bélyegkép|250px|Egyenes (A) és ferde (B) hasáb
A hasáb vagy prizma olyan poliéder, amelynek két párhuzamos lapja egymással egybevágó sokszög, a többi lapja pedig paralelogramma. Úgy is felfogható, hogy a hasáb az alapsokszög párhuzamos eltolása során keletkezik, ha az eltolást egy olyan egyenes mentén végezzük, amely nem a sokszög síkjában fekszik. Ha a párhuzamos eltolás az alapsokszög síkjára merőleges egyenes mentén történik, akkor a hasáb egyenes hasáb lesz, más esetben pedig ferde hasáb. Az egyenes hasáb oldallapjai téglalapok, duális teste bipiramis. A duális test az a test, aminek csúcsai az eredeti test lapközéppontjai, és aminek élei az eredeti test szomszédos lapjainak középpontjait kötik össze. Prizma alatt gyakran a háromszög alapú prizmát értik.
Részei alapélek: az alaplapokat határoló élek alaplapok: két egybevágó és egymással párhuzamos sokszög alkotók: az alaplapok egymással megfelelő pontjai összekötésével kapott szakaszok, amelyek az oldallapon haladnak csúcsok: az élek végpontjai illetve találkozási pontjai magasság: az alaplapok távolsága, ami az egyenes hasábnál azonos az oldalélek hosszával oldalélek: az oldallapok közötti élek (amelyek azonos hosszúságúak) oldallapok: az alaplapon kívül többi lap palást: az oldallapokból álló felület
Átlók lapátló: egy lap síkjában áthaladó átló alapátló: az alaplap egy átlója oldalátló: az oldallap egy átlója testátló: térben áthaladó átló, azaz két csúcs által meghatározott szakasz, amely nem tartozik a hasáb egyik lapjához sem
Sajátos esetek Paralelepipedon: olyan hasáb, amelynek az alapja is paralelogramma. Téglatest: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja téglalap Kocka: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja négyzet, és a magassága egyenlő az alapnégyzet oldalával. Prizma: olyan egyenes hasáb, amelynek alapja háromszög. Az optikában használatos prizmák esetén az alapháromszög egyenlő szárú.
Összefüggések A hasáb magasságát H-val szokás jelölni, az alapél hosszát a-val, az alkotó hosszát b-vel. Az alaplap területét jelölik B (base - alap) de A-val is. A palást területének jele a M (mantel a németben palást), de a P is használatos. A hasáb térfogata V egyenlő az alapsokszög területének B és a hasáb (test) H magasságának a szorzata: Az egyenes hasáb oldalfelszíne M az alapsokszög kerületének KB és a hasáb H magasságának a szorzata.(a ferde hasábra nem igaz). A hasáb teljes felszíne F egyenlő az alapterület B kétszeresének és az oldalfelszínnek (más néven a palástnak) M az összegével.illetve az egyenes hasábnálahol H a hasáb magassága
Lásd még Cavalieri-elv
Források Matematikai kisenciklopédia (Gondolat, 1968)
További információk Háromszög és négyzet alapú hasábok síkmetszetei
Kategória:Poliéderek