Őcsény község Tolna megye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra. Nagy múltú és népi emlékekben gazdag település, melyet fekvése miatt a Sárköz kapujának is neveznek. Területe 72,61 km2, amivel a megye legnagyobb közigazgatási területű községe; lakosainak száma 2022-ben 2148 fő volt. A településen található a megye egyetlen reptere, az őcsényi repülőtér, emellett a négy falu alkotta Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyeként is szolgál.
A település a Sárköz északi felében, a Duna, a Sió és a Szekszárdi-dombság által közrefogott síksági területen helyezkedik el. A vizekben rendkívül gazdag vidék legnagyobb ármentes platójára települt a falu, ahonnan csak a 19. századi ármentesítést követően kezdett el jelentősen terjeszkedni. A belterület döntően hosszú, egyenes utcák hálózatából épül fel, amelyet a kanyargós Szekszárd-Bátai-főcsatorna szel ketté. A közigazgatási terület nagyobbik részét viszonylag sík szántóföldek teszik ki, míg a keleti, fokozottan védett erdős fele, a Gemenc a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A település közlekedésföldrajzi helyzete kedvezőnek számít, az M6-os autópálya két lehajtója is hozzá tartozik, nyugati határán érinti az 56-os főút is. A községnek saját vasúti megállóhelye van a Rétszilas–Bátaszék-vasútvonalon, emellett a külterületén halad a Gemenci Állami Erdei Vasút hosszabb szakasza is. Repülőtere országos és nemzetközi szinten ismert és kedvelt a hőlégballonosok és a vitorlázórepülők körében. A Duna és a Sió helyi szakaszán nincs jelentősebb létesítmény, de a közvetlen közelben található az M9-es autóút és a Szent László híd is.
Őcsénynek régi időkre visszanyúló és gazdag történelme van. Területe az ősi, mocsaras ártéri vidéken a kevés lakható helyek egyike volt. A Római Birodalom határának védelmét szolgálta az itt felépített Alisca, valamint az őrtornyok és töltésutak hálózata. Évszázadokkal később a honfoglaló magyarok több települést is létrehoztak a környéken. A falu már a középkorban templommal rendelkezett, az akkori oklevelek szerint apátsági birtok volt. A törökök által elfoglalt országrész többi tájához hasonlóan a népessége erősen lecsökkent, de a mocsarak közé menekült magyarság túlélte a megpróbáltatásokat, később pedig áttért a kálvinista hitre. A falu egyike volt a néhány falunak, amelyek megmaradtak a háborúk és fosztogatások után. A régóta szegény vidék aranykorát a 19. század második fele hozta el, a folyószabályozásnak hála a frissen szerzett hatalmas területű szántóföldek jólétet és virágzást hoztak. Ebből az időszakból származnak a klasszikus sárközi népdalok, építészeti emlékek és a Magyarországon egyedülállóan pompás sárközi népviselet. Az egykézés azonban társadalmi átalakulást hozott, majd a második világháborút követően alakult ki a jelenlegi kevert népesség. A rendszerváltást követően részben alvó település lett, a helyiek döntően a szomszédos Szekszárdra ingáznak, a falu gazdasága főképpen a mezőgazdaságra, a közepes iparra, a vállalkozásokra és a repülőtérre épül. Őcsény infrastruktúrája fejlett, határában több települést ellátó modern szennyvíztisztító telep áll, a közvilágítást 2020-ban korszerűsítették. Rendelkezik polgármesteri hivatallal, művelődési házzal, közösségi konyhával, teleházzal és könyvtárral, ATM-mel, postával, gyermek-, felnőtt- és fogorvosi rendelővel, valamint gyógyszertárral. A község működtette bölcsőde mellett a református egyház is fenntart egyet, az Őcsényi Tarkabarka Óvoda szintén a faluhoz tartozik. A korábban önkormányzati Perczel Mór Általános Iskola alsó és felső tagozata, valamint a tornaterem 2013 óta állami fenntartásban működik. A kereskedelmet két Coop és egy CBA üzlet, két Nemzeti Dohánybolt, és négy vendéglátóipari egység mellett több kisbolt bonyolítja le. A községen található emellett több autószerelő műhely, autómosó és benzinkút is.
A falu és környéke látnivalókban gazdag. A természetkedvelők a közeli Gemencben vagy a szomszédos dombvidéken számos túraútvonalat találhatnak, emellett sétarepüléssel vagy kisvasúttal is megismerhetik a tájat. A néphagyományok kedvelői is megcsodálhatják az egykori gazdag lakosok jellegzetes házait, a felújított barokk református templomot, a gazdagon berendezett tájházat, valamint számos hagyományőrző rendezvényen is részt vehetnek. A repülés szerelmesei ellátogathatnak a repülőnapokra, a nemzetközi vitorlázórepülő és hőlégballonos találkozókra, vagy megtekinthetik az ország első hőlégballon múzeumát és kiállítását.
Fekvése Őcsény Tolna megye délkeleti peremén a Gemenc és a Szekszárdi-dombság között helyezkedik el, a Sárköz legészakibb települése. Északról a Sió, keletről a Duna alkotja természetes határát. Közigazgatási határait tekintve délről Decs, nyugatról és északról a megyeszékhely Szekszárd, északkeletről Bogyiszló, keletről pedig a már Bács-Kiskun megyéhez tartozó Fajsz, Sükösd és Érsekcsanád határolja.
Megközelítése Közúton az M6-os autópályáról az Őcsény-Szekszárd Kelet vagy Őcsény-Decs-Szekszárd Dél leágazásánál kell lehajtani. A falu az 5113-as és 5114-es mellékúton közelíthető meg, amelyek az 56-os főútról érhetőek el. Autóbusszal a Népligettől induló buszjárattal Szekszárdig, onnan a Volánbusz helyközi járataival lehet eljutni Őcsénybe. Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Szekszárd és Decs között található. A falu a fővárosból több közvetlen járattal is elérhető volt, amelyek a Déli pályaudvarról indultak. Ez a lehetőség 2021. április 11-től megszűnt, mivel a Gemenc InterRégió járatok ettől kezdve Baja és Székesfehérvár között járnak,így a fővárosba való eljutáshoz szükséges egy sárbogárdi átszállás. A Gemenci Állami Erdei Vasút egyes megállóhelyei Őcsény külterületén találhatóak, de innen nem közelíthető meg közvetlenül a falu. Az Alföldi Kéktúra 1. szakasza (Szekszárd–Baja) áthalad a település külterületén, de kikerüli a falu belterületét.
Környező települések Az Őcsényhez legközelebbi falvak Decs (3,5 km) és Sárpilis (7,3 km), a legközelebbi városok: Szekszárd (9 km), Tolna (12,7 km) és Bátaszék (14,2 km). A közúton mért távolságok erősen eltérnek a légvonalbeliektől, mivel a hidak hiánya és a fizetős M6 jelentős kerülőket okoznak, így Decs 4,4 km-re, Sárpilis 9,2 km-re, Szekszárd pedig 10 km-re fekszik. Fizetős utak nélkül Bátaszék központja 19,3, Tolnáé 20,7 km-re van, míg ugyanez a táv autópályával 18,5 és 16,6 km.
Földrajza Domborzat Őcsény két nagytáj, az Alföld és a Dunántúli-dombság találkozásánál fekszik. A falu domborzata tipikusan alföldi, habár közel sem jelent ez vízszintes terepet. Az Alföld nagytáj Duna menti síkság középtájának, azon belül is a Sárköznek, más néven Tolnai-Sárköznek az északi végén helyezkedik el. A pannon időszak végétől a pleisztocén időszak végéig egy északi-déli irányú törésvonal mentén, az eredeti felszín magasságáról lépcsős vetődéssel 100-150 méterre süllyedt le a terület. A pleisztocén végére kialakult az Ős-Duna, amely először kavicsos, majd homokos és finom iszapos üledékkel töltötte fel a mély süllyedéket. Erre a vastag üledékes rétegsorra végül a pleisztocén utolsó szakaszában jelentős vastagságú lösz rakódott le, ami a nedves felszínen vályogos üledékké alakult. A területen a folyóvízi agyag, aleurit, homok, valamint kavicsos kőzetösszetétel jellemző. A környéken döntően a réti öntéstalajok a jellemzők, ám a magasabb térszíneken feketeföldek, réti csernozjomok is előfordulnak, amelyeknek igen jó a termőképessége.
A Duna a lassú meanderező folyása miatt gyakran változtatta a medrét, számos mellékágat alakított ki, amelyek közt alacsony hátakként észak-déli lefutású ármentes teraszok, majd szigetek alakultak ki. A szigetek környezetükhöz képest egykor a mainál magasabbak voltak, de részben a Duna eróziója, részben pedig a Sárvíz és a környező Szekszárdi-dombság patakjai által végzett feltöltőmunka mérsékelte ezeket a relatív szintkülönbségeket, így alakítva lassan a területet közel tökéletes síksággá. A Duna szabályozása folytán a Sárköz lefolyástalan területté vált, így vízhálózatát jelentősen módosították a 19. és a 20. század során.
A Duna-völgy a település mentén több mint 20 km széles, amelynek mintegy háromnegyede a dunántúli részre esik. A Sárközt viszonylag meredeken leszakadó dombsor szegélyezi, ám a közigazgatási határok megváltoztatása miatt ezen területeit elveszítette a falu, így a mintegy 200-230 méteres dombsági területek nélkül a tengerszint feletti magassága mindössze 86-96 méter között alakul.
Vízrajz Folyók Őcsény a Dunántúl két jelentős folyójának, a Dunának és a Siónak a találkozásánál fekszik. A Sió 5,2 km hosszan alkotja 2 külön szakaszon a település határát, maga a folyótorkolat déli fele is a falu közigazgatási területére esik, míg a folyó legkisebb távolsága a község belterületétől mintegy 5,2 km. A Duna a település és Tolna megye keleti határaként szolgál, az 1489,5–1497,12 folyamkilométerek közötti szakasz tartozik a községhez. A folyókon a közelben található jelentősebb objektumok máshová tartoznak, így sem az árvízkapu, sem a Szent László híd nem érinti a falut.
Belvízcsatornák bélyegkép|180px|A Szekszárd-Bátai-főcsatorna a part menti fűzfaligettel A folyószabályozások után a Sárközt gátakkal vágták el a Dunától, így az árvízveszély ugyan megszűnt, de a vizek lefolyását is meggátolták, ezáltal a Sárközben komoly belvízlevezető csatornahálózatot kellett kiépíteni. Ennek legjelentősebb eleme a Szekszárd-Bátai-főcsatorna. A Sárvíz egykori medrét is felhasználó csatorna a KÖDUVÍZIG kezelésében áll, Őcsény közigazgatási területére eső hossza 8,93 km, amelynek egy szakasza kettévágja a falut, elválasztva egymástól a magasabb fekvésű ófalut az alacsonyabb újteleptől. A faluban 2 közúti és 2 gyalogos híd keresztezi a vízfolyást, amelyet széles füves-fűzfás liget szegélyez, további egy híd található a szőlőhegyi úton nem sokkal a vasúti átjáró után.
A falu második legjelentősebb csatornája a Kis-Duna, vagy teljes nevén Lankóci-Kis-Duna-csatorna, amely a Szekszárd-Paksi Vízi Társulat kezelésben áll. Őcsény közigazgatási területére eső hossza 7,85 km, amely a településtől keletre, a közigazgatási határ közepén hatalmas kanyart ír le. Vizét a Sárköz többségével ellentétben nem a bátai, hanem a Decs határában lévő lankóci szivattyútelep emeli át a töltésen. A falu területén mindössze egyetlen híd található rajta, amelyet döntően mezőgazdasági és erdészeti járművek használnak.
A Baksatói árok 2,88 km hosszan halad át a falun, majd annak nyugati végén, a vasútállomás mellett röviden keresztezi a lakott területet. Helyi nevén Büdösvíznek is hívják, amelyet egyrészt a lassú folyása miatt tartósan a házak között bomló növények szaga okoz, másrészt a szekszárdi cégek által beleengedett anyagok. Többször vált a víz elszíneződötté és habzóvá, de a hatóságok nem állapították meg az okozók személyét. Többek között a szekszárdi strand és a város csapadékvizének egy részét is a Baksatói árok vezeti le, amely aztán a falu déli határában egyesül a Szekszárd-Bátai-főcsatornával. A 2011-es mederkotrások során a jelentősebb Őcsényhez kötődő belvízcsatornák mederkotrására is sor került, ezek közül a Baksatói árok mintegy 7 km-es megtisztítása volt a legjelentősebb munka.
Patakok A község legjelentősebb patakja a Szekszárdi-Séd, amely a szomszédos megyeszékhelyről érkezik, majd az M6-os Sárközi pihenőhelye mellett torkollik bele a Szekszárd-Bátai-főcsatornába Decsnél. A falut érintő szakasz 3+090– 7+270-es szelvények közötti hossza 4,180 km, kezelője a KÖDUVÍZIG. A külterületen 2 híd vezet át rajta, az egyik a szőlőhegyi úté, a másik az Árpád sor és Szekszárd közötti földúté. A patak emellett több belvízcsatorna vizét gyűjti össze és vezeti le.