Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. – Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.
Életpályája Édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő, apja Berkes Gyula textilkereskedő, költő, színész, dalnok és zenész aki korán, 1929-ben tüdőbajban elhunyt. Néhány évvel később nevelőapja Bőhm Alfréd lett, aki később magyarosította vezetéknevét Bacsóra. Péter rá való tekintettel vette fel a Bacsó nevet.
Családja 1940-ben, a vidéki holokauszt elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották.
1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, mely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.
Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.
Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.
2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.
Filmjei Rendezőként
Közreműködőként
Szereplőként 2002 A tanú én vagyok (szereplő) 1982 Történetek a magyar filmről (színész)
Könyvei jobbra|bélyegkép|260px|Bacsó Péter és a stáb tagjai a Forró vizet a kopaszra című film forgatásakor (1972) bélyegkép|260px|jobbra|Avar István színművész (balra), Bacsó Péter rendező (sállal) és Zsombolyai János operatőr (jobbra) a Harmadik nekifutás című film forgatásán Édes Anna. Magyar film. Dialóglista; Kosztolányi Dezső regénye nyomán írta Bacsó Péter, rend. Fábri Zoltán; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1958 Jelenidő; Szépirodalmi, Bp., 1975; Bacsó Péter–Zimre Péterː Jelenidő; rend. Bacsó Péter, bev. Rényi Péter / Bacsó Péter–Konrád Györgyː Kitörés / Bacsó Péter–Zimre Péterː Harmadik nekifutás Áramütés. Bacsó Péter filmje; szerk., interjúk Újhelyi János; Magvető, Bp., 1979 (Ötlettől a filmig) A tanú; Magvető, Bp., 1980 (Rakéta Regénytár) Krunski svedok. Roman (A tanú); szerbre ford. Radoszlav Miroszavljev; Narodna knjiga, Beograd, 1984 Megint tanú. Filmregény, 1992 – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1992) A Tanú. Filmregény, 1969; 3. bőv. kiad.; Pelikán–Pannon, Bp., 1992 Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994 A tanú / Megint tanú – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1995) 3 tanú / A Tanú / Megint Tanú / Te rongyos élet...!; karikatúrák Lehoczky Károly; Kossuth, Bp., 2001 Hamvadó cigarettavég. Filmregény (CD-melléklettel) (Kossuth Kiadó, 2003)
Díjai Balázs Béla-díj (1968) Érdemes művész (1972) SZOT-díj (1973) Kiváló művész (1983) Kossuth-díj (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002) Magyar Mozgókép Mestere (2004) Budapest díszpolgára (2006) Hazám-díj (2008) a Magyar Filmszemle életműdíja (2009)
Jegyzetek
bélyegkép|jobbra|260px|Bacsó Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 607-34. templomi fülke
Források Magyar film.hu Elhunyt Bacsó Péter A tanú. DVD kiadás, rendezői kommentár Féjja Sándor: Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai. Zongora a levegőben; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–MOKÉP, Bp., 1978 (Film és közönség) Kőháti Zsolt: Bacsó Péter; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, 1981 (Filmbarátok kiskönyvtára) Andor Tamás – Kende Tamás – Szabó B. István: Bacsó filmkönyv. Napvilág Kiadó, Bp. 2007. Gyöngyösi Zoltán: Így élt Bacsó Péter. Unicus Műhely, Bp. 2016. Andor Tamás-Kende Tamás-Szabó B. István: Bacsókönyv,A borítón látható félreérthető felirat alapján néhány adatbázisban: Bacsó filmkönyv, de a címlapon: Bacsókönyv. Budapest, Napvilág, 2007, 320 oldal, két DVD melléklettel (A tanú és a Te rongyos élet című filmekkel)
További információk
Féjja Sándor: A Jelenidő konfrontációs hatásvizsgálata (Tolna megyei Moziüzemi Vállalat, Szekszárd, 1972)
Körbelengte a játékosság
Kategória:1928-ban született személyek Kategória:2009-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Magyar filmdramaturgok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Kassaiak Kategória:Balázs Béla-díjasok Kategória:Hazám-díjasok Kategória:SZOT-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei