Az alsós egy legendás magyar kártyajáték. Egykori elterjedtségét, közkedveltségét talán még az 1960-as évek ultiláza sem múlta fölül. A századforduló idején egyenesen "alsós őrületről" beszélnek. Az alsós két különböző játékcsaládnak köszönheti előnyös tulajdonságait és sikerét. Az egyik ős a német eredetű "klaberjass" volt. Egyébként a "jass" játékcsaládba tartozó játékok német nyelvterületen még mindig elterjedtek, főleg Svájcban, ahol a Jass nemzeti játéknak számít. A név az idők folyamán változott, lett belőle "kalábriás", illetve "kaláber". Amikor a kaláberbe folyamatosan bekerültek "tarokk" elemek és a játék egyedi szerkezetet öltött, akkor (a századforduló idején) változott a játék "alsós kaláberré" és magyarrá (természetesen az elnevezések még jó ideig keverednek, még a szakirodalomban is). Az akkortájt kiszélesedő közösségi élet fő színtereit jelentő, gombamód szaporodó kávéházak, klubok, kaszinók kártya-, illetve kaláberéhségét bizonyítják a következő idézetek is:
"Tessék bármelyik hazai kávéházba és klubba betekinteni, délután egytől éjfél után három óráig. Itt-ott van tarokk, itt-ott (többnyire éjjel) van ferbli, de kaláber mindig és mindenütt van." (Kártya-kódex, 1898)
„A vidéki kaszinók kilencven százaléka a kalábriás czéljából alakul … a legkisebb vidéki városban is több a rendes kalábriás asztal, mint a mennyi napilap jár a kaszinó olvasó termébe …” „Az időknek egy geniális vívmánya a kettes alsós … Annyi változatosság, ravaszkodás, csalafintaság és mégis precizitás van benne, hogy ma már valósággal művészet-számba megy… Annyi bizonyos, hogy az igazán jó és geniális alsós-játékosokat itt Pesten épp úgy név szerint ismerik, mint a híres írókat és művészeket.” (Szomaházy István)
A kettős és a hármas alsós
Az alsóst 2,3 vagy 4 játékos játszhatja, mely szerint megkülönböztetjük a következő típusokat: Kettős alsós (két játékos); Hármas alsós (három játékos); Négyes alsós (hárman játszanak, az osztó kimarad). A kettős és a hármas alsós szabályai párhuzamosan kerülnek ismertetésre, mindig kitérve a sajátosságokra. A kettős alsós specifikumait tartalmazó szakasz első és utolsó sorát (!2), hármas alsós esetében pedig (!3) jelöli.
Alapismeretek
A játék tradicionálisan magyar kártyával játszható. A lapok négy színosztályba vannak sorolva, minden színhez 8 lap tartozik. A színek a következők: piros, tök, zöld, makk. Az egyes színeken belül a következő lapok vannak: Ász, király, felső, alsó, X, IX, VIII, VII.
Osztályozás
Figurás lapok: ász, király, felső, alsó. Számos lapok: X, IX, VIII, VII.
Az alsós komplex ütésjáték, azaz az elemi cél ütések megszerzése, az ütések értéke függ a benne elvitt lapoktól. A játék célja kettős, egyrészt az alapjáték (parti) megnyerése, illetve minél több figura bemondása és teljesítése. A teljesítésekért és az ellenfél vállalásainak megakadályozásáért (buktatás) eredménypontok járnak. Az eredménypontok az előzetes megállapodás alapján átszámolhatók pénzre, és így a megfelelő összeg kifizethető. A másik megoldás, ha az eredményeket írják. Ilyenkor az győz, aki több eredménypontot tud összegyűjteni, ilyenkor a játék alapegysége a "rádli", amelyet teljesítő játékos jutalompontokat is kap.
A lapok pontértéke LapPontÁsz11X10király4felső3alsó2IX0VIII0VII0Összesen:30
Ha a licitálás folyamán valamelyik szín aduvá válik, akkor a pontértékek megváltoznak.
LapPontalsó20IX14Ász11X10király4felső3VIII0VII0Összesen62
Az utolsó ütésért plusz 10 prémiumpont jár.
A lapok ütőereje
A lapok ütőerejét a pontértékek határozzák meg a következők szerint.
Adus játékban (csökkenő sorrend)
Adunál: alsó, IX, Ász, X, király, felső, VIII, VII Egyéb színnél: Ász, X, király, felső, alsó, IX, VIII, VII
Szanzaduban (csökkenő sorrend)
Minden színnél: Ász, X, király, felső, alsó, IX, VIII, VII
Maximális partipontok
Az eddigiek alapján a maximálisan elérhető partipontok a következőképpen alakulnak.
Adus játékban aduszínben6262többi színben3*3090utolsó ütés1010összesen: 162
Szanzadunál a négy színben4*30120utolsó ütés1010összesen: 130
A játék szerkezeti leírása Osztás
Az osztó megkeveri a csomagot, és megemeli (nem kötelező mással emeltetni, illetve az emelés esetleg el is maradhat).
(!2) Kettős alsós esete. Az osztó először partnerének ad 4 lapot, azután saját magának oszt 4 lapot, majd ezt megismétli. Ezután a soron következő lapot színével felfelé az asztalra helyezi (ez az adunak kínált lap). Ezt követően ismét mindkettőjüknek 4-4 lapot oszt, de ezeket csak az előzetes bemondások lezárulta után szabad felvenni (maradék lapok). Az osztó kezében ekkor még hét lap van, a legalsót színével felfelé felülre teszi, és az egészet az adunak kínált lapra helyezi úgy, hogy az félig látható legyen. Tehát minden játékos 12-12 lapot kapott, ebből az első 8-8 lapot felveszik, a maradék lapokat pedig megnézetlenül az asztalon hagyják. Az asztalon fekszik továbbá az adunak kínált lap, rajta hat fedett lap, és legfelül színével felfelé a kártyacsomag volt legutolsó lapja (ez a 8 lap a talon). (!2) A licitálás és az előzetes bemondások 8 lapból történnek.
(!3) Hármas alsós esete. Az osztás jobb kéz felé történik a következők szerint. Először az osztó jobb oldali szomszédja kap 3 lapot, azután jobbra a következő 3 lapot végül az osztó saját magának oszt 3 lapot. Majd ismét jobb kéz felé mindenkinek ismét 3-3 lapot oszt. Ezután a soron következő lapot színével felfelé az asztalra helyezi (ez az adunak kínált lap). Ezt követően ismét mindenkinek 3-3 lapot oszt, de ezeket csak az előzetes bemondások lezárulta után szabad felvenni (maradék lapok). Az osztó kezében ekkor még 4 lap van, a legalsót színével felfelé felülre teszi, és az egészet az adunak kínált lapra helyezi úgy, hogy az félig látható legyen. Tehát minden játékos 9-9 lapot kapott, ebből az első 6-6 lapot felveszik, a maradék lapokat pedig megnézetlenül az asztalon hagyják. Az asztalon fekszik továbbá az adunak kínált lap, rajta három fedett lap és legfelül színével felfelé a kártyacsomag volt legutolsó lapja (ez az 5 lap a talon). (!3) A licitálás és az előzetes bemondások 6 lapból történnek.
A továbbiakban az "elölről" szóval arra utalunk, hogy a játékosok még nem vették fel a maradék lapokat, a "hátulról" szóval pedig arra, hogy a játékosok már felvették a maradék lapokat.
Az osztáshoz hasonlóan a licitálás az előzetes és az utólagos bemondások és a lejátszás is jobb kéz felé halad, sőt a következő osztó is a jelenlegi osztó jobb oldali szomszédja lesz.
Licitálás
A licitálás célja az adu (vagy szanzadu) és az alapjáték meghatározása (esetleg figurák bemondásával), illetve a felvevő személyének megállapítása. A licitálás részletes tárgyalása előtt néhány alapvető fogalmat vezetünk be.
Parti pontszám: Az illető játékos ütéseiben hazavitt lapok pontértékeinek és az esetlegesen megcsinált utolsó ütésért járó 10 pont összege. Kasszapontszám: A parti pontszám és az illető játékos birtokában lévő érvényesített összefüggések pontértékeinek összege.
Összefüggések
Az összefüggéseket az utólagos bemondások keretében lehet bemondani. Az alapjátékban és a 200-as nevű figurában (lásd később) van szerepük.
Az összefüggéseknek két fajtája van: sorozatok, vannakok.
Sorozatok: Sorozat alatt az egyazon szín, sorban egymás után következő lapjait értjük az alábbiak szerint. A sorrendiség szempontjából figyelembe veendő sorrend a természetes sorrend, azaz: ász, király, felső, alsó, X, IX, VIII, VII. Ez minden színre vonatkozik, tehát az adu színre is. Természetesen a sorozat lapjainak egyazon játékos kezében kell lennie. A következő sorozatokat különböztetjük meg (a táblázat a pontértéküket is tartalmazza).
Bélaaz adu király és felső20Terc3 egymás után következő lap20Kvárt4 egymás után következő lap50Kvint5 egymás után következő lap100Szext6 egymás után következő lap100Szept7 egymás után következő lap100Okt8 egymás után következő lap100
A sorozatok "hossza" alatt az általuk tartalmazott lapok számát értjük, de ez már nevükből is kiderül.
Bemondás és érvényesség: A bélára ilyen szempontból más szabályok érvényesek, mint a többire. A béla megléte esetén bemondva és bemondatlanul is érvényes, nincs szükség érvényesítésre. A többi sorozat elhallgatásuk esetén érvénytelen, bemondási szándék esetén meg kell jelölni a kezünkben lévő leghosszabb sorozat hosszát (pl: okt). A sorozatok érvényessége véglegesen az "Összefüggések érvényesítése" szakaszban dől el.
Vannak: "Vannak" alatt négy azonos magasságú (különböző színű) lapot értünk (például 4db király). Természetesen mind a négy lapnak egy kézben kell lenni! Bármelyik vannak értéke: 80 pont.
Bemondás és érvényesség: A vannak elhallgatása esetén érvénytelen, bemondási szándék esetén csak a létezés tényét kell közölni, több vannak esetén is csak egyes számban ("Van vannakom!"). A vannakok érvényessége véglegesen az "Összefüggések érvényesítése" szakaszban dől el.
Alapjátékok
Az alsósban négyféle alapjáték van, ezek az alábbiak.
1. Adus játék (parti): E játékra akkor kerül sor, ha valamelyik szín a licitálás során aduvá válik. Bemondója a felvevő arra vállalkozik, hogy az ő kasszapontszáma lesz a legnagyobb. Pontegyenlőség esetén a felvevő veszít. Az adus játék lejátszását az osztó jobb oldali szomszédja kezdi. Díjazása: 1 pont (lehet 2 vagy 3 pont is).
Megjegyzés: A béla (adu király és felső) birtokában bármelyik játékos drágíthatja az adus játékot a "béla kassza" kijelentéssel, az előzetes bemondások során bemondva a négyszeresére, az utólagos bemondások során bemondva a kétszeresére. A licitálás folyamán "béla kassza" nem mondható, mivel ilyenkor még nem fixálódott az adu.
2. Adu nélküli játék más néven szanzadu (parti): Itt nincs adu, minden szín egyenrangú. Bemondója a felvevő arra vállalkozik, hogy az ő kasszapontszáma lesz a legnagyobb. Pontegyenlőség esetén a felvevő veszít. Az adu nélküli játék lejátszását a felvevő bal oldali szomszédja kezdi. Díjazása: 2 pont (lehet 4 vagy 6 pont is).
3. Betli: Erre a játékra két esetben kerülhet sor: Ha a licitálás mindkét szakaszában mindenki passzolt, és felvették a maradék lapokat, akkor a játékosok sorra nyilatkoznak (az kezdi, aki a licitálást), akarnak-e betlit játszani. Aki először vállalkozik, az a felvevő, és betlit játszanak. Ha a licitálás első körében mindenki passzolt, a második körben adus játékra vagy szanzadura történt felvétel, akkor az előzetes bemondások után (miután felvették a maradék lapokat), a felvevő és jobbra bármelyik soron következő játékos, betlire változtathat, ha addig a felvevő által bemondott figurák és a játék (kontrák figyelembevételével számított) összes pontszáma nem haladja meg a 10 pontot. Ha valamelyik játékos a leírtakat figyelembe véve betlire változtatott, akkor ő lesz a felvevő, további bemondásoknak helye nincs, és betlit játszanak. A betliben nincs adu és a lapok pontértéke nem számít, illetve a lapok ütőerő szerinti sorrendje csökkenő értelemben a következő: ász, király, felső, alsó, X, IX, VIII, VII. Színre színt kell tenni, de fölülütési kényszer nincs. A betlit bemondó játékos (a felvevő) arra vállalkozik, hogy egyetlen ütést sem visz haza. A betli mellé semmilyen figura nem mondható. A kontrafokozatok hatása a szokásos. A betli lejátszását a felvevő bal oldali szomszédja kezdi. Díjazása: 10 pont.
4. Klopitzky: