A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműnek nevezik.
Előfordulása Európa és Anatólia vizeiben őshonos. Minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban ritkább. Főleg vízinövényekkel (hínárral) benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él. Mocsarakban is él.
Megjelenése Teste zömök, kissé magas, oldalról lelapított, nagy és vastag kerekded pikkelyek borítják. Lassan növekedő, kis súlyt elérő hal. Az első évben 4-5, a 2. évben 8-10, a 3. évben 14–18 cm nagyságú, de jó táplálék-ellátottságú vizekben gyakoriak a 30 cm körüli egyedek is. Szája felfelé nyíló. A hasúszó első sugarai a hátúszóról húzott merőleges elé esnek, a hasvonal a hasúszók és a farok alatti úszó között éles. Háta grafitszürke, zöldes árnyalattal, oldala szennyessárga, hasa vajfehér. Úszói – kivéve a fiatal példányokét – élénkpirosak.
Életmódja Mindenevő faj. Különféle vízinövényeket, azok törmelékeit, magvakat, férgeket, rovarlárvákat, alsórendű rákokat fogyaszt. Társas életet él.
Szaporodása Áprilisban, májusban 15–18 fokos hőmérsékleten ívik, a növényekkel borított részeken. A nőstény 100 000–150 000, 1,5 mm átmérőjű ikrát rak. Háromnyaras korában ivarérett. Gyorsan melegedő tavaszokon kereszteződhet közeli rokonával, a bodorkával. Utódaik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik, valamint nagyobbra nőnek a két szülői fajnál.
Gazdasági jelentősége Tömeges előfordulása miatt kevésbé értékes halnak számít. Ragadozó halak takarmányhalaként jelentős, de egyre inkább érdeklődnek iránta a horgászok is. Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek.
Horgászati jelentősége Fiatal példányai csalihalnak kiválóak. Úszós készséggel, csontkukaccal, paprikás kenyérrel, kukoricával, apró gilisztával, műléggyel fogják.
Források
Pénzes Bethen-Tölg István: Horgászoknak halainkról Aqua Kiadó www.vandorhorgasz.hu Scardinius erythrophthalmus (Linnaeus, 1758) FishBase Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Kategória:Scardinius Kategória:Halfajok Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Magyarország halai Kategória:Románia halai Kategória:Afganisztán halai Kategória:Albánia halai Kategória:Andorra halai Kategória:Örményország halai Kategória:Ausztria halai Kategória:Azerbajdzsán halai Kategória:Fehéroroszország halai Kategória:Belgium halai Kategória:Bosznia-Hercegovina halai Kategória:Bulgária halai Kategória:Kína halai Kategória:Horvátország halai Kategória:Csehország halai Kategória:Dánia halai Kategória:Észtország halai Kategória:Finnország halai Kategória:Franciaország halai Kategória:Grúzia halai Kategória:Németország halai Kategória:Görögország halai Kategória:Irán halai Kategória:Írország halai Kategória:Olaszország halai Kategória:Kazahsztán halai Kategória:Kirgizisztán halai Kategória:Lettország halai Kategória:Liechtenstein halai Kategória:Litvánia halai Kategória:Luxemburg halai Kategória:Észak-Macedónia halai Kategória:Moldova halai Kategória:Montenegró halai Kategória:Hollandia halai Kategória:Norvégia halai Kategória:Pakisztán halai Kategória:Lengyelország halai Kategória:Oroszország halai Kategória:Szerbia halai Kategória:Szlovákia halai Kategória:Szlovénia halai Kategória:Spanyolország halai Kategória:Svédország halai Kategória:Svájc halai Kategória:Tádzsikisztán halai Kategória:Törökország halai Kategória:Türkmenisztán halai Kategória:Ukrajna halai Kategória:Az Egyesült Királyság halai Kategória:Üzbegisztán halai