thumb|right|280px|Jegenyenyárfasor (Dél-Hollandia, Hazerswoude) A fűzfafélék (Salicaceae) a legújabb rendszerezések szerint a Malpighiales rendbe tartozó növénycsalád. A korábbi rendszerek a fűzvirágúak (Salicales) rendjébe osztották, annak egyetlen családjaként. A fűzeken és nyárakon kívül főleg trópusi nemzetségek tartoznak ide.
Elterjedésük, élőhelyük
Az északi flórabirodalom mérsékelt övi és szubarktikus tájainak növényei. Általában nedves, nyirkos termőhelyeken – láp- és ligeterdőkben, mocsarakban nőnek.
Jellemzők
Szórt levélállású, kétlaki, lombhullató fák vagy cserjék. Leveleik egyszerűek, tagolatlanok. Pálhaleveleik korán lehullanak.
Kétlakiak. A murvalevelek hónaljából növő virágzataikban a virágok leegyszerűsödtek, csupaszok: sziromlevél nincs vagy jelentéktelen, a csészelevelek gyakran csökevényesek. A virágzat a legtöbbször barka. A hímivarú virágban 2–30 porzószál nő. A termőtájat két, összenőtt termőlevél alkotja. A felső állású, egyrekeszű magház egy termőlevélből fejlődik. A termés sokmagvú tok; a magvakat szőrüstök burkolja.
Életmódjuk, élőhelyük
Gyakran pionír növények. Virágaik a lombfakadás előtt nyílnak. Egyes nemzetségek (például a nyárfa (Populus) virágait a szél porozza be, más nemzetségekét, így a fűzét (Salix) rovarok. Magvaikban kevés a tápanyag, ezért csak nagyon rövid ideig csíraképesek.
Felhasználásuk
Jellegzetes kémiai anyagaik a fenol-heterozidok (mint például a szalicin és a populin). Ezek egyrészt védik őket a növényevő és a fitopatogén szervezetektől, másrészt a rájuk specializálódott fogyasztóknak figyelmét felkeltő jelzőanyagok. A népi gyógyászatban főzetüket régóta használják gyulladások és láz csillapítására.
Fájuk gyengébb minőségű ipari puhafa, amiből használati eszközöket, dobozokat, gyufát, papírt készítenek (utóbbit a nyárakból).
Rendszertani felosztásuk
A Salicaceae család a Cronquist-rendszerben még saját rendbe, a Salicales-be tartozott, mindössze három nemzetséggel (Salix, Populus és Chosenia), az APG-rendszer azonban a Malpighiales rendbe sorolja, jóval több génusszal (a Chosenia most a Salix alnemzetsége).
A családot 56 nemzetségre bontják (ezek közül Magyarországon a névadó fűz és a nyár jelentős): Abatia, Aphaerema, Azara, Banara, Bartholomaea, Bembicia, Bennettiodendron, Bivinia, Byrsanthus, Calantica, Carrierea, Casearia, Dissomeria, Dovyalis, Euceraea, Flacourtia, Gerrardina, Hasseltia, Hasseltiopsis, Hecatostemon, Hemiscolopia, Homalium, Idesia, Itoa, Laetia, Lasiochlamys, Ludia, Lunania, Macrohasseltia, Mocquerysia, Neopringlea, Neoptychocarpus, Olmediella, Oncoba, Ophiobotrys, Osmelia, Phyllobotryon, Phylloclinium, Pineda, Pleuranthodendron, Poliothyrsis, nyárfa (Populus), Priamosia, Prockia, Pseudoscolopia, Pseudosmelia, Ryania, fűz (Salix), Samyda, Scolopia, Scyphostegia, Tetrathylacium, Tisonia, Trimeria, Xylosma, Zuelania.
Hivatkozások
Források
http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/ Klád: Euasterid I 45. A fűzvirágúak rendje - Salicales
Kategória:Növénycsaládok Kategória:Fűzfafélék