Az Óbudai Árpád Gimnázium egy középiskola Budapest III. kerületében. Óbuda első középiskolájaként alapították. Több mint száz éves működése során számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki. Jelenleg 6 és 4 osztályos gimnáziumként működik. 1940-ben épült épülete a 20. századi modern építészet figyelemreméltó alkotása, műemlék. Az HVG 2022-es és 2023-as középiskolai ranglistáján is az ország 17. legjobb középiskolája volt.
Fekvése Az épület Óbudán, a római katonai amfiteátrum közvetlen szomszédságában helyezkedik el.
Története 1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal.
Nevét Árpád magyar fejedelem után kapta, hasonlóan a szintén Óbudán található Árpád hídhoz.
Az 1924-ben, az új középiskolai törvény alapján főgimnáziumból reálgimnáziummá, majd az 1934. évi XI. tc. alapján 8 évfolyamos gimnáziummá vált iskola. Az egységes középiskolai rendszerre való fokozatos áttérés az 1942/43. tanévre fejeződött be, ekkorra mind a 8 évfolyam az új, egységes gimnáziumi tanterv szerint tanult. A háborús évek alatt, 1940-ben új tantárgyként megkezdődött az olasz tanítása (az angol helyett 2. idegen nyelvként az erre jelentkezőknek, az 5. osztályban).
1945-től az iskolarendszer átalakításával a 8 osztályos gimnázium fokozatosan 4 osztályos gimnáziummá alakult. 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.
Épülete bélyegkép|A frissen épült Árpád Gimnázium részlete háttérben a katonavárosi amfiteátrummal 1939-ben bélyegkép|Az Árpád Gimnázium bejárata a 2000-es évek elején Az Árpád gimnázium 1940-ben átadott épülete a modern magyar építészet jelentős példája, 1976 óta műemlék.1976-ban az Országos Műemléki Felügyelőség városképi jelentőségű műemlékké nyilvánította. Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest, 1976 Tervezői Hidas Jenő és Papp Imre, főkivitelezője Hesz Lajos. Építészeti stílusát tekintve a két világháború modern építészeti mozgalmainak, elsősorban Le Corbusier és a Bauhaus elveire alapozott, vasbeton pillérvázas rendszerű funkcionalista alkotás. A 3 szintes, U alakú épület 4896 m²-en terül el.
Az építés 1938–40 között zajlott. Az új épület a 2. világháborúban komoly belövéseket kapott.
A telek, amelyen az iskola épülete áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet. 1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. 1937-ben nyilvános tervpályázatot hirdettek, amelyre rekordszámú pályázat érkezett. A 77 tervező által benyújtott 80 munka közül Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Hidasi Jenő és Papp Imre tervének megvalósítására adott megbízást. Papp és Hidas 1934 és 1936 között Olaszországban dolgozott, így nem véletlen az olasz racionalista építészeti elemek megjelenése az épületen, amit a Nagyszombat utcai homlokzat, a bejárat, az előcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja is tükröz.
A homlokzatok minden felesleges dísztől mentesek, a sima mészkőburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett hárommezős, 10 méter magas domborművek, ezek Rumi Rajki István szobrászművész alkotásai. A domborművek témái: a földszinten: A meghódított népek fejedelmei hódolnak Árpád vezérnek, az első emeleten: a Vérszerződés, a második emeleten: Emese álma.
Az épület jelenleg önkormányzati tulajdonban van.
Igazgatói Morvay Győző 1902–1926 Vasadi Balogh György dr.1926 Gáldy Béla 1927–1942 Kékesy János 1942–1946 Udvarhelyi Ágoston 1947–1950 Vörös István 1950–1952 Éber Imre 1952–1956 Fülöp Zoltán 1956–1971 Tiszavölgyi István 1971–1986 Száva Gézáné 1986–1996 Gyimesi Róbert 1996–2006 Karádi Magdolna 2006–2009 Gyimesi Róbert 2009–2020 Kis Róbert 2020–2025 dr. Nánay Mihály 2025–
bélyegkép|2011-ben felavatott „Katyni mártírok emlékmű” az Árpád Gimnázium előtti téren 1902 és 1944 között az iskola tanárai közül 87-en megszerezték a doktori fokozatot és ezzel az egyetemeken magántanári képesítést szereztek, tehát az egyetemeken szakterületük szerint taníthattak. Az Árpád Gimnázium 1945 előtt fiúgimnázium volt, a tanárok is férfiak voltak.
Doktori fokozatot szereztek: Adler Illés, Ágner Lajos, Ajtai Kálmán, Alszeghy Zsolt, Balázs István, Vasadi Balogh György, Bentsik György, Benoschofszky Imre, Berg Pál, Biró Lajos Pál, Bogyai Attila, Bödey József, Budaméry Béla, Császár Ernő, Csernay József, Csinády István, Edelstein Bertalan, Endrei Gerzson, Esztergomy Ferenc, Fallenbüchl Tivadar, Goldziher Károly, Hofbauer Róbert, Holzträger Frigyes, Honti János, Jelitai József, Kákonyi László Zoltán, Kéky Lajos, Kertész Ármin, Kincses Endre, Kiss Arnold, Kohányi Zoltán, Könözsy Lajos, Körmöczi Lajos, Kunszeri Gyula, Latkóczy Mihály, Lukinich Imre, Marót Károly, Máté Lajos (író), Mátrai Vilmos, Mihálovits Sándor, Módy Mihály, Morvay Győző, Munkácsi Kálmán, Nagy Dénes, Nagy Ferenc, Nagyághy László, Olgyai Bertalan, Pais Dezső, Palágyi Menyhért, Párdányi Emil, Pfisterer Miklós, Pinkert Ede, Polgár György Ödön, Poszvék Lajos, Rausch Géza, Rédei Kornél, Reményi Lajos, Riesz Frigyes, Rimár Jenő, Ruttkay Miklós, Sajó Sándor, Salamon Károly, Schuster K. Alfréd, Senkár-Könözsi Lajos, Siposs István, Szabó Géza, Szemere Samu, Szemkő Aladár, Szidarovszky János, Sziva József, Takács Pál, Tari Imre, Tichy Gyula, Tompa Béla, Tölgyessy Ferenc, Tőrös Béla, Váradi Béla, Vértessy Dezső, Vidor Pál, Wagner Alajos, Willer József, Witkoviczky Károly, Zachár Emil, Zayzon Sándor.
1902 és 1944 között az iskola tanárai közül a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak: Riesz Frigyes, Kéky Lajos, Lukinich Imre, Marót Károly, Pais Dezső, Szemere Samu, Szidarovszky János, Alszeghy Zsolt, Keményfy János.
1945 és 2022 között 79-en megszerezték a doktori fokozatot, köztük nők is. 1945 előtt csak férfiak tanítottak az Árpád Gimnáziumban. 1945 után a helyzet megváltozott, 1945 végén már nő tanárok is tanítottak, számuk fokozatosan nőtt, 1977-ben a nők aránya a tanári karban már 72%, 2022-ben pedig 74 % volt. 1952-től nem csak fiúk, hanem leányok is járhattak az iskolába. Vegyes koedukált osztályok 1963-ban indulhattak, addig 1952-1963 között a fiúk és a leányok külön folyóson tanulhattak.
Doktori fokozatot szereztek Bányai József, Bánkúti Imre, Barabás Ferenc, Báthori Béla, Benke János, Benke Jánosné, Berczeli István, Berend Mihály, Beresztóczy György, Berg Pál, Bernátné dr. Lajos Ildikó, Besenyei Ádám, Bihari János, Bíró Lajos Pál, Bodhaneczky Imre, Bogyay Attila, Bolla József, Császár Mihály, Dánosné dr. Juhász Gabriella, Demcsákné dr. Ódor Zsuzsanna, Dobosy Tibor, Dominik Gyula, Dömötör Gábor, Fejes Tóth László, Fridli Sándor, Fridliné dr. Lajos Ildikó, Gajtkó István, Gyimessy János, Hajdu Mihály, Hepp Ferenc, Illyés Antal, Kemény Csaba, Kériné Dr. Sós Júlia, Kézér Ildikó, Kincses Endre, Kiss Ernő, Koris Kálmán, Könözsy Lajos, Kőváriné dr. Fülöp Katalin, Litván György, Majoros János, Maksay László, Mezei István, Miketáné dr. Fenyvesi Györgyi, Nádori László, Nagy Sándor, Nánay Mihály, Pap Illés, Peller József, Per Lajos, Persányi Miklós, Polcsán Mihály, Poszvék Lajos, Rácz Elemér, Radics Jenőné, Radó János, Raisz Aladár, Reményi Lajos, Rieger Imre, Rigó István, Schuszter Ferenc, Seres Dániel, Steinbach Péter, Szabó Edit, Szabolcsi Miklós, Szántó Jenő, Száraz Péter, Száva Géza, Szendi Emma, Szentgyörgyi László, Szétsi Sándor, Szombatfalvy György, Tolnai István, Tóth Gábor, Tóth Pál László, Tüdős Éva, Vajda István, Vajthó László, Vankó Péter, Vanyek Béla, Vészi János, Vörös István.
1945-2022 között az iskola tanárai közül a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak: Fejes Tóth László, Szabolcsi Miklós.
2022-ben PhD fokozattal rendelkezett az iskola 9 tanára: dr. Besenyei Ádám, dr. Kézér Ildikó, Kőváriné dr. Fülöp Katalin, dr. Nánay Mihály, dr. Seres Dániel, dr. Steinbach Péter, dr. Szendi Emma, dr. Tüdős Éva és dr. Vajda István.
Bölcsészettudományi szaktekintélyek Adler Illés zsidó hittudós, rabbi Ágner Lajos orientalista, nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Bánkúti Imre történész, a Rákóczi-szabadságharc neves kutatója, az MTA Történettudományi Bizottság tagja Benoschofsky Imre országos vezető főrabbi. Berkes Emil filozófus, kutató szakíró Bíró Lajos Pál szótárszerkesztő, színháztörténeti szakíró, lapszerkesztő Edelstein Bertalan magyar–zsidó hittudós Fallenbüchl Tivadar matematika - fizika és francia szakos nyelvtanár Gombár Vince latin-ógörög szakos tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Ókortudományi Társaságának tagja. Jelitai József Jelitai (Woyciechowsky) József, matematikatörténész, csillagászattörténész, gimnáziumi tanár, egyetemi magántanár. Kéky Lajos irodalom- és színháztörténész, esztéta, a MTA levelező (1924), majd rendes (1941) tagja Kiss Jenő latin-magyar szakos tanár Könözsy Lajos hittantanár, 1948-ban az ÁVO a Mindszenty-per előkészítéséül a prímás elleni vallomást akart kicsikarni tőle, de megtagadta, a kínzásokba belehalt. Kunszery Gyula dr. (néhol Kunszeri, szül. Kunczer) tanár, író, politikus Latkóczy Mihály középiskolai tanár, lexikonszerkesztő Litván György Akadémiai és Deák Ferenc-díjas történész, 1963–1971 között tanított a gimnáziumban, miután a börtönből kiszabadult Lukinich Imre történetíró, egyetemi tanár, az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, az MTA tagja Marót Károly Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MTA tagja Máté Lajos (író) író, igazgató Mezei István matematikus, matematika tanár Pais Dezső Kossuth-díjas nyelvész, az MTA tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter (2003-2007), állatkerti főigazgató (2007-2020), biológus Sajó Sándor Schuster Alfréd nyelvész, tankönyvíró Sós Júlia művészet történész, szociológus, író Szabolcsi Miklós irodalomtörténész, az MTA tagja, egyetemi tanár Szemere Samu filozófus, író, az MTA tagja Szidarovszky János egyetemi tanár, az MTA tagja Szluha Vilmos középiskolai tanár, művészettörténész Szövényi Lux Géza művészettörténész Tiszavölgyi István magyar-történelem szakos tanár, igazgató Tóth Pál László nyelvész Várdai Béla író, esztéta, a Szent István Akadémia tagja Vasadi Balogh György író, országgyűlési képviselő Willer József szakfordító, szótárszerkesztő
Képzőművészek Barkász Lajos Gergely Nóra Kássa Gábor Maksay László Mátrai Vilmos Sárközy Elemér Kristófy Dániel
Irodalmi munkásság