Zakopane a Magas-Tátra lengyel részének legfontosabb városa. Lengyelország téli központja, és egyben a határ mindkét oldalának legnagyobb olyan városa, amely közvetlenül szomszédos a Tátra ívével. A város a Zakopanei-barázda (Rów Zakopiański) alján található, délről a mészköves Tátra erdősége, északról a Gubalówka hegyvonulata zárja. Zakopane a legmagasabban fekvő lengyel város, központja - a Krupówki és a Kościuszko utca kereszteződése - a tengerszinttől számítva 838 méter magasan van. A városba három főút, valamint egy vasútvonal vezet.

Múltja és jelene thumb|balra|250px|Zakopane esti látképe thumb|balra|250px|Zakopane nappali látképe

A település első említése a XVI. század végéről való. A falu lakosai 1578-ban Báthory István lengyel királytól, Erdély fejedelmétől kapták első kiváltságaikat.Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 64. oldal Az erről szóló oklevelek azonban nem maradtak fenn, és több kutató kétségbe is vonja létezésüket. A történészek azonban bizonyosak benne, hogy 400 évvel ezelőtt a Tátraalji-barázda területén már megjelentek az első települések, melyekből a mai város kialakult.

A Zakopane elnevezés egy 1616-ból származó oklevélben fordul elő először. Ezt a füves területet Paweł Rubzdel, maruszyni János fia kapta birtokul. A Nowy Targ-i sztaroszta Mikołaj Komorowski birtokainak 1624. évi szemléjekor említi az új települést, mely a Tátra és a Gubalówka között fekszik.

A lakosság körében a Gąsienica, a Topor, a Bachleda és a Jarząbek vezetéknév volt a leggyakoribb. A népesség főleg az erdei legelők tanyáin összpontosult, amelyekből ebben a térségben mintegy ötven létezett, és hozzávetőlegesen 650 ember lakta. A Vasa dinasztiából származó III. Zsigmond király 1630. április 20-án a banskai Jędrzej Jarzębko családnak adományozott néhány füves területet.

1824-ben, miután Lengyelországot a szomszédos hatalmak felosztották egymás között, Zakopane a Habsburgok fennhatósága alá került. A legelőket ekkor áruba bocsátották.

Zakopane fellendülését a 19. században kialakult egészségturizmusnak köszönhette. A tüdőbetegeket a helyi gorál lakosok vitték fel a hegyi legelőkön álló pásztorházakba. Később számos szanatórium, panzió épült a gyógyulni vágyók fogadására.

A 19. és a 20. század fordulóján megjelentek a sportolók is a városban, 1911-ben itt rendezték meg az első nemzetközi síbajnokságot. 1925-ben megépült a síugró sánc is, amelyet 1962-ben felújítottak.Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 65. oldal

A második világháborúban a lengyelországi hadjárat alkalmával szlovák-német csapatok foglalták el (Szlovák hadjárat Lengyelország ellen (1939)).

Zakopane ma elsősorban a turizmusból él: télen a síelők, nyáron inkább a túrázók keresik fel. A várost népszerű kirándulóhelyek veszik körül: a Gubalówka, a Kasprowy-csúcs és a Halas-tó. A várost évente hárommillió látogató keresi fel.Lengyelország, 246. oldal

Főbb látnivalók Gubałówka Síugró sánc Sikló - Az 1123 méter magas Gubalówkára viszi fel nagyjából három perc alatt a kirándulókat. Az általa megtett szintkülönbség 300 méter. Szent Kelemen fatemplom (más néven: a Częstochowai Szűzanya fatemploma) - A templom az 1850-es évek közepén épült, egyszerű, egyhajós építmény, belsejében népi-barokk faszobrokkal. A kiválók temetője - Régi gurál családok, híres, a tátrai idegenforgalom fellendítéséért sokat tett zakopanei lakosok és több tátrai futár nyughelye. Krupówki utca - Zakopane sétáló- és bevásárlóutcája. Willa Koliba - A Kalyiba Villa volt az első azoknak a panzióknak a sorában, amelyeket Stanisław Witkiewicz tervezett az úgynevezett zakopanei stílusban. Tátrai Múzeum - Az intézmény néprajzi és természettudományos gyűjteménynek ad otthont. A Szymański család gyűjteménye - Gurál népművészeti bútorok, szőttesek, fafaragások láthatók a gyűjteményben. Sajtpiac - A Krupówki utca végén, a sikló közelében található. A piacon kistermelők árulják a különböző sajtokat, lekvárokat, mézeket és gombákat. Keresztelő Szent János templom - A 19. század végén épült kőtemplom a Krupówki utcában. Karol Szymanowski Múzeum

Építészete thumb|jobbra|250px|A Willa Koliba, a zakopanei stílusban épült első ház Lengyelországban zakopanei stílusnak nevezik azt az építészeti megoldást, amely a 19. század végén terjedt el a névadó településen egy krakkói művésznek, Stanisław Witkiewicznek köszönhetően, aki a fafaragásos gurál házak alapján tervezte meg villáit.

Ezek az épületek díszesebbek, mint a mintául szolgáló házak, erkélyesek, tetőzetük meredek és zsindellyel borított, alapozásukhoz nagy folyami köveket használtak. Ez lehetővé tette, hogy az új épületeket - a hagyományos gurál lakóházakkal szemben - alápincézzék, és ezáltal jelentősen megnöveljék alapterületüket.

Witkiewicz a helyi népi motívumokat és a szecessziós díszítő elemeket ötvözte, tervei alapján elsősorban panziók, templomok épültek. A meredek tetőszerkezet alá rejtett emeletek hatalmas újításnak számítottak Zakopanéban a 19. és a 20. század fordulóján.ZakopaneInfo:

A zakopanei stílus nagy népszerűségnek örvend a podhalei régióban, sok új panzió, nyaraló és lakóház épült ennek az építészeti elgondolásnak a szellemében. A stílus Lengyelország más területein is felhasználták, a varsói területen például téglaépületeken jelentek meg legfőbb jegyei.culture.pl:

Klímája

Testvérvárosai Saint-Dié-des-Vosges (Franciaország) San Carlos de Bariloche (Argentína) Bavel (Hollandia) Poprád (Szlovákia) Siegen (Németország) Sopot (Lengyelország) Magastátra (Szlovákia) Sztrij (Ukrajna)

Galéria

Jegyzetek

További információk

Komlós Attila: Zakopane - Hetedhéthatár ZakopaneInfo Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország Lengyelország

Kategória:Kis-lengyelországi vajdaság települései Kategória:Magas-Tátra Kategória:Télisport-központok Kategória:Lengyelország városai