Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár és Levéltár (a köznyelvben: Egyetemi Könyvtár, ritkábban: ELTE Könyvtár) Budapest nagy könyvtárainak egyike; az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) könyvtári hálózatának legfontosabb intézménye. Fő célja, hogy tudományos intézményként és szakkönyvtárként segítse az egyetem hallgatóinak és oktatóinak munkáját, de mint nyilvános könyvtár, jóval szélesebb közönséget is kiszolgál. Központi épülete az V. kerület egyik legfrekventáltabb részén, a Ferenciek tere 6. szám alatt található, de szervezetileg alá tartozik az ELTE összes kari és tanszéki könyvtára. Latin neve Bibliotheca Universitatis. A neoreneszánsz és neobarokk stíluselemeket ötvöző, eredetileg is könyvtárpalotának szánt épület az európai századforduló egyik kiemelkedő műemléke.
Az Országos Széchényi Könyvtár megalapítása előtt lényegében országos könyvtárként működött, történeti törzsgyűjteménye ma a nemzeti kulturális örökség része. Állománya több mint 400 éve folyamatosan bővül, nagysága meghaladja a 2 millió könyvtári egységet. Gyűjtőköre 1949-ig teljesen enciklopédikus volt; azóta főleg a vallástörténet és -tudomány, filozófia, valamint a közép- és újkori történelem szakkönyvtára. Könyvállománya kb. 1 600 000 kötet, folyóirat-állománya kb. 220 000 kötet; ezeken belül csaknem 200 kódex, 300 középkori oklevél, 1200 ősnyomtatvány és 77 000 XVI–XVIII. századi könyv szerepel az állományában.
2018-ban az akkor már több mint 450 éves Egyetemi Könyvtár Magyar Örökség díjban részesült, az ünnepélyes díjátadás a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében történt. A laudátor Szögi László történész volt, aki az Egyetemi Könyvtár korábbi főigazgatójaként adta át a kitüntetést utódja, Kálóczi Katalin, az intézmény első női főigazgatója számára.
A könyvtár története A kezdetektől a 19. század derekáig Az Egyetemi Könyvtár hazánk egyik legrégebbi múltra visszatekintő könyvgyűjteménye, amely idősebb, mint maga az egyetem, amelynek szervezeti rendjébe jelenleg tartozik. Alapjait a jezsuita rend rakta le az 1561-es évben, Oláh Miklós esztergomi érseksége idején, amikor is kollégiumot hoztak létre a felvidéki Nagyszombaton, és ennek részeként, a rend szabályait követve hozzáláttak egy könyvtár kialakításához. A rendnek a következő években többször is új helyre kellett költöztetnie tevékenységét, egy ideig Znióváralján, majd Vágsellyén működtek, 1615-től működött a kollégium újra Nagyszombatban.
A könyvtár állománya 1632-ben 1489 tételből állt, a rend azonban folyamatosan gondoskodott a gyarapításáról: a jezsuiták szerte Európából rendszeresen megküldték az általuk működtetett egyetemnek az újabb és újabb könyveket, így a gyűjtemény – Nagyszombat aránylag félreeső elhelyezkedése dacára – egyre gazdagabbá és színvonalasabbá nőtte ki magát. 1773-ban, amikor a rend feloszlatását elrendelték, a bibliotékának mintegy 11 500 kötete volt.
Az egyetem a szerzetesrendek megszüntetése után állami fennhatóság alá került, 1777-ben előbb Budára, majd 1784-ben Pestre költözött; ezzel párhuzamosan vándorolt először a királyi várba, majd Pestre könyvtári anyag is. Közben, 1780-ban a könyvtár elnyerte – Magyarországon először – a kötelespéldány-jogot, ami nagy segítséget jelentett a növekedésében, még azzal együtt is, hogy a hazai nyomdák még sokáig nem igazán tartották be e kötelezettségüket. Ennek ellenére a könyvtár a 19. század elejére lényegében nemzeti könyvtárrá vált, és abban az időszakban az ország egyetlen nyilvános állami könyvgyűjteményének számított. Irányítói közül e korszakból Pray György, Fejér György és Toldy Ferenc nevét érdemes kiemelni, utóbbinak a reformkor időszakára eső munkássága már egy modern könyvtár felépítését készítette elő.
Önálló épületben Az Egyetemi Könyvtár ma is álló, neoreneszánsz stílusban épült székházát 1876-ban adták át a pesti belvárosban. Az épület terveit Szkalnitzky Antal építész készítette. Az állomány nagysága akkor már mintegy 200 ezer tételt számlált, ezeket az új épületen belül az akkor kialakított új könyvtári szakrend szerint helyezték el. Komoly fellendülés jellemezte a Szilágyi Sándor irányítása által fémjelzett éveket: ebben az időszakban nemcsak az az állomány nőtt látványosan, de a könyvtár forgalma is, hiszen a budapesti egyetemi polgárság létszáma is egyre gyarapodott.
Fejlődése az első világháború után némileg torpant meg, amihez az is hozzájárult, hogy az egyetem vezetése, hosszabb előkészítés után, végül is nem járult hozzá ahhoz, hogy a könyvtár a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által alapított Országos Magyar Gyűjteményegyetem tagjává váljék. Az 1948 körüli politikai fordulat viszont átmeneti fellendülést hozott az intézménynek, mivel számos feloszlatott egyházi intézmény könyvtári anyagából részesedett kisebb-nagyobb mértékbe. 1950-től a feldolgozó munka is korszerűsödött, új katalógusrendszer kiépítésének megindításával. Az 1970-es évektől viszont ismét visszaesés következett a könyvtár működésében: egyrészt a 3-as metró építésekor súlyosan megsérült az épület, és az évtizedekig elhúzódó felújítás hosszú időre ellehetetlenítette a könyvtár normális használatát, másrészt a beszerzési keretek is lecsökkentek, ami pedig szűkítette az állomány gyarapítási lehetőségeit.
A fentiek miatt a rendszerváltás idejére az Egyetemi Könyvtár sok más hazai könyvtár mögé szorult vissza, csak az 1990-es évek közepén tudta megkezdeni az újbóli felzárkózást. 1995-ben hozták létre az intézményben a számítógépes integrált könyvtári rendszert, amelynek egyes moduljait folyamatosan vezették be. Állománya 2002 végén összesen mintegy másfélmillió könyvtári egység volt.
Az Egyetemi Könyvtár szolgáltatásai A könyvtár egyik kiemelt feladata, a könyvtári alapszolgáltatások mellett az állományában lévő – a nemzeti kulturális örökség részét képező – védett gyűjtemények bemutatása, szélesebb közönséggel való megismertetése is. E cél érdekében a könyvtár állandó és időszaki kiállításokat is szervez e kincseinek bemutatására, illetve tudományos konferenciákat e nagy értékű gyűjtemények szakszerű feldolgozásának előmozdítására.
Az Egyetemi Könyvtár főbb szolgáltatásai, a hagyományos könyvtári feladatai mentén az alábbiak.
Alapszolgáltatások Az olvasótermi állományok használata: a könyvtárban három olvasóterem, egy 140 fős befogadó képességű általános olvasóterem, egy 28 fős történettudományi szakolvasóterem, valamint egy, 15 olvasó kényelmes kiszolgálását lehetővé tévő folyóiratolvasó-terem áll várja a látogatókat. Itt a kölcsönözhető művek helyben olvasása mellett tájékoztatás a könyvtárról és gyűjteményeiről, a nemzeti és a nemzetközi könyvtári rendszerről. Az intézmény, az Országos Dokumentumellátó Rendszer kijelölt szolgáltató könyvtáraként más könyvtárak számára is biztosít kölcsönzési lehetőséget az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből.
Kiegészítő szolgáltatások Kölcsönzés a könyvtár e célra kijelölt dokumentumainak köréből. Bel- és külföldi könyvtárközi kölcsönzés. Védett különgyűjtemények használata. Gyorsmásolat-szolgáltatás. Digitális formátumú dokumentumok nyomtatása. Irodalomkutatás végzése egyedi igények alapján. Kiállítások szervezése. A könyvtárépület és az ottani kiállítások bemutatása többnyelvű – magyar, német, angol, olasz, francia, spanyol, orosz, lengyel – vezetéssel.
Digitális szolgáltatások Az Egyetemi Könyvtár digitális szolgáltatásai körében – a teljesség igénye nélkül – a könyvtár állományában lévő digitalizált dokumentumok, az internetről előfizetéssel, országos licenc keretében elérhető adatbázisok, a magyar felsőoktatási és kutatási hálózat rendelkezésére bocsátott információs források, más könyvtárak online katalógusai és a virtuális segédkönyvtár vehetők igénybe, az EISZ Kabinetben. E szolgáltatások használhatók a könyvtár általános olvasótermében, a folyóiratolvasó-teremben és a tájékoztató szolgálatban is. Az EISZ Kabinetben dolgozó munkatársak szükség szerint segítenek az adatbázisok és a virtuális gyűjtemények használatának elsajátításában is, továbbá az EISZ Kabinetben készített, a tanulmányok és kutatások elvégzéséhez szükséges, dokumentumok ki is nyomtathatók. A könyvtár előzetes megrendelés alapján vállal olyan felkéréseket is, hogy a gyűjtőkörébe tartozó szakterületekről internetes témafigyelést végez és webliográfiát készít A könyvtár referensz-szolgáltatást nyújt az Országos Online Tájékoztatás számára, továbbá virtuális könyvtárhasználati tanfolyamot és távoktatást szervez a regisztrált és internetes felhasználói számára. A Miskolci és a Semmelweis Egyetemekkel közös online katalógusában 2003 végén több mint 186 000 bibliográfiai és 250 000 példány rekord szerepelt. Honlapjukon a fontosabb információk angolul és németül is elérhetők.
Különgyűjtemények Kézirat- és Ritkaságtár A könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára az ország leggazdagabb és legrégibb történeti, művelődés- és irodalomtörténeti forrásgyűjteményei közé tartozik, az itt őrzött forrásanyag teljes körű feltárása, és ahhoz a kutatási feltételek biztosítása nem pusztán tudományos jelentőségű, de egyben nemzeti érdek is. Az állománya sokféle, kisebb-nagyobb gyűjteményből állt össze, kiemelkedő része Szilágyi Sándor hagyatéka, amit a kultuszminisztérium vásárolt meg és adott át a könyvtárnak, 1899-ben. Ugyanebben az évben kerültek a könyvtár anyagába Arany János Arisztophanész-fordításainak kéziratai (az író özvegyének ajándékaként), valamint Pauler Tivadar kéziratos hagyatéka is, mely a részvételével zajlott ország- és megyegyűlésekről szolgáltat nagy jelentőségű információkat.
A kézirattárban eredetiben őrzött kódexek száma 168, ezek legnagyobb része latin nyelvű, de arab, török, kopt, perzsa, szláv, német, görög és olasz, valamint néhány magyar nyelvű is szerepel köztük. E kódexek közül 35-öt, mint állítólagos korvinákat, II. Abdul Hamid török szultán ajándékozott a budapesti egyetemistáknak, a többi a feloszlatott szerzetesrendek gyűjteményéből vagy ajándékként került a könyvtárba. Bár a törökországi ajándékkódexek közül csak 12 bizonyult valóban korvinának, de a fennmaradó 23 között is akad kiemelkedő érték, mint például Albucasis Alsaragus Chirurgiája (Gerardus Cremonensis 1280 körül készített latin fordításában), vagy Dante Divina Comediájának 1345 körül készült, közel száz miniatúrával díszített kézirata.
A kódexeken kívül a kézirattár mintegy 300 latin nyelvű középkori kódextöredéket is őriz; ezek egyike, egy, a VIII–IX. század fordulóján készült Beda Venerabilis-töredék (Vita rhytmica Cuthberti) nem pusztán a tár, de az egész Egyetemi Könyvtár legkorábbi kéziratai közé tartozik.
További kézirattári gyűjtemények A kódexeken felül a kézirattárnak három további három alapgyűjteménye is van, ezek a Diplomata autographa (rövidítve: Dipl. Aut.), a Litterae et epistolae originales (rövidítve: LEO), illetve a szakrendbe sorolt kéziratok kollekciója. Ezek anyaga meglehetősen változatos, jelentős számban vannak köztük Mohács előtti, eredeti oklevelek is.
Hevenesi Gábor (1656–1715), Kaprinai István (1714–1786) és Pray György (1723–1801) jezsuita történészek kéziratos forrásgyűjteményei szintén tartalmaznak eredeti okleveleket és másolatokat. Mindhárom kollekció a 18-19. század fordulója környékén, más-más úton jutottak a könyvtárba. Hevenesi Kollonich Lipót érsek megbízásából végezte a gyűjtését és anyaga még 1768-ban került Nagyszombatból a pozsonyi magyar kamarához. Kaprinai gyűjtése a gyűjtő halála után vált közkinccsé – ez lett később a Litterae et epistolae originales gyűjtemény alapja –, Pray György pedig évi kegydíj ellenében adta át a könyvtárnak a gyűjteményét, 1784-ben.
Céhlevelek gyűjteménye