A kirgiz ábécé (saját nevén: кыргыз алфавити) a kirgiz nyelv lejegyzésére szolgáló, ma a cirill íráson alapuló ábécé.

A kirgiz írása eredetileg arab írással történt. 1927-ben áttértek a latin írásra, mely egészen 1940-ig volt hivatalban. Azóta Kirgizisztánban egy módosított cirill ábécét használnak, melynek három saját betűje a Ң, az Ө, és az Ү. Tervezik az áttérést a latin írásra.

Kína területén, a Xinjiang Uyghur Autonóm Régióban, használatban van még egy módosított arab írás, mely ott hivatalos státust tölt be.

A kirgiz ábécé

Cirill ábécéA betű neveArab írásKyrgyz alphabet, language and pronunciationTranszliterációLatin ábécé (1928–1940)IPA А ааاA aA a/ɑ/ Б ббеبB bB в/b/, [w], [v] В ввеۋV vV v/v/ Г ггеگ / عГ + а, о, у, ы ⇒ G gG g, Ƣ ƣ/ɡ/ [ʁ] Д ддеدD dD d/d/ Е еeهE eE e/je/, /e/ Ё ёёيوYo yoYo yo/jo/ Ж жжеجJ jÇ ç (Ƶ ƶ 1938-1940)/d͡ʒ/ З ззеزZ zZ z/z/ И ииىİ iI i/i/ Й йийيY yJ j/j/ К ккaك / قК + а, о, у, ы ⇒ K kK k, Q q/k/, [q], [χ] Л лэлلL lL l/l/ М мэмمM mM m/m/ Н нэнنN nN n/n/ Ң ңыңڭÑ ñŊ ŋ/ŋ/ О ооوO oO o/o/ Ө өөۅÖ öƟ ɵ/ø/ П ппeپP pP p/p/ Р рэрرR rR r/r/ С сэсسS sS s/s/ Т ттеتT tT t/t/ У ууۇU uU u/u/ Ү үүۉÜ üY y/y/ Ф фэфفF fF f/f/ Х ххаحH hX x (H h 1928-1938)/χ/ (=/k/) Ц ццеتسC cTs ts/t͡s/ Ч ччеچÇ çC c/tʃ/ Ш шшаشŞ şŞ ş/ʃ/ Щ щща-Şç şçŞc şc/ʃtʃ/, /ʃː/ Ъ ъажыратуу белгиси---- Ы ыыىİ iЬ ь/ɯ/ Ь ьичкертүү белгиси---- Э ээهÉ éE e/e/ Ю ююيۋYu yuYu yu/ju/, /jy/ Я яяياYa yaYa ya/ja/, /jɑ/

A hosszú magánhangzókat az írás kettőzéssel jelöli, amennyiben magánhangzó jésített, akkor a kettőzés helyett az egyszerű magánhangzót teszik a jésített mögé (и, ө, ү esetében a jésítést й jelöli): аа - яа, ээ - еэ, ии - йии, оо - ёо, өө - йөө, уу - юу, үү - йүү. A kirgiz ábécé és átírásai nagybetű kisbetű ISO 9ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995 WWSThe World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996. KNABKohanimeandmebaas, 2023–09–03 ALA/LCAmerica Library Association & Library of Congress, Washington, 1997 AllworthAllworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971 BGN/PCGNUnited Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 2.1. June 2002. А а a a a a a a Б б b b b b b b В в v v v v v v Г г g g g g g g Д д d d d d d d Е е e e e, yeSzótag elején, magánhangzó, ъ és ь után ye, máskor e e e e ЁCsak idegen eredetű szavakban fordul elő. ё ë ë ë ë yö yo Ж ж ž ž c zh j j З з z z z z z z И и i i i i i i Й й j j y ĭ y y К к k k k k k k Л л l l l l l l М м m m m m m m Н н n n n n n n Ң ң ņ ņ ñ ng ng ng О о o o o o o o Ө ө ô ö ö ȯ ö ö П п p p p p p p Р р r r r r r r С с s s s s s s Т т t t t t t t У у u u u u u u Ү ү ù ü ü u̇ ü ü Ф ф f f f f f f Х х h x x kh kh kh Ц ц c c ts ts ts ts Ч ч č č ç ch ch ch Ш ш š š ş sh sh sh Щ щ ŝ šč şç shch shch shcj Ъ ъ " " " " " - Ы ы y y ı y ï y Ь Ь ' ' ' ' ' ' Э э è è è, eSzótag elején, magánhangzó, ъ és ь után e, máskor è ė ë e Ю ю û ju yu iu yu yu Я я â ja ya ia ya ya

Megjegyzések

Kategória:Cirill eredetű ábécék