A Messerschmitt Me 210 egy második világháborús, kétmotoros, alsószárnyas, fémépítésű német romboló (Zerstörer) és gyorsbombázó repülőgép volt. 1943-tól Magyarországon is készültek Me 210-esek, a típust rendszeresítette a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.

Története A Messerschmitt Bf 110 utódaként tervezték 1937-ben. Bár az első felszállására már 1939-ben sor került, a sorozatgyártás a gép rossz repülőtulajdonságai miatt csak 1941-ben kezdődött, de a sok baleset miatt a 325. gép átadása után leállították. A gyártás újraindítását csak hosszas tesztelés és a számos szerkezeti elem újjátervezése után engedélyezték a légügyi hatóságok. A már elkészült példányok egy részét hosszabb törzsrésszel látták el és a DB 605-ös motorral építették meg. A gépeket a keleti fronton főleg gyorsbombázó és felderítő feladatokra alkalmazták. Gépágyúkkal, rakétákkal és radarral felszerelt nappali és éjszakai nehézvadász változatait a Németországot támadó szövetséges stratégiai bombázó kötelékek rombolására használták. A típus egyik sajátossága a hátsó támadások elhárítására alkalmazott távirányítású géppuska pár volt. A teljes áttervezés eredményeként létrejött, 1900 LE-s DB-603 motorokkal felszerelt géptípust utolsó változatát már Me 410 jelzéssel állították hadrendbe.

A magyar változat A Messerschmitt Me 210-et Magyarországon is gyártották az 1941. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti (szigetszentmiklósi) üzemében. Az első magyar gyártású Messerschmitt 210Ca-1 tesztrepülésére 1942. december 21-én került sor Eszenyi Dénes repülőszázados vezetésével.

A Honvéd légierő az első két gépet 1943 júliusában állította hadrendbe. 1944. április 1-ig 270 Me 210 Ca–1 készült a Dunai Repülőgépgyárban. 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába, 110 pedig a Luftwaffe állományába. A szabvány Ca-1 alapfegyverzet 2x20mm MG151/20 gépágyú és 2x7,9mm géppuska volt előretüzelő fegyverzetként a hajózó távírász pedig két hátrafele tüzelő 13mm-es MG131 távirányítású nehézgéppuskát kezelt. Maximum 1000kg bombateher hordozására is képes volt. Ettől az alapfegyverzettől néhány példány kisebb-nagyobb mértékben eltért. Kísérleti jelleggel 1944 februárjában a Z0+49 lajstromú gépen nagyobb átalakítást hajtottak végre, a bombakamrába építettek egy M 36 mintájú, 40 mm-es gépágyút, (kiszerelve a többi fegyverzetet) valamint a szárnyak alá függesztettek három-három150 mm-es űrméretű rakétaindítót. Több gép átépítését, gyártását is tervezték, de ebből a konfigurációból mindössze 5 készült el.

A Me-210 gépekkel a 102/1-es Sas a 102/2-es Tigris és a Villám gyorsbombázó századokat és az 5/1-es Bagoly éjszakai vadászszázadot szerelték fel. A Sas és a Tigris gyorsbombázó századok 1944 nyarán több eredményes támadást hajtottak végre a Szovjetunió területén található vasúti célpontok ellen. 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó amerikai légikötelékek elleni harcokban is. Alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló szovjet és román csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a tordai és tiszántúli csatákban, majd a Budapest környéki és dunántúli harcokban. A még 1945 márciusában is aktívan harcoló alakulatot az ausztriai Pándorfalu repülőterére költöztették, ahol a német hadsereg a még használható gépeket a földön megsemmisítette, hogy azok ne kerüljenek szovjet kezekbe.Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008.

Jegyzetek

Források Becze Csaba: Az arany sas nyomában, Puedlo; Budapest, 2008. Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Szerkesztő: Ravasz István, Budapest, 1998. Pataki Iván, Rozsos László, Sárhidai Gyula: Légi Háború Magyarország felett I–II. Zrínyi Kiadó, 1993. Sárhidai Gyula: Messerschmitt Me-210 Ca-1 romboló repülőgép. Haditechnika, 1992/3. M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő elméleti–technikai–szervezeti fejlődése és háborús alkalmazása 1938–1945. Zrínyi, Budapest, 1999.

További információk Winkler László: A Me-210 Ca-1 romboló festési utasítása. Haditechnika, 1993/4. Bf 110 és Me 210 a jetfly.hu-n

Filmek Egy típusbemutató film (YouTube)

Kategória:Második világháborús német bombázók Kategória:Második világháborús német vadászrepülőgépek Kategória:Magyar Királyi Honvéd Légierő Kategória:Második világháborús csatarepülőgépek