Az egyensúly általában egy rendszernek az az állapota, amelyben az egymásra ható erők hatásának összege zéró. Ilyen állapotot, vagy erre való hivatkozást különböző tárgykörben is találhatunk, úgymint: Biológia Egyensúly (képesség): Egyensúly érzése (angol: Equilibrioception). Homeosztázis: Egy nyílt (alapvetően biológiai) rendszer azon képessége, hogy belső környezetét szabályozni tudja. Populációgenetika (Genetikai egyensúly): Olyan elképzelt állapot amelyben egy adott népességhez viszonyított születési arány az elhalálozási aránnyal megegyezik. Populációgenetika (Punktualizmus vagy punktuált egyensúly): Ennek elmélete szerint a genetikai fejlődés nem folyamatos, hanem megszakításokkal történik. Üledékképződési egyensúly (angol: Sedimentation equilibrium): Biológiai laboratóriumi módszer proteinek egyedi eloszlásának ultracentrifugával való meghatározására és a közöttük lefolyó kémiai reakciók tanulmányozására oldatban, ultracentrifuga segítségével.
Fizika Mechanikai egyensúly: Az az állapot, amelyben egy test minden pontjára ható erők és nyomatékok összege zéró. Közlekedőedények Egyensúlyi alak (nap és bolygók alakja) Egyensúlyi módusz eloszlás Hiperbolikus egyensúlyi pont Szekuláris egyensúly
Játékelmélet Korrelált egyensúly Nash-egyensúly Kvázi perfekt egyensúly Szekvenciális egyensúly (egymást követő) Szimmetrikus egyensúly Remegő kezes tökéletes egyensúly
Kémia Kémiai egyensúly vagy egyensúlyi reakció Desztilláció Diffúzió egyensúly Donnan-egyensúly Dinamikus egyensúly Egyensúlyi állandó Egyensúlyi kihajtogatás Eloszlási egyensúly vagy partíciós egyensúly Kvázistatikus egyensúly Schlenk egyensúly Oldhatósági egyensúly Termodinamikai egyensúly Egyensúlyi nedvességtartalom Gőz-folyadék egyensúly Egyensúlyi reakciók
Közgazdaságtan Államháztartás Verseny egyensúly Egyensúlyi ár Általános egyensúly Intertemporális egyensúly Részleges (parciális) egyensúly Radner egyensúly (Piac-)gazdaságtani statikus egyensúly Napfolt egyensúly Alul-alkalmazási egyensúly Keynesianizmus