további éghető égéstermékek keletkeznek. Például szerves anyagok ilyen fajta égése esetén jelentős mennyiségű szén. Innen ered a „szénné ég” kifejezés.
Égéshő
Az anyagok égésekor felszabaduló energia jellemzője. Egységnyi mennyiségű éghető anyag tökéletes égésekor felszabaduló energia. A jellemző mennyiségeket általában táblázatos összeállításokból használják, ezen értékeket atmoszferikus nyomásra és 25 °C-ra vonatkoztatják.
Égési sebesség
lassú égés: mm/másodperc sebességű lineáris terjedési sebesség (pl. izzás), valamint a rothadás, bomlás is egy lassú égési folyamat. normális égés: cm/másodperc sebességű gyors égés: dm/másodperc sebességű (pl. tűzveszélyes folyadék égése) robbanás: 100–12 000 m/másodperc sebességű, melyen belül lehet explózió: 100–1 000 m/másodperc (pl.: lőpor) detonáció: >1 000 m/másodperc (pl.: brizáns robbanóanyagok)
Az égés szakaszai Növekedési szakasz: az égés még csak a meggyulladás közvetlen környezetére korlátozódik. A szakasz végén következik be a teljes lángbaborulás (flashover) Kifejlett tűz szakasza: az égés a térfogat egészére kiterjed Hanyatlási szakasz: általános értelmezés szerint akkor beszélünk róla, ha a térfogat átlaghőmérséklete a csúcshőmérséklet 80%-ára csökken.
Az éghető anyag és az oxigén eloszlása
diffúziós égés: az égő anyag és a levegő az égés előtt nincs keveredve, egymással szemben áramlanak és egy jól meghatározott felületen, a reakció zónában találkoznak egymással (pl. folyadék felületi égése) kevert égés: az éghető anyag és az oxigén már az égés előtt tökéletesen keveredik, (pl. gázrobbanás)
Az égés külső megjelenése Fény- és hőhatás jellemzi az égést. Minden anyagnak az égés során más és más hő jellemzője van és a láng színe is változik, ez a kettő szorosan összefügg és következtetéseket vonhatunk le belőle.
A láng (a füstgáz) magas hőmérsékletű anyagokat tartalmaz. Ezek termikus sugárzása a Wien-féle eltolódási törvény értelmében a hőmérséklettől függő színű, és spektruma folytonos. A láng által gerjesztett részecskék jól meghatározott frekvencián sugároznak fényt. Ezek egy része az infravörös tartományba esik, de egyes elemek (fémek) a látható tartományban sugároznak. Ezek spektruma vonalas. Jellemző, és közismert az 589 nm hullámhosszúságú nátriumsárga (V. kationosztály)
Égéstermékek
Az égés eredményeként különböző égéstermékek jönnek létre, ezeket is kétféle kategóriába soroljuk: Tökéletes(sztöchiometrikus), és tökéletlen égéstermékek.
Tökéletes égéstermékek azok az anyagok, melyek már nem tartalmaznak további éghető elemeket, s ezáltal nem képesek az égésre. Pl: szilárd: hamu, salak gázokban eloszlatott finom folyadékcseppek: vízgőz gázokban eloszlatott finom szilárd anyagok: füst gázok: szén-dioxid, kén-dioxid Tökéletlen égéstermékek azok az anyagok, melyek nem égtek el tökéletesen, és még lehetőségük van további égésre is. Pl: Szénmonoxid. Kinetikus/kevert (robbanás) égésre hajlamos gáz. Korom. Esélye van a felhalmozódott koromrétegnek a beizzásra (lassú égés).
Jegyzetek
Források Balog Ferenc – dr. Beda László – Kovács István – Nagy Béla: Tűzvédelem (BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2003) ö http://www.tantaki.hu/kemia/eges_tuzoltas Kapcsolódó szócikkek
Tűzoltás Fűtőérték Tűz Égéskésleltetés
Kategória:Tűzvédelem