Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek
A 19. század az 1801–1900 közötti éveket foglalja magába, a polgári demokratikus forradalmak és a modern nemzetállamok kialakulásának a kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus és a nacionalizmus, a leginkább meghatározó szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika és a realizmus volt. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora. A 19. volt az utolsó évszázad, amelyben még korstílusok uralkodtak, egyben az első, amelynek során felbukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus.Stíluspluralizmus = egymás mellett futnak művészeti stílusok minden területen.
A század második fele a második ipari forradalom korszaka. Ezenkívül kialakult az imperializmus, a gyarmatbirodalmak versenye, amelynek során a nagyhatalmak gyakorlatilag az egész Földet felosztották egymás között.
Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte. A század eszméi és küzdelmei közepette születik meg a mai magyar nemzet.
A történettudományban használatos a hosszú 19. század kifejezés, ami a francia forradalomtól (1789) az első világháborúig (1914–1918), illetve az azt lezáró békeszerződésekig (1919–1920) terjedő korszakot jelöli.
lásd még: 2. évezred, Újkor, Reformkor
bélyegkép|400px|Európa a bécsi kongresszus (1815) után thumb|400px|A világ 1860-ban – Németország és Olaszország egységesítése előtt thumb|400px|A fő hódító hatalmak és területeik 1885-ben (fehér vonallal a mai országhatárok) Események
Európa
1799–1815: I. (Bonaparte) Napóleon hódító hadjáratai 1804: Napóleon Franciaország császárává koronázza saját magát 1805: Az austerlitzi csata („a három császár csatája”) - Napóleon legyőzi az osztrákokat és az oroszokat 1809: Az ocanai csatában a francia csapatok megsemmisítő vereséget mérnek a spanyol seregre 1812: Napóleon az Orosz Birodalom ellen indul. Bevonul Moszkvába, de a tél folyamán a visszavonuló francia sereg nagy része elpusztul. 1813: Lipcsei "népek csatája" - Napóleon súlyos vereséget szenved 1814–15: A bécsi kongresszus újrarajzolja Európa térképét. 1815: Napóleon végső veresége a waterloo-i csatában 1814: Kieli béke - Dánia királya, (a napóleoni háborúk vesztese) átengedi a svédeknek Norvégiát, cserébe pomerániai birtokaikért 1815: Szent Szövetség - a napóleoni háborúk után az osztrák, porosz és orosz uralkodó közötti szövetség 1820: Forradalmi megmozdulások Dél-Európában 1821–1831: Görög szabadságharc a török uralom ellen. Az ország elnyeri függetlenségét. 1830–1831: Lengyel felkelés a felosztott országban az Orosz Birodalom ellen. 1830–1839: Belga szabadságharc. Létrejön Belgium. 1837: Viktória királynő kerül Nagy-Britannia és Írország trónjára 1848: Forradalmak Európában: "Népek tavasza" Forradalom Párizsban, 1848. február Itáliai forradalmak 1848–49-ben Első bécsi forradalom, 1848. február Magyar forradalom és szabadságharc, 1848–49. Második bécsi forradalom, 1848. május Harmadik bécsi forradalom, 1848. október 1845–49: Éhínség Írországban, rengeteg áldozattal. Nagyarányú kivándorlás Amerikába. 1853–56 Oroszország elleni krími háború, Nagy-Britannia, Franciaország és az Oszmán Birodalom részvételével. 1859: Szárd–francia–osztrák háború 1860: Garibaldi vezetésével önkéntesek szállnak partra Szicíliában. Megkezdődik Itália egyesítése. 1862: A Havasalföldi és a Moldvai Fejedelemség Román Fejedelemség néven egyesül 1864: Marx és Engels Londonban megalapítja a Nemzetközi Munkás Egyesülést, az I. Internacionálét. 1866: A Porosz–osztrák-olasz háború A prágai békeszerződés Az Olasz Királyság annektálja Velencét és Veneto tartományt. 1870–71: Porosz–francia háború Következményeként a német területek egyesítésével létrejön a Német Birodalom, az itáliai államok egyesítésével pedig a mai Olaszország. 1871: Kikiáltják a párizsi kommünt, amelyet nemsokára levernek. 1873: Három császár egyezménye - az Orosz Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia és Német Birodalom uralkodói között 1876: Bosznia-Hercegovina és Bulgária területén törökellenes felkelések robbannak ki 1877–78: Orosz-török háború. Az Oszmán Birodalom elveszti balkáni területeit. 1878: San Stefanó-i béke - a Román Királyság és Szerbia függetlenné válik; megszületik Bulgária. Oroszország megkapja Besszarábiát. 1881: A három császár szövetsége 1882: Hármas szövetség a Német Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia és az Olasz Királyság között 1884–1885: A Berlini Konferencia (Kongó-konferencia) Hajsza Afrikáért 1889: Párizsban megalakul a II. Internacionálé 1894: A franciaországi Dreyfus-ügy, az antiszemitizmus politikai térhódításának kezdete Európában. 1896: Az első újkori olimpiai játékok megrendezése Athénban. A század végétől: Kivándorlás Amerikába. Európaiak milliói hagyják el szülőföldjüket a jobb élet reményében.
Magyarország 1802: Az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapítása 1805: Az országgyűlés kiharcolja a közigazgatásban a magyar nyelv használatának jogát. 1808: I. Ferenc császár a Habsburg Birodalomban megalapítja a Lipót-rendet 1809: Nemesi felkelés Napóleon ellen. A győri csata a franciák ellen. 1821: Megnyitják Kolozsváron a Farkas utcai kőszínházat, az első magyar színházépületet. 1823: Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt 1825: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a reformkor kezdete Magyarországon. Pozsonyi országgyűlés. 1830: Megjelenik a „Hitel”, Széchenyi István műve, amely a reformkor programjává válik. 1831: Kolerafelkelés (parasztfelkelés) 1835: V. Ferdinánd lesz a király (1848-ig uralkodik) 1837: A pesti Nemzeti Színház megnyitása 1838: A nagy pesti árvíz 1839: Megkezdődik a Duna felett a Lánchíd építése (átadva: 1849) 1844: Magyarországon hivatalos nyelv lesz a magyar 1846: Megnyílik az ország első vasútvonala Pest és Vác között. Megépül az első távíróvonal. 1848. március 15. – Pesten kitör a forradalom március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása. április: A nemesi kiváltságok és a jobbágyság megszüntetése (áprilisi törvények). május: A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás szeptember: A pákozdi csata - Móga altábornagy seregei vereséget mérnek a Jellasics horvát bán által vezetett seregre október: Bécsben kitör a harmadik forradalom. A schwechati csatában a magyarok vereséget szenvednek Windisch-Grätz császári hadseregétől. november: Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává december: a 18 esztendős Ferenc József lesz az uralkodó. A magyar vezetés Bem József tábornokot nevezi ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává. Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved. 1849. január: Kossuth Lajos kormánya Pestről Debrecenbe költözik. február: Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyőzi Franz Deym csapatait. A kápolnai ütközet. március: Ferenc József császár kiadja az olmützi manifesztumot, amelyben egyebek közt megszünteti a Magyar Királyság alkotmányát, továbbá elkülöníti az országtól Erdélyt és Horvátországot. április: az isaszegi csata - fényes magyar győzelem. A nagysallói ütközetben Görgey Artúr is győzelmet arat. május: A honvédsereg visszafoglalja Budát. Julius Jacob von Haynaut nevezik ki a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokává. június: Kossuth Lajos és a kormány Debrecenből Pestre helyezi vissza székhelyét. A császári udvar Oroszország katonai segítségével leveri a szabadságharcot. augusztus 13. A Görgei Artúr vezette magyar sereg Világosnál leteszi a fegyvert az orosz cári erők előtt. október 6. Pesten kivégzik gróf Batthyány Lajost, Aradon pedig a honvéd sereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, az ún. aradi vértanúkat. 1850: Létrejön a vasúti összeköttetés Pest és Bécs között. 1850-es évek: Bach-rendszer - a nyílt abszolutista önkény időszaka 1861: Az országgyűlés elutasítja mind az októberi diplomát, mind a februári pátenst. 1867: Kiegyezés a Habsburg-ház és a magyarok között. Megszületik az Osztrák–Magyar Monarchia dualista állam 1868: Magyar–horvát kiegyezés Magyarországon nemzetiségi és népiskolai törvény 1871: A budai Műegyetem megnyitása 1872: A Kolozsvári Tudományegyetem megnyitása 1872-1874: Az utolsó nagy kolerajárvány 1873: Pest, Buda, majd Óbuda egyesülésével létrejön az új főváros, Budapest 1875: Tisza Kálmán alakít kormányt (lásd: Tisza Kálmán-kormány) Kormányzása alatt a gazdasági élet jelentősen felgyorsul 1879: A szegedi nagy árvíz 1884: Megnyit a budapesti Magyar Állami Operaház 1894: Kossuth Lajos meghal Torinóban 1895: Átadják a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között. 1895-ös XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról 1896: Millenniumi ünnepségek
Észak-Amerika bélyegkép|350px|Az USA tagállamai körének bővülése (animációs térkép) 1803: Az Amerikai Egyesült Államok megvásárolja Louisiana államot Franciaországtól. 1808: Az Egyesült Államokban életbe lép a rabszolgák behozatalát tiltó, előző évben hozott törvény. 1812–1814: Amerikai-brit háború. Kanada angol birtok marad. 1810–21: Mexikói függetlenségi háború 1810-es évek: Alabama, Illinois, Indiana, Louisiana, Mississippi az Amerikai Egyesült Államok része lesz 1820–21: A Missouri-kompromisszum keretében a rabszolgatartó Missourit és a rabszolgamentes Maine-t felveszik az Amerikai Egyesült Államokba. 1830-as évek: Arkansas és Michigan az Amerikai Egyesült Államok része lesz lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája a felvétel dátuma szerint 1833: A Brit Birodalomban betiltják a rabszolgaságot. 1836: Texas elszakad Mexikótól és független lesz. 1845: Texas csatlakozik az Egyesült Államokhoz. 1846–1848: Mexikói–amerikai háború, az Egyesült Államok területi gyarapodása. 1848: A kaliforniai aranyláz kezdete. 1861–65: Az amerikai polgárháború az északi Unió és a déli Konföderáció államai között. A háború az északiak győzelmével és a rabszolgaság felszámolásával végződik, amit újjáépítés, majd az ország robbanásszerű gazdasági fejlődése követ. A háborúnak mintegy áldozata volt. Ez volt az első olyan háború, amelyben tömeggyártású gépesített fegyvereket és robbanóanyagokat használtak. 1863: Rabszolga-felszabadítás a lázadó államok területén. 1867: Az USA megvásárolja Alaszkát az Orosz Birodalomtól. 1867: Az észak-amerikai brit gyarmatokat a Kanadai Konföderációban egyesítik, amely domíniumi státuszt kap. Ezzel egy különálló, önkormányzattal rendelkező királyság jön létre a Brit Birodalom keretein belül. 1868: Kanadában az indiánokat rezervátumokba telepítik. 1869: Az USA-ban átadják az első transzkontinentális vasútvonalat, amely New Yorkot köti össze San Franciscóval. 1871: Brit Columbia csatlakozik Kanadához. 1871: Az USA-ban megkezdődik az indiánok kényszerű letelepítése a rezervátumokban. 1872: A Little Bighorn-i csatában a területüket védő indiánok győzelme az amerikai csapatok felett. 1877: Nagy vasúti sztrájk az Egyesült Államokban, a világ első országos méretű munkásmegmozdulása. 1878: Az első nyilvános telefonvonal üzembe helyezése az Egyesült Államokban. 1886: A New York-i Szabadság-szobor felavatása. 1890: Leverik az utolsó nagy indián felkelést az USA-ban. A század végétől: Nagy bevándorlás Európából Amerikába, elsősorban az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. 1898: Spanyol-amerikai háború. Az USA megszerzi Puerto Ricót, Guam szigetét, Hawaiit és a Kuba feletti ellenőrzést.
Amerika többi része 1810–21: A latin-amerikai országok szabadságharca és függetlenné válása. 1816: Argentína kikiáltja a függetlenségét. 1819: A spanyol Új-granadai Alkirályságból létrejön a független Nagy Kolumbiai Köztársaság, amely a mai Kolumbiát, Quitót és Venezuelát is magába foglalja.