A Mamlúk Birodalom (vagy a hagyományos magyaros alakban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte. Hatalmának csúcsán Egyiptomon kívül az egész Levantét, a Hidzsázt, Irakot, Jement, Kis-Örményországot és a Magreb keleti felét uralma alatt tartotta. Története során végig az arab és az iszlám világ vezető hatalma volt mind katonai, gazdasági és kulturális tekintetben, annak ellenére, hogy különleges berendezkedése gyakorlatilag folyamatos belpolitikai instabilitást eredményezett.
A mamlúkok
A mamlúk (مملوك – mamlūk), többes számban mamálík (مماليك – mamālīk) arab szó, melynek szó szerinti jelentése „uralt, birtokolt [dolog]”, speciálisan azonban egy rabszolgaként katonai feladatok ellátására kiképzett, majd felszabadítást követően zsoldosként szolgáló csoport tagjait nevezték így. A rabszolgahadsereg a 9. század óta általános volt a muszlim világban (első alkalmazása I. al-Mutaszim abbászida kalifa nevéhez kötődik), de az eredendően katonáskodással foglalkozó réteg csak az egyiptomi és szíriai Ajjúbidák uralma alatt, a 13. századtól vált rendkívül népessé és befolyásossá.
A mamlúkok kiválóan képzett, nehézlovas elitkatonaságként szolgálták urukat. Szinte kizárólag az eurázsiai sztyeppéről származó, jellemzően török (ritkábban mongol, anatóliai vagy a kései időszakban balkáni) származású, iszlámra térített rabszolgák voltak, akiket különösen erős lojalitásra neveltek uraik felé. Ez tette lehetővé, hogy a tehetséges mamlúkok a katonasággal összefonódó államigazgatás egyéb területein is vezető szerepre tegyenek szert, megszerezve a legfontosabb udvari és helytartói tisztségeket – és a velük járó iktá-jövedelmeket is. Ezáltal az utolsó jelentős ajjúbida uralkodó, asz-Szálih Ajjúb (1240–1249) úgy uralkodhatott, hogy az ország legnagyobb birtokosai, a főtisztviselők és a hadsereg – azaz minden világi, a hatalom támaszául szolgáló csoport – személyesen tőle függ, hozzá hűséges.
A kezdetek: hatalomátvétel és stabilizáció
Amikor asz-Szálih Ajjúb meghalt, kijelölt örököse, al-Muazzam Túránsáh Anatóliában tartózkodott, és csak hónapok múlva érkezett Egyiptomba. Mivel a szultánságot éppen a keresztesek fenyegették a francia IX. (Szent) Lajos vezetése alatt, a válság elkerülése érdekében a szultán özvegye, Sadzsar ad-Durr és a legbefolyásosabb mamlúkok összefogtak, és eltitkolták Ajjúb halálát. Túránsáhban azonban csalódniuk kellett: miután a keresztesek megkezdték a visszavonulást, az új uralkodó megpróbálta saját embereivel lecserélni a korábbi adminisztrációt. Túránsáhot rövidesen meggyilkolták, és özvegyét, Sadzsar ad-Durrt tették szultánná. A példátlan eset komoly felháborodást váltott ki, így az özvegy lemondott, és al-Muizz Ajbak néven Ajjúb egyik volt mamlúkja vette át a hatalmat. A mamlúkok egy része elégedetlen volt a lépéssel, és ajjúbida restaurációt követeltek, ráadásul an-Nászir Júszuf aleppói fejedelem magának követelte a trónt. Ajbak így rövid úton lemondott, és egy kiskorú ajjúbida herceget tett a trónra, aki helyett továbbra is ő irányította az államot – addig, amíg fel nem számolta az aleppói fenyegetést, és nem végzett ellenzékének vezetőjével, száműzetésbe kényszerítve annak híveit 1254-ben. Ekkortól kezdve beszélhetünk megszakítás nélküli mamlúkuralomról.
Ajbakkal felesége, az időközben hozzáment Sadzsar ad-Durr végzett hatalomféltési okokból, mire őt is meggyilkolták, és Ajbak kiskorú fiát tették trónra. Mellette azonban atyja egyik mamlúkja, bizonyos Kutuz gyakorolta a hatalmat, aki 1259-ben lemondatta. Kutuz kibékült az 1254 óta Szíriában zsoldoskodó, Egyiptomba be-betörő mamlúkokkal, akiket Bajbarsz al-Bundukárí vezetett. Velük együttműködve sikerült legyőznie az addig megállíthatatlanul előretörő mongolokat az 1260-as Ajn Dzsálút-i csatában, és korábbi pusztításuk eredményét kihasználva akadálymentesen olvaszthatta birodalmába Szíriát, ami ettől kezdve a szultánság része maradt annak bukásáig. A sértett Bajbarsz az úton hazafelé meggyilkolta Kutuzt, és személyében a legnagyobb mamlúk szultánok egyike lépett trónra.
Uralkodók
+ Türk (bahri) mamlúkok (1250–1382; 1389–1390) +NUralkodóSzületési időHalálozási időÉlethosszUralkodási időUralkodási évekMegjegyzés1. al-Muizz Ajbak1197?1257. április 10. 60? év 1250; 1254–1257 4 év2. I. Al-Manszúr Alikb. 12421259 után 17< év 1257–1259 2 év3.al-Muzaffar Kutuz?1260. október 24. ? év1259–1260 1 év4.az-Záhir Bajbarsz1223. július 19.1277. június 30. 53 év 1260–1277 17 év5.asz-Szaíd Muhammad12601280 márciusa 20 év1277–1279 2 év6. al-Ádil Szalámiskb. 12721291 kb. 19 év1279 1 év7.al-Manszúr Kaláúnkb. 12221290. november 10. kb. 68 év1279–1290 11 év8.al-Asraf Halíl12621293. december 13. 31 év1290–1293 3 év8. I. An-Nászir Muhammadkb. 12841341. június 7. kb. 57 év 1293–1294 1 év9. al-Ádil Kitbugakb. 12451303 kb. 58 év 1294–1296 2 év10. al-Manszúr Ládzsín?1299. január 15. ? év 1296–1299 3 év11. I. An-Nászir Muhammadkb. 12841341. június 7. kb. 57 év 1299–1309 10 évMásodik uralkodása.12. al-Muzaffar Bajbarsz?1310. április 10. ? év1309 1 év13. I. An-Nászir Muhammadkb. 12841341. június 7. kb. 57 év 1310–1341 31 évHarmadik uralkodása.14. al-Manszúr Abu Bakr13211341 20 év 1341 1 év15. al-Asraf Kúdzsukkb. 13341345 kb. 11 év 1341–1342 1 év16. an-Nászir Ahmadkb. 13181344. július 18. kb. 26 év 1342 1 év17. asz-Szálih Iszmáílkb. 13251345 júliusa kb. 20 év 1342–1345 3 év18. al-Kámil Saabán13281346. szeptember 21. 18 év 1345–1346 1 év19. al-Muzaffar Háddzsi?1347 decembere ? év 1346–1347 1 év20. an-Nászir Haszankb. 13361361 március 17. kb. 25 év 1347–1351 4 év21. asz-Szálih Szálih13371360 23 év 1351–1354 3 év22. an-Nászir Haszankb. 13361361 március 17. kb. 25 év 1354–1361 7 évMásodik uralkodása.23. al-Manszúr Muhammadkb. 13451398 kb. 53 év 1361–1363 2 év24. al-Asraf Saabán13541377. március 15. 23 év 1363–1377 14 év25. II. Al-Manszúr Alikb. 13701381 májusa kb. 11 év 1377–1381 4 év26. asz-Szálih Háddzsikb. 13721412. február 4. kb. 40 év 1381–1382 1 év27. az-Záhir Barkúkkb. 13361399. június 20. kb. 63 év 1382–1389 7 év28. al-Manszúr Háddzsikb. 13721412. február 4. kb. 40 év 1389–1390 1 évMásodik uralkodása. Cserkesz (burdzsi) mamlúkok (1382–1389; 1390–1517) NUralkodóSzületési időHalálozási időÉlethosszUralkodási időUralkodási évekMegjegyzés 29. az-Záhir Barkúkkb. 13361399. június 20. kb. 63 év 1390–1399 9 évMásodik uralkodása. 30.an-Nászir Faradzskb. 13891412 májusa kb. 23 év1399–1405 6 év31.al-Manszúr Abd al-Azíz1389 után1405 <16 év 1405 1 év32.an-Nászir Faradzskb. 13891412 májusa kb. 23 év1405–1412 7 évMásodik uralkodása. 33. al-Musztaín1391?1430 februárja/márciusa 39? év1412 1 évA kalifai tisztséget is viselte.34.al-Muajjad Sajhkb. 13691421. január 14. kb. 52 év1412–1421 9 év35.al-Muzaffar Ahmad1419. május 27.1421 után 2< év1421 1 év36. az-Záhir Tatar?1421. november 30. ? év 1421 1 év37. asz-Szálih Muhammadkb. 14111422 után kb. 11< év 1421–1422 1 év38. al-Asraf Barszbájkb. 13691438. június 7. kb. 69 év 1422–1438 16 év39. al-Azíz Juszufkb. 14241438 után kb. 14< év 1438 1 év40. az-Záhir Csakmak13731453. február 15. 80 év 1438–1453 15 év41. al-Manszúr Uszmánkb. 14351453 után kb. 18< év 1453 1 év42. al-Asraf Inálkb. 13801461. február 26. kb. 81 év 1453–1461 8 év43. al-Muajjad Ahmadkb. 14301461 után kb. 31 év 1461 1 év44. az-Záhir Huskadamkb. 14131467. október 9. kb. 54 év 1461–1467 6 év45. az-Záhir Jalbáj?1467 után ? év 1467 1 év46. az-Záhir Timurbuga?1468 után ? év 1467–1468 1 év47. al-Asraf Káitbej1416 előtt1496 augusztus 7. 80< év 1468–1496 28 év48. II. An-Nászir Muhammad1482 novembere/decembere1498. október 31. 17 év 1496–1498 2 év49. az-Záhiir Kánszauhkb. 14681500 után kb. 32< év 1498–1500 2 év50. al-Asraf Dzsanbulátkb. 14551501 után kb. 46< év 1500–1501 1 év51. al-Ádil Túmán Báj?1501 után ? év 1501 1 év52. al-Asraf Kánszauhkb. 14411516. augusztus 24. kb. 75 év 1501–1516 15 év53. al-Asraf Túmán Bájkb. 14761517. április 14. kb. 41 év 1516–1517 1 év
Források
Karen Armstrong: Az iszlám rövid története (2005) ()
Kapcsolódó szócikkek Egyiptomi muszlim uralkodók listája Ajjúbida és mamlúk művészet
Kategória:Egyiptom történelme Kategória:Afrika történelmi államai Kategória:Ázsia történelmi államai Kategória:Iszlám történelmi államok