Florac város Franciaország déli részén, Okcitánia régióban; korábbi község Lozère megye déli részén. Kerületi központ, a Cévenneki Nemzeti Park központja, jelentős idegenforgalommal.
2016. január 1-jén La Salle-Prunet korábbi községgel egyesült és az így létrejött Florac Trois Rivières új község része lett.
Fekvése Florac a Tarn folyó felső folyásánál fekszik, 542 méteres tengerszint feletti magasságban. Itt ömlik a Tarnba a délről érkező Tarnon és Mimente. Délkeletről a Cévennek, nyugatról és délnyugatról a Causse Méjean karsztfennsíkja, északról a Mont Lozère gránithegysége határolja. Területének 23%-át (6,94 km²) erdő borítja.http://tresordesregions.mgm.fr/Mdir.php?p=cant.php®ion=91&cl=Florac
A megyeszékhelytől 40 km-re délre fekszik, a Montmirat-hágón (1046 m) átvezető N106-os főút köti vele össze, mely délkeletre halad tovább Alès felé (70 km). Floractól nyugatra, Ispagnacnál kezdődik a Tarn szurdokvölgye (Gorges du Tarn), mely a város egyik fő turisztikai vonzereje. A Cévenneken áthaladó panorámaút (Corniche des Cévennes) északi végpontja szintén itt van.
Közigazgatásilag hozzátartozik: Monteils, Le Pont du Tarn, Saint-Julien-du-Gourg, Tardonnenche, Valbelle.
Területe 29,96 km², a következő községekkel határos: Saint-Laurent-de-Trèves (délről), Vebron (délnyugatról), Montbrun (nyugatról), Quézac (északnyugatról), Bédouès (északkeletről), La Salle-Prunet (keletről).
Története Florac egyike volt a történelmi Gévaudan 8 báróságának. A floraci Anduze-bárók a 13. században építették itt fel várukat. A 16. századi vallásháborúk során Florac a hugenották (akiknek egyik fő bázisa a Cévennekben volt) kezére került, akik lerombolták templomait és várát. A katolikus seregek 1630-ban foglalták vissza.
1689-ben a Cévennek hugenotta lakói sikertelenül ostromolták Floracot, ahol a király dragonyosai állomásoztak. A 18. század elején a camisard felkelés során is súlyos harcok színhelye volt (1702-1705). A 18. században a Cévennek selyemhernyó-tenyésztésének központja lett. A 19. században a selyemhernyó-tenyésztés hanyatlásnak indult, megindult az elvándorlás. 1894-ben itt alapította meg Paul Amal a Cévenneki Klubot. Napjainkban Florac a megye déli részét magába foglaló kerület központja, alprefektúrával.
Demográfia Év Lakosság 1793 1717 1851 2600 1876 2172 1901 1953 1936 1619 Év Lakosság 1946 1472 1954 1452 1962 1532 1968 1675 Év Lakosság 1975 1958 1982 2035 1990 2065 1999 1996 2010 1942
Nevezetességek Floraci várkastély (Château) - eredetileg a 13. században épült, mint a floraci bárók székhelye. A vallásháborúk idején elpusztult, 1652-ben építették újjá. A forradalom idején sóraktár lett, majd 1810 után börtön. 1976 óta itt székel a Cévenneki Nemzeti Park igazgatósága. Régi kőhíd a Tarnon-on La Maison de la Congrégation - a 17. századi, de reneszánsz homlokzatú egykori kapucinus klastrom később alprefektúraként majd iskolaként szolgált. Pêcher-forrás - a Causse Méjean peremén fakadó bővízű karsztforrás, melyből vízesésekkel teli patak ered.
Jelképek A város jelképe a címer, mely vörös alapon három aranyszínű csillagot ábrázol. A címer az Anduze-bárók családi címerén alapul.
Képtár
Híres emberek Léon Boyer (1851-1886) - hídépítő mérnök, Gustave Eiffel munkatársa itt született. Paul Amal (1871-1950)- barlangász, természetjáró, a Cévenneki Klub alapítója itt született.
Testvérvárosok L’Anse-Saint-Jean, Kanada Arbúcies, Spanyolország
Jegyzetek
További információk
Turisztikai ismertető Hivatalos honlap
Kapcsolódó szócikk Lozère megye községei
Kategória:Lozère megye korábbi községei