A Lackfi család a Hermann nemzetségbeli Dénes fia Lacktól eredő család, amelyik az Anjou-korban emelkedett országos méltóságokra.

A család legtöbb tagja a régi Arad vármegyében, Pécskával szemben, a Maros balpartján fekvő ősi fészkükről, Kerekegyházáról vett előnevet. Ősi címerükben egy sárkánymotívum látható.

A család fontosabb tagjai

- Lack (I.), Hermann nemzetségbeli Dénes fia.

1323-ban már az ország főurai közt szerepelt. 1329-ben székely ispán lett. 1339-ben egyszerre csanádi, besztercei és medgyesi főispán volt.

1355 után halt meg.

- Lackfi (I.) István, Lack legöregebb fia. Mindjárt először mint az ország főembereinek tanácskozásában részt vevő fordul elő.

1328-ban ott volt az osztrákok ellen indított hadjáratban.

1330-ban részt vett a szerencsétlen havasalföldi háborúban s a reá bízott sereggel elfoglalta Argyas (ma Curtea de Argeș) várát.

1345-ben a litvánok elleni keresztes hadjáratban is részt vett, mint erdélyi vajda. Itt lovastul elbukott és lábát törte.

1347-ben mint erdélyi vajda és a király tanácsadója, követte I. Lajost a nápolyi hadjáratba. A Durazzói és Tarantói fogoly hercegeket a király reá bízta és Durazzói Károly halálát is ő siettette.

1348 szeptemberében ő vezette a királyi hadakat Nápolyba. Hadjárata valóságos diadalmenet volt, az olasz városok rendre meghódoltak. Johanna férje, Tarantói Lajos pedig városról városra futott előtte. Végül a Nápoly és Aversa közt 1349. június 6-án vívott, véres és elszánt ütközetben Tarantói Lajos főerejét teljesen megtörte. A pápai követek kérésére Lackfi egy évre fegyverszünetet kötött, ő pedig királyához ment jelentést tenni, s a királyt újabb hadjáratra bírni.

1350 áprilisában a király a vitéz vajda hívására csakugyan elindult. Vele volt mindenütt Lackfi is, ahol a legkitűnőbb emberre volt szükség. Aversa ostrománál még ő fővezérkedett.

Érdemeit a király a második nápolyi hadjárat alatt Serra várossal és a san-severinói grófság felével jutalmazta, itthon pedig Csáktornya, Stridó és Simontornya várakat kapta.

1351-ben tótországi és horvát bánná lett. 1354 körül halt meg.

Első feleségének neve nem ismert; 1346-tól második neje Puchaim Ágnes előkelő osztrák hölgy volt. Gyermekei az első házasságból született Dénes, Miklós és Imre, valamint a második nejétől származó László voltak.

- Lackfi Pál, Lack fia:

1355-ben II. Albert osztrák herceg segítségére küldte őt a király 400 íjásszal. Itt a Habsburgiakat zaklató svábokon Tullnnál olyan győzelmet aratott 400 magyarjával, amihez hasonlót Albert ötezer fegyveressel egész esztendőn át sem bírt kivívni. Ennek beismerése mellett fejedelmi ajándékkal bocsátotta haza a herceg, s levélben még Lajos bőkezűségét is kérte számára.

1366-ban Bereg vármegye főispánja volt.

- Lackfi András, Lack székely ispán fia:

Már 1342-ben atyjának utódja volt a székely ispánságban.

1350-ben a második nápolyi hadjárat után, éppen akkor, mikor Lajos király alkalmas helytartóról gondoskodott, mielőtt hazatérne, a hadjáratban Lackfi Andrást saját kérésére kinevezte és hátrahagyta helytartónak. Innen 1352-ben tért haza s a következő évben már erdélyi vajda. Nemsokára macsói bán lett egész 1355-ig, mikor a királyné tárnokmestere lett.

1356-59-ig ismét Erdély kormányát vezeti mint vajda, s még az 1359. évben meghalt.

E főhivataloskodása alatt a szatmári, máramarosi, brassói, soproni és vas vármegyei főispánságot is vezette.

1345-ben a tatárokat, kik az ország határait háborgatták, három napig tartó ütközetben a legenda szerint Szent László tettleges segítségével tönkre tette.

- Lackfi (I.) Miklós, testvérével, Pállal zempléni főispán volt, mikor a nápolyi hadjáratba követték a királyt.

1350. június 20-án Beneventonál vitézi tettet vitt végbe. A nápolyi hadjáratból hazatérve, Pállal együtt Terebes várának ura Zemplénben.

1357-ben az Egyházi-államban rendezkedő VI. Ince pápa segítségére küldi Lajos sereggel s a pápai seregek a magyaroknak köszönték a győzelmet.

- Lackfi György, András vajda fia, 1392-93. macsói bán.

A krónikás Vajdafi név alatt tette ismertté nevét. Ő volt Hédervári Kont István és társainak csellel kézrekerítője.

- Lackfi Dénes (II.), 1350. a II. nápolyi hadjáratban már főlovászmester, István fia. Miklósnak osztályosa a beneventói ütközetben, hadi kalandokra mindig kész. Somma várának elfoglalásában a koszorús költő lantjára méltó hősi bátorsággal vezette kis csapatát a várfalra.

1359-ben erdélyi vajda, a következő évben székely ispán volt.

1366-ban egyszersmind vidini főparancsnok és temesi főispán is volt.

1365-ben részt vett a bolgár hadjáratban. Fiai III. vagy Simontornyai István és III. Dénes

- Lackfi Miklós (II. v. Döbröközi) I. István fia.

1360 végétől hat éven át székely ispán testvére Dénes után, s 1366. egyszersmind szatmári, máramarosi és ugocsai főispán; 1367-ben erdélyi vajda volt.

1369-ben a székely földről ő vezette az egyik sereget Lajk oláh vajda ellen, hol vigyázatlanul a Jalomica mellett posványos, bozótos helyre került. A sűrűségekben elrejtőzött oláhok itt megtámadták s megverték. Magának a vajdának holttestét nehezen tudták hívei az oláhok kezéből kiszabadítani s Esztergomba vinni, hol a barátoknál eltemették.

- Lackfi Imre (II.), István vajda fia. 1359-1367.

1369 és 1372 közt királyi főlovászmester és erdélyi vajda, 1372 és 1375 közt nádor volt.

Neje volt Nagymartoni Katalin. bélyegkép|150px|jobbra| Lackfi István ( -1397) erdélyi vajda, nádor sírköve - Lackfi István (II. vagy Csáktornyai), I. István fia, 1352-ben királyi apród, 1367. székelyek ispánja. 1371. Dalmát- és Horvátország bánja lett. Imre bátyja után 1372-ben erdélyi vajda lett s maradt 1376-ig; eközben a király 1372-73 között, mint főhadvezért Felső-Olaszországba küldte, ahol fogságba is esett. 1383-ban ismét báni címet viselt; 1384-ben a Horváthyak pártütésébe ártotta magát.

1387-ben Budán találjuk, a király ekkor nádorrá és főlovászmesterré nevezte ki. De sohasem volt többé egészen hű az uralkodóházhoz. A nádorságtól megválva, főlovászmester volt 1395-ig.

1396. Nápolyi Lászlónak kortese és helytartója lett s híveket gyűjtött neki. Hűtlenségei dacára el mert menni 1397. február 27-én a körös-krizevai, Zsigmond által összehívott gyűlésre. Pártosaiban azonban hiába bízott, Zsigmond elfogatta s ott helyben fejét vétette, testét pedig a palota ablakán át hívei megrettentésére, ezek közé dobatta. Keszthelyen temették el az általa épített egyházban.

- Lackfi István (III. vagy Simontornyai), II. Dénes fia, 1375-86-ban királyi főlovászmester volt. A másik Istvánhoz hasonlóan megtagadta a Lackfiak jó hírnevét s a nápolyi párthoz csatlakozott. Ő volt az, ki 1386. a Pozsegánál elfogott Horváti Jánosnak alkalmat nyújtott a szökésre. Emiatt teljesen kiesett a királyi udvar kegyéből, és nem is tudott többé oda visszajutni.

1396-1397. Nápolyi László ellenkirály helytartója volt.

- Lackfi László (IV.), I. Miklós fia. Családjának utolsó tagja.

1421-ben Arad vármegyei főispán.

Az eddig ismert családfa

Hermány (Herman) család

A1 ismeretlen fiú B1 Dénes C1 László (Lack), Székelyispán, (1323-1359; 1.neje: ismeretlen; 2.neje: (1355-1359) Pósa Margit D1 István Lackfi, (1. házasságból) erdélyi vajda, (+1353); 1.neje: ismeretlen; 2.neje: Puchheim Erzsébet (+1346) E1 Dénes simontornyai Lackfi, (1. házasságból) erdélyi vajda, Temesi főispán, (+1367) F1 István, lovászmester, Nápolyi László helytartója, (+1397. február 27.) F2 Dénes, lovászmester E2 Katalin, (1359-1379); férje: Meggyesi Simon E3 Miklós Döbröközi Lackfi, erdélyi vajda, Szatmár, Máramaros és Ugocsa főispánja, (+1368/1369) F1 András, (1376-1399) F2 Miklós, (*1401) E4 Imre nádor, (1343-1376; neje: Nagymartoni Katalin grófnő E5 István nádor, csáktornyai Lackfi, Nápolyi László magyarországi helytartója; Zala, Veszprém, Komárom és Győr főispánja, (+1397. február 27.; neje: Anna F1 László D2 Imre, (+1336. előtt) D3 Mihály, (1336-1351) D4 Lack, (+1339. előtt) D5 Dénes, kalocsai érsek, (+1355) D6 András, erdélyi vajda, Szatmár, Máramaros, Brassó, Sopron és Vas főispánja, Nápolyi László helytartója, (+1359); neje: Németi Erzsébet E1 György1, Macsó bán, (+1393) E2 *Katalin, (*1402); férje: Serkei Lóránd F1 Anna, (*1402); férje: Tamási János (*1402) E3 Imre, (1358-1386) D7 Miklós, (+1377/1380); Zempléni főispán E1 László, aradi főispán, (+1418) D8 Pál, (+1378/1380), Beregi főispán E1 László, (+1398. előtt); neje: Drugeth Paska E2 Mihály, (+1417/1420); neje: Anna B2 Gecse C1 János D1 László D2 Egyed D3 János D4 István B3 Gergely C1 Barnabás A2 ismeretlen fiú B1 Mátyás C1 László B2 Péter C1 András

Források

Pór A., Nagy Lajos. Történelmi és régészeti Értesítő (Temesvár 1887., 5-12. és 134-148). Turul, 1886, 166-167.

Családfa

Lackfi Kategória:Horvát történelmi személyek

Kategória:Zala vármegyei történelmi családok Kategória:Vas vármegyei történelmi családok