bélyegkép|jobbra|250px|Kecskemét területének felosztása

Kecskemét városa sugaras-halmazos szerkezetű, így könnyű különálló városrészekre bontani. Az idők során a különböző szempontrendszerek miatt több, egymáshoz hasonló felosztás is kialakult.

Felosztások bélyegkép|jobbra|250px|Kecskeméti utcanévtábla, a kerület jelzésével

Kerületek A már évszázadok óta létezőRabb Péter: Városi védművek a középkori Magyarországon 30. oldal számozott kerületek rendszere az idők során többször változott, de a mai napig érvényben van. A jelenlegi felosztás 21 kerületre és a Belvárosra tagolja Kecskemétet. Fontos megemlíteni, hogy ezek a kerületek önmagukban nem rendelkeztek helyi önkormányzati jogkörrel. Ez a beosztás utcanévtáblákon és térképeken gyakran ma is fel van tüntetve. Természetesen ezeket a kerületeket tovább lehet tagolni, például a IX. kerületet a Szent István-városra és a Műkertvárosra.

Választókörzetek A helyi választókörzetek kijelölésénél a kerületi felosztásból indultak ki, de tekintettel a lakosságszámra módosították a rendszert, a nagy népességű kerületeket felosztották, a kis népességűeket összevonták, így jött létre az önkormányzati választásokra előírt 15 (2010 előtt 19) egyéni választókörzet.Kecskemet.hu Az egyéni választókerületek területének és sorszámának felülvizsgálatáról (Például a legnépesebbnek számító III. kerületben négy választókörzet is található.)

Részönkormányzatok 1998-ban Kecskeméten létrehoztak 11 részönkormányzatot,http://www.kecskemet.hu/doc/reszonkormanyzatok0_0.doc mely szintén egy új, habár nem teljes felosztást jelentett. Itt ismét a kerületi rendszerre támaszkodtak, de azt több helyen módosították. Például összevonták a VI. és a X. kerületet, de a IV. kerületnek az északi része alkot csak részönkormányzatot. Fontos kiemelni, hogy ezeknek az önkormányzatoknak kisebb az önállóságuk, mint a budapesti kerületeknek.

Csoportosítás Kecskemét városrészeit két fő csoportba sorolhatjuk: A tulajdonképpeni várost alkotják az összefüggő I-XII. kerületek és a Belváros. Az úgynevezett szatellit települések (pl. Hetényegyháza, Katonatelep) a klasszikus felosztás szerint a XIII-XXII. kerületek, a hozzájuk tartozó ma is jelentős tanyavilággal együtt alkotják a külső városrészeket. Utóbbiak körzetekre (pl. Úrrét, Törökfái) és kertségekre (pl. Máriahegy, Vacsihegy) vannak felosztva. Külön zónát alkot a Katonai Repülőtér és környéke. A város lakosságának 80%-a él a központi belterületen, 7% a szatellit településeken, és 13% a kertségekben, illetve a tanyavilágban.

A városrészek bélyegkép|jobbra|250px|Kecskemét belső kerületei számozással (B a Belvárost jelöli) bélyegkép|jobbra|250px|Kecskemét szatellit településeinek térképe. A hagyományos kerületbeosztás szerint XIII-XXI.-ig számozva, kiegészítve Kisfáival (K) és a Halasi úti kiskertekkel (H)

Belterületek Kecskemét főbb városrészeinek listája a hagyományos kerületi beosztás szerint (zárójelben a kerület megnevezésében nem feltüntetett városrészek):

Belváros I. Árpádváros (Rávágy) II. Máriaváros III. Széchenyiváros (Panel lakótelep, Hollandfalu, Villanegyed) IV. Bethlenváros (Vacsiköz, Voelker-telep, Miklovicsfalu, Talfája köz) V. Rákócziváros VI. Erzsébetváros (Ürgés) VII. Kossuthváros VIII. Hunyadiváros (Csilléry-telep) IX. Szent István-város (Műkertváros, Szolnoki-hegy) X. Szent László-város (Rendőrfalu, Kósafalu, Muszáj) XI. Alsószéktó (Kiskecskemét, Szeleifalu, Homokbánya) XII. Felsőszéktó (Petőfiváros, Sutusfalu) XIII. Talfája XIV. Katonatelep XV. Repülőtér (Reptéri-lakótelep) XVI. Matkó XVII. Kadafalva XVIII. Szarkás XIX. Hetényegyháza XX. Méntelek XXI. Borbás

A kerületi beosztásba be nem sorolt városrészek: Kisfái Halasi úti kiskertek

Külterületek A város belterületein kívül eső körzetek jellemzően mezőgazdasági művelés alatt állnak, szórványos tanyasi népességgel. A kertségek külön alkategóriát képeznek, rendezetlen sűrűtanyás és hobbikertes beépítés jellemzi őket. Fontos megemlíteni, hogy több külterület is Kecskemét valamelyik belterületi városrészének, vagy egy környékbeli önálló községnek a nevét viseli. Az előbbire példa Felsőszéktó, az utóbbira Ballószög.

Kertségek: Szolnokihegy Kőrösihegy Budaihegy Vacsihegy Máriahegy Felsőszéktó Úrihegy (Miklóstelep)

Egyéb körzetek: Kisfái Borbás Úrrét Katonatelepi tanyák Talfája Méntelek Belsőnyír Külsőnyír Szarkás Felsőcsalános Alsócsalános Kadafalvi tanyák Ballószög Alsószéktó Törökfái Matkó Városföld

Önkormányzati választókerületek A helyi önkormányzat képviselő-testületének megválasztása céljából Kecskemét területe 1990 óta önkormányzati választókerületekre oszlik. A 2010. évi önkormányzati választásra 15 választókerület került kialakításra, területük az alábbi:Az önkormányzat rendelete a választókerületekről, térképpel 1. Petőfiváros, Felsőszéktó (6750 lakos) 2. Hetényegyháza (6371 lakos) 3. Belső Széchenyiváros, Máriaváros keleti része (7843 lakos) 4. Máriaváros nyugati része, Széchenyiváros déli része (7934 lakos) 5. Széchenyiváros nyugati része, Máriahegy déli része (7681 lakos) 6. Széchenyiváros keleti része, Máriahegy északi része, Budaihegy (8112 lakos) 7. Külső Bethlenváros, Vacsihegy (6955 lakos) 8. Belső Bethlenváros, Belváros (6541 lakos) 9. Rákócziváros, Erzsébetváros, Kossuthváros északi része (8530 lakos) 10. Hunyadiváros, Szent István-város, Szolnokihegy, Kőrösihegy (8643 lakos) 11. Műkertváros, Szent László-város, Kossuthváros déli része (8220 lakos) 12. déli területek (Matkó, Homokbánya, Halasi úti kiskertek, Kisfái, Szeleifalu) (7683 lakos) 13. Alsószéktó, Árpádváros (6687 lakos) 14. Szarkás, Kadafalva, Felsőcsalános, Úrihegy (7058 lakos) 15. északi területek (Méntelek, Talfája, Katonatelep, Borbás) (6166 lakos)

A közigazgatási terület változásai

<div style="position: relative">center|500px|Kecskemét közigazgatási térképe

Szentkirály Hetényegy-háza Lakitelek Nyárlőrinc Ballószög Ágasegy-háza Városföld Helvécia Matkó Bugac-pusztaháza Bugac A város 1950 előtt a mainál jóval nagyobb, közel 950 km²-es közigazgatási területet mondhatott a magáénak.Pest-Pilis-Solt-kiskun vármegye térképe 1950-ben Kecskemétből kivált Bugac (melyből 1989-ben önálló községgé vált Bugacpusztaháza), Lakitelek és Nyárlőrinc, két évvel később Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (a mai Szentkirály), Városföld, valamint Hetényegyháza, mely községet 1981-ben ismét Kecskeméthez csatoltak. Ballószög 1954-ben vált ki a város határából, míg az 1952 óta Helvécia részét képező Matkót 1989-ben csatolták vissza Kecskeméthez, melynek közigazgatási területe így 321,26 km² lett.

Jegyzetek

További információk Kecskemét város honlapja Az Alsószéktói Városrészi Önkormányzat honlapja A Hunyadivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja A Katonatelepi Városrészi Önkormányzat honlapja A Petőfivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja A Széchenyivárosi Városrészi Önkormányzat honlapja A Vacsiközi Városrészi Önkormányzat honlapja Kecskemét városrészeinek térképe Hasznos térképek Egy 1915-ös térkép az akkori kerületekkel