bélyegkép|240px|Az áprilisi törvények kiadványa gróf Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává alakította.

Az 1848. évi III. törvénycikk rendelkezett az első magyar független, az országgyűlésnek felelős kormány alakításáról. Ennek eredményeképp István nádor 1848. március 17-én kormányalakítással bízta meg Batthyány Lajost.

Az áprilisi törvények hatására népképviseleti rendszert vezettek be az országgyűlés alsótáblájában, és a korban igen széles körűnek számító, bár nem általános választójogot vezettek be. Rendelkeztek az országgyűlés évenkénti üléseiről és egyes szabadságjogokról. A törvényhozás menetéről a házszabályok rendelkeztek. A feudalizmust gyakorlatilag felszámolták, a magyar kultúra és a gazdaság fejlesztésére vonatkozó törvények is bekerültek a törvénycsomagba.1848-1849. évi törvények , 1000ev.hu A modern magyar polgári állam megszületése természetesen az egyháznak az államhoz fűződő viszonyát is alapvetően megváltoztatta.Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából

Fontos hiányossága volt a törvényeknek, hogy kimaradt belőlük a nemzetiségek helyzetének rendezése, a hadsereg és a nemzeti bank megszervezése is.

Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az új neoabszolutista kormányzati rendszer a törvényeket visszavonta, az áprilisi törvények a magyar politika viszonyítási alapjává váltak, és részint megvalósultak a kiegyezéssel, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel.

A törvényes forradalom

A párizsi forradalom híre 1848. március 1-jén ért el Pozsonyba. Kossuth március 3-án az alsótábla ülésén felirati javaslatot tett, amiben a jobbágyfelszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsótábla ezt azonnal elfogadta. István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy csak később lehessen összehívni a felsőtáblát. Végül a főrendek március 14-én fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuth-tal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A bécsi forradalom hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, Pesten is kitört a forradalom (a „márciusi ifjak”: Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai, Degré Alajos stb. közreműködésével). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően 1848. április 11-én V. Ferdinánd király jóváhagyta a forradalom követeléseit.

Előzmények Az utolsó rendi országgyűlés 1847. november 12-én nyitotta meg V. Ferdinánd király a rendi országgyűlést, amely később Magyarország történelmében az utolsónak bizonyult. A testület feszült hangulatban látott munkához, megosztotta a képviselőket a reformellenzék és az udvarhű konzervatívok ellentéte. Bár az ellenzék csekély többséggel bírt, a kormány szította és kihasználta az ellenzék megosztottságát. Ebben a helyzetben csak mérsékelt reformok születtek, így elfogadták a háziadót,Széchenyi a Stádium 7. pontjában fogalmazta meg bevezetése szükségességét. és 1848. január 11-én bizottságot küldtek ki a megyék ellenőrzésére hivatott, valójában azokat vezető adminisztrátorok rendszerének felülvizsgálatára. Az adminisztrátori rendszerrel kapcsolatos panaszok és az azokra adott királyi válasz megvitatása állt az alsótábla munkájának középpontjában február végéig. Ez részben Kossuth taktikájából is következett, ő ugyanis úgy gondolta, az adminisztrátorokkal szembeni elégedetlenség kovácsolhatja össze a megosztott ellenzéket. Pozsonyban megjelent Széchenyi tanulmánya a magyar közlekedésügy fejlesztéséről.

Február elején a felsőtábla elvben elfogadta a jobbágyterhet kötelező örökváltság törvénytervezetét, azonban márciusig nem szavazta meg azt. Határozatban állapította meg ugyanakkor, hogy Horvátország szabadon megválaszthatja a közigazgatás nyelvét.

Kossuth felirati javaslata és a 12 pont bélyegkép|jobbra|270px| A 12 pont március 15-én közzétett változata

Kossuth február 25-én jelentette be, hogy felirati javaslatot kíván az Országgyűlés elé terjeszteni a legsürgetőbbnek ítélt reformokról. Ezek között a közteherviselés kimondása, a kárpótlás melletti azonnali jobbágyfelszabadítás, a városi kérdés megoldása, a nép felruházása politikai jogokkal és felelős parlamenti kormány kinevezése szerepelt. Javaslatát az ellenzék február 27-én hosszas tanácskozás után elvetette. Március 1-jén megérkezett Pozsonyba a párizsi forradalom híre, és ennek hatására a megváltozott hangulatban március 3-án a kerületi ülés egyhangúlag elfogadta. Másnap az országos ülés megerősítette a döntést, és a pesti Ellenzéki Kör is támogatásáról biztosította Kossuthot. Az alsótábla üzenetben szólította fel a felsőtáblát Kossuth javaslatának haladéktalan megtárgyalására.

Eközben a bécsi és itáliai forradalmak elbizonytalanították az udvart, a magyar főméltóságok pedig nem tudták, hogyan reagáljanak az új helyzetre.

A parlamenti munka gyorsítása érdekében a pesti radikálisok Kossuthtal egyeztetve országos petíciós kampány indítását határozták el. Ennek a petíciónak az elkészítését Irinyi József vállalta magára, így készült el a 12 pont első változata, amit március 12-én függesztettek ki az Ellenzéki Körben. A 12 pont Kossuth felirati javaslatán alapult, az abban fogalmazott követeléseket tételesen fogalmazta meg, helyenként ki is egészítette. A végleges szövege két nappal később készült el, amikor a 13-ai bécsi események híre eljutott Pestre, és az Ellenzéki Kör tagjai cselekvésre szánták el magukat. Ekkor került a szövegbe a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése.

A törvények megszavazása A bécsi forradalom kitörésének hírére március 14-én a felsőtábla megszavazta a felirati javaslatot, majd ezután az Országgyűlés három hét alatt megtárgyalta és elfogadta az áprilisi törvényeket. A gyors munkát azt tette szükségessé, hogy a törvényeket csak az Országgyűlés berekesztése után írhatta alá a király. A munka során a Diéta folyamatosan konzultált a királlyal, a közvetítő szerepét hol István nádor, hol az Országgyűlés küldöttsége vállalta magára. Fontos szerepet játszott továbbá Batthyány és Deák, akik Bécsben tartózkodtak, és az Államkonferencia ellenállását látva, amely március végén a legfontosabb törvények megakasztásával fenyegetett, tárgyalásokba kezdtek. jobbra|bélyegkép|1848. Március 17-én István nádor gróf Batthyány Lajost nevezte ki miniszterelnöknek Fontosabb törvényhozási események dátumokkal: Március 17-én István nádor kinevezi gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek. Március 18-án a Diéta mindkét táblája elfogadja a közteherviselésről, az úrbéres szolgáltatások azonnali megszüntetéséről és az egyházi tized eltörléséről szóló törvényjavaslatokat. Március 20-án az alsótábla elfogadja az évenkénti országgyűlésről szóló és a sajtótörvényt. Ez utóbbit 23-án módosítja. Március 23-án az Országgyűlés a király elé terjeszti a független, felelős magyar kormányról szóló törvényjavaslatot. Ezen kívül Batthyány javaslatára lekerül a napirendről az idegen katonaság kivonásának és a magyar katonák hazahozatalának kérdése. Március 28-án V. Ferdinánd leiratot intéz az Országgyűléshez. Ebben a felelős kormányról szóló 23-ai és a jobbágyfelszabadításról szóló 18-ai törvény átdolgozására szólította fel. Az előbbiben az önálló had- és pénzügy volt számára elfogadhatatlan, utóbbiban a nemesek kártalanítását nem látta biztosítottnak. Batthyány másnap bejelentette lemondását. Az időközben Pesten a köztársaság kikiáltásához közelítő közhangulat hatására az udvar visszakozik, és március 31-én megszületik a törvényeket elfogadó leirat. Április 2-án az Országgyűlés (egyszeri összegként) 3 millió forintot szavaz meg az udvartartás és a központi kiadások számára. Április 3-án befejeződik a Nemzetőrségről szóló törvény vitája. A nádor felterjeszti jóváhagyásra Batthyány minisztereinek névsorát. Április 4-én felterjesztik a népképviseletről szóló törvényt. Április 5-én a kormány elutasítja a király kérelmét, melyben újoncokat kér az Itáliában harcoló cs. kir. hadsereg számára. Április 6-án az alsótábla elfogadja a Partium visszacsatolásáról és a megyei választásokról szóló, valamint a vallásügyi törvényjavaslatot. Határozatban mondja ki továbbá, hogy a horvátok nyelvét és nemzetiségét tiszteletben tartja. Április 7-én Az alsótábla elfogadja az erdélyi unióról szóló törvényjavaslatot. A király aláírja jobbágyfelszabadításról szóló és a független magyar kormányról szóló törvényt, valamint a miniszterek kinevezését. Április 10-én V. Ferdinánd jóváhagyja a népképviseleti törvényt,V. Ferdinánd király csak az után volt hajlandó elfogadni a törvényt, hogy a kormány ígéretet tett, hogy - bár sérelmezi - nem változtat a Határőrvidék különálló közigazgatásán. (lásd ) majd másnap berekeszti az Országgyűlést. A Batthyány-kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai leteszik az esküt.

Mindkét táblára, de különösen a főrangúak gyűlésére komoly nyomást fejtettek ki a nemzetközi és hazai események.És az álhírek, mint a Rákos mezején parasztsereggel táborozó Petőfi híre, amely március 18-án terjed el a Diétán.(lásd ) A fegyveres harc elkerülése érdekében a rendek olyan engedményekre is hajlandók voltak, amelyeket korábban kereken elutasítottak. Bár az első ijedség után a konzervatív követek megpróbálták folytatni halogató, megosztó politikájukat, ezzel nem értek el sikert.Március 23-án módosító javaslatot nyújtottak be a jobbágyfelszabadítás területének korlátozására, ezt azonban 25-én Széchenyi, az alsótáblán az ülés elnöke, nem engedte megtárgyalni.

A rohammunka nem volt teljesen előkészítetlen, hiszen mint Kossuth mondta, a

Mindemellett a szorított tempó miatt a törvénycikkek számos helyen szabályozatlanul hagytak fontos kérdéseket.

A törvények csoportosítása Csizmadia Andor csoportosítását alapul véve az áprilisi törvények rendelkezései négy nagy csoportba sorolhatók:

1. A feudális állam jogintézményeit lebontó törvények, a negatív jogalkotás cikkelyei A közteherviselés elvének törvénybe foglalása. (VIII. tc.) Az úrbéres szolgáltatások megszüntetése, az úrbéres föld a jobbágy szabad tulajdonába kerül, a birtokosok kártalanítását az állam fedezi (ennek módjáról később intézkednek) (IX. tc.) A közös használatú földek, legelők felosztásával kapcsolatos vitás ügyek rendezésének (és az állami tulajdonú erdők felügyeletének) szabályozása (X. tc.) Az úriszék eltörlése (XI. tc.) Az egyházi tized eltörlése (a kártalanítás rendezését a következő országgyűlésre hagyva)(XIII. tc.) Az ősiség eltörlése (XV. tc.)

2. Az állam szervezetét szabályozó törvények csoportja bélyegkép|jobbra|Az 1848-as címer egy 1 krajcáros érmén Felelős magyar minisztérium létrehozása és a végrehajtói hatalom működésének szabályozása (III. tc.) Kétkamarás, évenként összehívandó országgyűlés létrehozása Pesten (korábbihoz képest bővebb jogkörrel, pl. éves költségvetés, bármilyen tárgyú törvényhozás) (IV. tc.) Az országgyűlés népképviseleti jellegét biztosító választási kódex létrehozása (V. tc.) A Partium visszacsatolásának kimondása (VI. tc.) Egyesülés Erdéllyel (VII. tc.) A vármegyék autonómiájának további biztosítása (XVI. tc.), további szabályozásig a tisztségviselőváltás megtiltása (XVII. tc.) A szabad királyi városok igazgatásának népképviseleti alapokra helyezése, városi szervek hatáskörének szabályozása (XXIII. tc.) községek közigazgatásának rendezése (XXIV. tc.) Egyéb területek közigazgatásának rendezése (Jászkun: XXV. tc.; Hajdú: XXVI. tc.; Fiume: XXVII. tc.; Buccari XXVIII. tc.) Törvényi rendelkezés a nemzeti színről és a címerről (XXI. tc.) Nemzetőrség létrehozása (XXII. tc.)

3. A polgári szabadságjogokat biztosító cikkelyek