Ember Mária, születési és 1950-ig használt nevén Elsner Mária (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató.
Élete A budapesti bölcsészkaron magyar–német szakos diplomát szerzett.
1950-től az Athenaeum Könyvkiadó lektorgyakornoka, majd az Irodalmi Újság újságíró-gyakornoka.
1951-től az Irodalmi Újság munkatársa.
Az 1956-os forradalomban részt vevő társ, Hegedűs B. András meg nem tagadása miatt hosszú időre eltiltották hivatásának gyakorlásától. Azokban az években általános iskolai tanárként dolgozott. Az 1956-os forradalmat vállaló meggyőződéséért fél évtizedig a német nyelv és a magyar irodalom tanításából élt (1957–1961), a Neue Zeitung munkatársa (1961) és a Pesti Műsor szerkesztőségi tagja is volt.
Testvére Ember Judit, filmrendező.
Munkája Ember Mária nem volt főállású író, megélnie mindig az újságírásból, a szerkesztésből kellett, nevéhez kiváló képzőművészeti kritikák és útikönyvek is fűződnek. Első regénye, a Magamnak mesélem 1968-ban, Véletlenek című kisregénye 1971-ben látott napvilágot. Hajtűkanyar című regénye 1974-ben jelent meg, amelyben a szépirodalmat történeti dokumentumokkal szervesítve tulajdonképpen új műfajt teremtett.
Első regénye (Magamnak mesélem; 1968) egy tragikus tévútnak a kezdetéről szól, leányregény, egy nyári táborozás története, kis szerelmekkel, a NÉKOSZ vezetőképző tábora, a lélektelen intézkedések engedelmes végrehajtására. Kevés mű szólt hasonló tisztánlátással a keletkező új korszak, közösség és réteg vonzásáról, veszélyeiről. Ember Mária műveinek alapkonfliktusa az egyén és a közösség, a befogadás és a kitaszítottság kettőssége.[ A magyar irodalom története 1945–1975 / Ember Mária (1931)]
A magyarországi holokauszt-szépirodalom első hírnökeként 1974-ben megjelent és szokatlanul nagy visszhangot kiváltó HajtűkanyarEmber Mária: Hajtűkanyar Katalizator Iroda 1994 nyomán – kezdetben egykönyvesként, vagy egytémájú alkotóként említik őt. A történelmet beszéli el, a debreceni zsidó családok kitaszíttatását, lágerbe hurcoltatását és megmenekülését.
Nevezetes mottója, hogy „ő nem a zsidó sors, hanem a magyar történelem elbeszélésére vállalkozott”.
1991-ig a Magyar Nemzet olvasószerkesztőjeként dolgozott.
A Barátság című, Magyarország népei kölcsönös megismerését szolgáló kulturális és közéleti folyóiratot civil kezdeményezésként 1994-ben alapította Mayer ÉvávalNemzetiségek.hu – Barátság folyóirat honlapja
Az 1980-as évek végén az 1953-as Wallenberg koncepciós per nyomán kutatásokat kezdett. A per egyik áldozata Szalai Pál az USA-ból Budapestre látogatott, és felkereste őt. A Magyar Nemzetben megjelent beszélgetés nyomán Ember Mária kutatást folytatott budapesti és moszkvai levéltárakban. Könyve 1992-ben (Ránk akarták kenni, Héttorony Könyvkiadó) dokumentálja az 1953-as koncepciós pert.
Könyvei bélyegkép|Emléktáblája Budapest XI. kerületében Magamnak mesélem, regény, 1968 Berlin, az NDK fővárosa, Panoráma útikönyv, Medicina Kiadó, 1969, átdolg., 2. kiadás, 1977, 3. jav., bőv. kiad. 1988 München, Medicina Kiadó, Panoráma útikönyv, 1971 Véletlenek, kisregény, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1971, 239 oldal Frankfurt am Main, Medicina Kiadó, Budapest, 1974, 211 oldal, Panoráma külföldi útikönyvek sorozat Hajtűkanyar, Szépirodalmi, Budapest, 1974, 383 oldal , Katalizátor Iroda, 1994 Rablás a Ringen, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978 Aktavers és egyéb történetek, Magvető, Budapest, 1979 Nevetséges, Kozmosz Könyvek, 1979 – Kaján Tibor illusztrációival Bajorországi utazások, Medicina Kiadó, Panoráma útikönyv, Budapest, 1980 Kutyát küldött a tenger, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1982 Bárszék az éjszakában, Magvető, Budapest, 1983 Nyugat-Berlin, útikönyv, 1985 Viccgyűjtemény, 1985, 2., bőv. kiad. 1988 Bécs, útikönyv, Medicina Kiadó, Panoráma útikönyv, 1986 Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom (1988) A halálvonat artistái és más történelmi interjúk, 1989 Politikai viccgyűjtemény, Szerzői magánkiadás, 1989, 103 oldal Ránk akarták kenni, Héttorony Könyvkiadó, 1992 Wallenberg Budapesten, Városháza, Budapest, 2000 2000-ben fogunk még élni? (Múlt és Jövő, Budapest, 2001) El a faluból (Múlt és Jövő, Budapest, 2002) Naplónak indult (Noran, Budapest, 2005) Mindent késve (1956-os napló, Budapest, 2006)
Emlékezete Szülővárosának, Abádszalóknak díszpolgára.http://www.nemzetisegek.hu/repertorium/2003/05/Bar03.pdf Abádszalókon 2004-ben felavatták szobrát, nevét viseli a helyi könyvtár. Az ünnepségen Göncz Árpád író és küzdőtárs, barát emlékezett rá. 2006 májusban emléktáblát kapott Újbudán (XI. ker. Fehérvári út 31.). Születésének 75. évfordulója alkalmából kollégák, barátok, tisztelők a Barátság című folyóirat szervezte irodalmi zenés délutánon a Karinthy Szalonban 2006. április 25-én. "Messzeringó gyermekkorom világa" : késői találkozás Ember Máriával / Kovács Miklós ; [kiad. Abádszalók Nagyközség Önkormányzata], 2003 2017-ben a Raoul Wallenberg Egyesület Ember Mária-díjat alapított azoknak, „akik munkásságukkal kiemelkedően mutatták be a magyar–zsidó együttélés történetét, a soá tragikus eseményeit a magyar történelem és kultúra részeként jelenítették meg, kiemelten hozzájárultak a rasszizmus elleni küzdelemhez és az emberi jogok érvényesüléséhez.”
Jegyzetek
Források [ A magyar irodalom története 1945–1975 / Ember Mária (1931)] Meghalt Ember Mária, Népszabadság, Murányi Gábor, 2002. január 2. Ember Mária, a magyar holokauszt történésze „Dehogy vagyok én történész!” – szinte nevetve mondta Mária a telefonba. Vitatkozni próbáltam vele, kértem, hogy Raoul Wallenbergről szóló könyvébe iktasson szabályos jegyzeteket, hivatkozásokat, ahogy az egy történészhez illik. Dehogynem volt ő történész." Karsai László, Élet és Irodalom Ember Mária: Wallenberg elrablása Budapesti Negyed 8. 1995/2 A Barátság című kulturális és közéleti folyóiratot 1994-ben alapította Ember Mária és Mayer Éva Ember Mária könyvtár és Ember Mária szobor Abádszalókon
Kapcsolódó szócikkek Szabó Károly (műszerész) Raoul Wallenberg
Kategória:1931-ben született személyek Kategória:2001-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Holokauszt Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Aranytoll díjasok Kategória:Magyar nők Kategória:Abádszalókiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Charta ’77 aláírói Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek