A Laureus-díjat (eredeti nevén Laureus World Sports Awards) minden évben a megelőző év kiemelkedő sportolói, illetve sportcsapatai, sportszervezetei kapják. A díjat 1999-ben közösen alapította a DaimlerChrysler és a Richemont a Mercedes-Benz, az International Watch Company és a Vodafone támogatásával. A kezdeményezés célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a sport közösségformáló erejére, hogy az által mindenki érvényesülhet, megkülönböztetés és a hátrányok elszenvedése nélkül. A "Laureus" név görög szóból származik, amelyet az atlétikai győzelem hagyományos jelképének számító babérkoszorúra utal.
Az első díjátadást 2000. május 25-én Monte-Carlóban szervezték meg, a díjátadón Nelson Mandela is beszédet mondott. 2018-tól évente nyolc kategóriában kerül sor a díjazásokra. Az egyes kategóriák nyertesei a Cartier vállalat által létrehozott Laureus-szobrot vehetik át a különböző helyszíneken megtartott éves díjátadó gálán. A sport egyetemességét jelképezi a szobor alapzatán az öt kontinens. A szobrocska 30 cm magas és 2,5 kg tömegű. Minden szobor 670 gramm ezüstöt és 650 gramm aranyat tartalmaz. 2020-ig világszerte tizenegy városban rendezték meg a Laureus-gálát, amelyet a világ mintegy 160 országában közvetítenek évről évre. 2021-ben a koronavírus-járvány miatt a ceremónia online módon volt látható.
A díjazottak kiválasztása két körben történik: először a világ 400 vezető sportújságírója, több mint 80 különböző ország képviselői, megnevezik a kategóriák lehetséges jelöltjeit, majd ezek közül egy 41–46 tagból – neves sportszemélyiségekből – álló testület (Laureus World Sports Academy) állítja fel a sorrendet. A szavazást a független PricewaterhouseCoopers LLP felügyeli.
A díj történetében a svájci teniszezőt, Roger Federert találták a legtöbbször, öt alkalommal a legjobbnak kategóriájában, míg egyszer őt választották az év visszatérőjének is. Volt olyan, hogy az akadémia tagjai egy-egy jelölést vagy díjat visszavontak, ilyen volt az amerikai kerékpáros Lance Armstrong doppingbotrányának esete is, de az amerikai atléta, Marion Jones és a kanadai parasportoló, Earle Connor is doppingvétség miatt, utólag került le a jelöltek listájáról.
A díj alapítása és története
A dél-afrikai üzletember, Johann Rupert, a Richemont elnöke az 1990-es évek végén azt javaslattal állt elő, miszerint hozzanak létre egy szervezetet, amely "azon alapelv alapján épül fel, hogy a sport képes áthidalni a társadalom hiányosságait, és megváltoztatni az emberek világnézetét". 1998-ban Richemont a Daimler vállalattal együttműködve megalapította szervezetét, amely később "Laureus" néven vált ismertté. Nevét a görög eredetű Lauraceae szóról kapta, amely a babérfélék megfelelője és a babérkoszorú a történelemben a sport, a győzelem hagyományos jelképének tekinthető. Az első díjátadó ünnepségre két évvel később került sor, ahol beszédet mondott Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság korábbi elnöke is. A beszédet Edwin Moses amerikai atléta később "ikonikusnak" minősítette.
Az amerikai színészek, Jeff Bridges és Dylan McDermott által vezetett ünnepségen hét kategóriában adtak át díjakat, illetve két külön, azóta rendszeresen nem átadott díjat is kiosztottak. Érdekesség, hogy ezek közül később kettő díjat visszavontak, például az amerikai kerékpáros, Lance Armstrong, vagy a szintén amerikai atléta, Marion Jones esetében, akiknek szervezetében teljesítményfokozót találtak és doppingbotrányba keveredtek. Az amerikai parasportoló, Earle Connor 2004-es kategóriagyőzelmét hasonló okok miatt vonták vissza.
A díjakat nagy presztízsűnek tekintik, és gyakran nevezik sportolói Oscar-díjnak.
A díjat, főként a kategóriák jelöltjeinek kiválasztását többször is érte kritika.
A díjátadó ceremónia A Laureus-díjátadó ünnepséget eredetileg Monte-Carlóban rendezték meg, azonban az idő teltével évente más-más helyszínen tartották a világ különböző pontjain. A 2000-es első ünnepséget a Sport Club Monte-Carlóban tartották május 25-én. 2020-ig a ceremóniát tizenegy különböző városban tartották, ezeket pedig mintegy 160 országban közvetítik évről évre. Minden díjazott kap egy, a Cartier által tervezett és gyártott szobrot, amely "a törekvő emberi formát ábrázolja". Minden szobor 670 gramm ezüstöt és 650 gramm aranyat tartalmaz, 30 cm magas és 2,5 kg tömegű.
+A díjátadó ünnepségek helyszínei Év Ország Helyszín Megjegyzés Forrás 2000 Monaco Sporting ClubAz esemény fővédnöke Nelson Mandela volt 2001Grimaldi ForumAz esemény fővédnöke II. Albert monacói herceg volt 2002 2003 2004 Lisszabon, Portugália Cultural Centre of BelémAz esemény fővédnöke José Manuel Barroso volt 2005 Estoril, Portugália Casino Estoril 2006 Barcelona, Spanyolország Parque del Fórum 2007 Palau Sant JordiAz esemény fővédnöke I. János Károly spanyol király volt 2008 Szentpétervár, Oroszország Mariinszkij Színház Vlagyimir Putyin is beszédet mondott az ünnepségen 2009A világgazdasági válság miatt nem tartották meg; a díjakat a győztes sportolók a májustól júniusig tartó egyéb sportági rendezvényeken vehették át. 2010 Abu-Dzabi, Egyesült Arab EmírségekEmirates Palace 2011 2012 London, Egyesült Királyság Central Hall Westminster 2013 Rio de Janeiro, Brazília Theatro Municipal 2014 Kuala Lumpur, Malajzia Istana Budaya 2015 Sanghaj, Kína Sanghaji Nagy Színház 2016 Berlin, Németország Palais am Funkturm 2017 Monaco Spor Club 2018 2019 2020 Berlin Verti Music Hall 2021 Sevilla virtuális
A díj odaítélése Öt kategória szerint választanak a média képviselői (Laureus Media Selection Panel) több, mint száz ország képviseletében, egy kategóriánként hatfős listáról: az év férfi sportolója az év női sportolója az év csapata az év felfedezettje az év visszatérője
Két kategóriára szakemberek szavaznak: az év extrém sportolója: újságírók választják az év fogyatékos sportolója: a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság választja
A többi díjat az alapítók és az akadémia választja: Laureus-életműdíj az év sportjószolgálati díja (2005 óta) különleges sportteljesítmény az év lélegzetelállító sportpillanata
A Laureus World Sports Academy alapítványnak van egy egykori sportolókból álló 65 fős önkéntes egyesülete, akik munkájukkal támogatják az alapítvány munkáját. 2018-tól az akadémia elnöke a korábbi új-zélandi rögbijátékos, Sean Fitzpatrick. A tagok titkos szavazás útján választják ki az éves díjazottakat, egyedül az év lélegzetelállító sportpillanata kategóriában nyilvános a voksolás. Az akadémia szükség esetén további díjakat is kioszthat, illetve vannak olyan kategóriák, amelyekben nem minden évben osztanak ki díjakat.
Díjazottak
Rendszeresen átadott díjak Az év férfi sportolója és az év női sportolója
Az év csapata
Az év felfedezettje
2007 előtt a díjat Laureus-díj az év újoncának néven adták át. Az év visszatérője
Az év fogyatékos sportolója
Az év extrém sportolója
2007 előtt a díjat Laureus-díj az év alternatív sportolójának néven adták át. Nem minden évben átadott különdíjak 2000 óta az Akadémia számos esetben saját belátása szerint adott át különdíjakat. A 2000-es első ünnepségen Pelé, a brazilok háromszoros világbajnok labdarúgója kapott életmű-díjat, Eunice Kennedy Shriver, a Speciális Olimpia megálmodója szintén különdíjat vehetett át. 2005-ben a Boston Red Sox 86 év után első World Series-győztes baseball-csapatát jutalmazták. 2013-ban az amerikai úszó, Michael Phelps sportteljesítményéért vehetett át különdíjat. 2017-ben nyilvános szavazás keretein belül ítélték oda ebben a kategóriában a díjat, amelyet az FC Barcelona 12 év alatti korosztályos labdarúgócsapata vehetett át, de különdíjjal jutalmazták a Leicester City labdarúgócsapatát és az Iowa Hawkeyes amerikai futball csapatának szurkolóit is. és 2018-ban az olaszok visszavonuló világbajnok labdarúgója, Francesco Totti, egy évvel később az amerikaiak alpesí sízője, Lindsey Vonn vehette át az év sportszellemiségi díját. 2016-ban az az évi olimpián szereplő menekültek olimpiai csapatát díjazták, míg J. J. Watt 2017-ben az év motivációs személyisége lett, erőfeszítéseinek hála több mint 37 millió dollárral segítették a Harvey hurrikán károsultjait.
Az év sportemberei és csapata Év Az év férfi sportolója Az év női sportolója Az év csapata2000Tiger WoodsgolfMarion JonesatlétikaManchester Unitedlabdarúgás2001Tiger WoodsgolfCathy FreemanatlétikaFrancia férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2002Michael SchumacherFormula–1Jennifer CapriatiteniszAusztrál férfi krikett-válogatottkrikett2003Lance ArmstrongkerékpársportSerena WilliamsteniszBrazil férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2004Michael SchumacherFormula–1Annika SörenstamgolfAngol rögbi-válogatottrögbi2005Roger FedererteniszKelly HolmesatlétikaGörög férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2006Roger FedererteniszJanica KostelićalpesisíRenault Formula–1 csapatFormula–12007Roger FedererteniszJelena IszinbajevaatlétikaOlasz férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2008Roger FedererteniszJustine HeninteniszDél-Afrika rögbi válogatottjarögbi2009Usain BoltatlétikaJelena IszinbajevaatlétikaKína olimpiai csapataolimpia2010Usain BoltatlétikaSerena WilliamsteniszBrawn GP Formula 1 csapatFormula 12011Rafael NadalteniszLindsey VonnalpesisíSpanyol férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2012Novak ĐokovićteniszVivian Cheruiyothosszútáv futásFC Barcelonalabdarúgás2013Usain BoltatlétikaJessica EnnisatlétikaRyder Kupa európai csapatagolf2014Sebastian VettelFormula 1Missy FranklinúszásFC Bayern Münchenlabdarúgás2015Novak ĐokovićteniszGenzebe DibabaatlétikaNémet férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2016Novak ĐokovićteniszSerena Williamsteniszúj-zélandi férfi rögbiválogatottrögbi2017Usain BoltatlétikaSimone BilestornaChicago Cubsbaseball2018Roger FedererteniszSerena WilliamsteniszMercedes AMG F1Formula–12019Novak ĐokovićteniszSimone BilestornaFrancia férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2020Lewis HamiltonLionel MessiFormula–1labdarúgásSimone BilestornaDél-afrikai rögbiválogatottlabdarúgás2021Rafael NadalteniszÓszaka NaomiteniszFC Bayern Münchenlabdarúgás2022Max VerstappenFormula–1Elaine Thompson-HerahatlétikaOlasz férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2023Lionel MessilabdarúgásShelly-Ann Fraser-PryceatlétikaArgentin férfi labdarúgó-válogatottlabdarúgás2024Novak DjokovicsteniszAitana BonmatílabdarúgásSpanyol női labdarúgó-válogatottlabdarúgás2025Armand DuplantisatlétikaSimone BilestornaReal Madrid CFlabdarúgás2026Carlos AlcarazteniszArina SzabalenkateniszParis Saint-Germain FClabdarúgás
Az év felfedezettje, visszatérője és fogyatékos sportolója