Herbert Schultze (Kiel, 1909. július 29. – London, 1987. június 3.) német tengeralattjáró-parancsnok a második világháborúban, aki az U-48-cal nyolc bevetést teljesített, mely során elsüllyesztett 26 hajót; 169 709 BRT mennyiségben, ezzel a teljesítményével a 8. legeredményesebb II. világháborús tengeralattjáró ász.
A háború előtt Schultze kieli származása miatt már gyerekkorában érdeklődött a hajózás iránt. A későbbi kapitány 1930-ban lépett a Reichsmarine kötelékébe. Alapkiképzésére Stralsundban került sor, majd a Niobe és az Emden fedélzetén képezték tovább. Kiképzett tisztként először két könnyű cirkálón volt szolgálatban: a Leipzigen és a Karlsruhén. 1936-ban Flensburgban oktatott a Tengerészeti Akadémiában. 1937-ben átjelentkezett a tengeralattjáró flottához. Első naszádja a IIA típusú U-2 volt. 1939. április 22-én áthelyezték az U-48-ra, amelynek ő lett a parancsnoka.
Az U-48 parancsnokaként Első háborús bevetése még augusztus 19-én kezdődött, és szeptember 17-éig tartott, mégis a háború első két hetében három hajót süllyesztett el. Ezen a bevetésen süllyesztette el a 4869 tonnás, angol Firby gőzöst, melynek elsüllyesztése után egy Winston Churchillhez intézett egy rádióüzenetet, melyben tudatta a hajó helyzetét, és hogy mentsék ki a legénységet, ezzel az üzenettel ismertté vált Németországban és Nagy-Britanniában. Egy amerikai riporter még 1939-ben készített vele egy riportot, amit Angliában is lejátszottak még az év folyamán.
1940 márciusáig 117687 tonnányi hajót süllyesztett el, eredményeiért megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét, másodikként a tengeralattjáró-parancsnokok közül.
Háborús karrierje azonban egy időre kényszerpályára került: gyomor és vesebántalmakkal 1940 májusától októberig kórházban volt. Októbertől decemberig pedig a 7. Tengeralattjáró Flottilla parancsnokhelyettese volt. Decemberben visszatért az U-48 fedélzetére, és még három bevetést teljesített a naszádon. Nyolcadik bevetése után, 1941 júniusában kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a Tölgyfalombot is, a legénység által "Vaddi"-nak (Papa) nevezett kapitány ezután szárazföldi beosztásba került.
Felsőbb beosztásban 1942 júliusától lett a 3. Tengeralattjáró Flottilla parancsnoka La Rochelle-ben, majd még 1942 decemberében Dönitz törzskarához került. 1944 márciusában pedig visszatért a Tengerészeti Akadémiára oktatónak, ahol a világháború végéig szolgált.
Összegzés Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza (nap) Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása (brt) U–2 1938. január 31. – 1939. március 16. 0 0 0 0 U–48 1939. április 22. – 1940. május 20. 5 135 16 109 074 U–48 1940. december 17. – 1941. július 27. 3 92 11 70 091 Összesen 8 227 27 179 165
Elsüllyesztett és megrongált hajók <center>Tengeralattjáró <center>Dátum <center>Hajó neve <center>Nemzetisége <center>Vízkiszorítása (brt U–48 1939. szeptember 5. Royal Sceptre 4853 U–48 1939. szeptember 8. Winkleigh 5055 U–48 1939. szeptember 11. Firby 4869 U–48 1939. október 12. Emile Miguet 14 115 U–48 1939. október 13. Heronspool 5202 U–48 1939. október 13. Louisiane 6903 U–48 1939. október 14. Sneaton 3677 U–48 1939. november 17. Clan Chisholm 7256 U–48 1939. november 27. Gustaf E. Reuter 6336 U–48 1939. december 8. Brandon 6668 U–48 1939. december 9. San Alberto 7397 U–48 1939. december 15. Germaine 5217 U–48 1940. február 10. Burgerdijk 6853 U–48 1940. február 14. Sultan Star 12 306 U–48 1940. február 15. Den Haag 8 971 U–48 1940. február 17. Wilja 3396 U–48 1941. február 1. Nicolas Angelos 4351 U–48 1941. február 24. Nailsea Lass 4289 U–48 1941. március 29. Germanic 5352 U–48 1941. március 29. Hylton 5197 U–48 1941. március 29. Limbourg 2483 U–48 1941. április 2. Beaverdale 9957 U–48 1941. június 3. Inversuir* 9957 U–48 1941. június 5. Wellfield 6054 U–48 1941. június 6. Tregarthen 5201 U–48 1941. június 8. Pendrecht 10 746 U–48 1941. június 12. Empire Dew 7005 * A csillaggal jelölt hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
A Bundesmarine-ban 1956-ban visszatért a német haditengerészethez. Újra a szárazföldre kapott beosztásokat: tagja volt a haditengerészet vezérkarának, valamint még újabb két évig oktatott a Tengerészeti Akadémián. A Bundesmarine-től 1968-ban vonult nyugdíjba.
Herbert Schultze 1987. június 3-án hunyt el Londonban, majd Wilhelmshavenben temették el. Schultze gyászbeszédjét Otto Kretschmer mondta el.
Jegyzetek
Források Schultze életrajza az uboat.net-en
Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:A Vaskereszt tölgyfalombokkal ékesített lovagkeresztjének tulajdonosai Kategória:Második világháborús német tengeralattjáró-parancsnokok Kategória:Kieliek