A Stegosaurus (nevének jelentése: „Fedeles gyík”) a madármedencéjű páncélos dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura kor késő kimmeridge-i és kora tithon alkorszakai idején élt, mintegy 155–150 millió évvel ezelőtt, a mai Észak-Amerika nyugati részén. 2006-ban egy portugáliai Stegosaurus példányról számoltak be, ami azt igazolja, hogy Európában is jelen volt. Egyedi lemezei és faroktüskéi miatt a Stegosaurus az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz, a Tyrannosaurus, a Triceratops és az Apatosaurus mellett. A Morrison-formáció felső részén legalább három faját azonosították, és körülbelül 80 példány maradványait fedezték fel. Egykori élőhelyén olyan óriás sauropodák is gyakoriak, mint a Diplodocus, a Camarasaurus és az Apatosaurus.
A Stegosaurus nagy, nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő volt, sajátos és különös testtartással, melynél a hát nagymértékben meghajlott a rövid mellső lábak miatt, a fej alacsonyan, a talaj közelében, a merev farok pedig a levegőben helyezkedett el. A lemezekkel és tüskékkel kapcsolatban számos elképzelés született. A legvalószínűbb, hogy a tüskéket védekezésre használta, míg a lemezek egyaránt szolgálhattak védekezésre és hőszabályzásra. A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus volt a Stegosauria alrendág legnagyobb tagja (mérete meghaladta a Kentrosaurusét és a Huayangosaurusét), amely számos, a többi stegosaurusnemre jellemző tulajdonsággal rendelkezett.
Anatómia bélyegkép|balra|250px|A Stegosaurus és az ember méretének összehasonlítása A 9 méter hosszúHoltz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix. és 5,3–7 tonna tömegű, négy lábon járó Stegosaurus a hátán két sorban, függőlegesen álló rombusz alakú lemezei, valamint a farka végén vízszintesen elhelyezkedő két pár hosszú tüskéje miatt az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Nagy mérete ellenére eltörpült kortársai, az óriás sauropodák mellett. Páncélzatára a nagyméretű ragadozó theropoda dinoszauruszokkal, például az Allosaurusszal és a Ceratosaurusszal való együttélés miatt lehetett szüksége.
A hátsó lábain három rövid ujj volt, míg a mellsőkön öt; a belső két ujján lekerekített patákat viselt. A lábakat a lábujjak mögött levő talppárnák támasztották alá. A mellső lábak jóval rövidebbek voltak a zömök hátsóknál, ami szokatlan testtartást eredményezett. Az elfogadott rekonstrukciók alapján a farkát a talaj felett, a fejét pedig aránylag alacsonyan, körülbelül 1 méter magasságban tartotta.
bélyegkép|jobbra|250px|A Stegosaurus stenops rekonstruált csontváza a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban A hosszú és keskeny koponya aránylag kicsi volt a testhez képest. Az orr és a szem között egy, az archosaurusokra és a mai madarakra jellemző kis oldalsó nyílás (fenestra antorbitalis) található, ami a krokodiloknál elveszett. A fej alacsony elhelyezkedése arra enged következtetni, hogy a Stegosaurus a kis magasságú növényzetet legelte. Erre utal az is, hogy az elülső fogak hiányoztak, helyettük egy elszarusodott csőr volt a koponya elején. A stegosaurusok fogai kicsik és háromszög alakúak voltak, lapos oldaluk arra utal, hogy ezek az állatok megrágták a táplálékot. Az állcsontokban lévő betéthely alapján a Stegosaurus a táplálék rágás közbeni megtartását szolgáló pofával rendelkezett.
bélyegkép|balra|250px|A Stegosaurus koponyája Az állat nagy mérete ellenére a Stegosaurus koponyája kicsi, nagyjából kutyaméretű volt. Egy 1880-as években felfedezett, jó állapotban megőrződött koponya Othniel Charles Marsh számára lehetővé tette az agy méretére utaló agyüreg kiöntését. Az öntvény szerint az agy nagyon kicsi volt, talán a dinoszauruszok között a legkisebb. Ahhoz képest, hogy a testtömeg 4,5 tonna felett volt, az agy tömege a 80 grammot sem haladhatta meg, ami összhangban áll azzal a mára nagyrészt elvetett régi elképzeléssel, ami szerint a dinoszauruszok nem voltak intelligensek.
A Stegosaurusról rendelkezésre álló információ nagy része felnőtt állatok maradványaiból származik, azonban találtak fiatalabb példányokat is. 1994-ben egy még kifejletlen, 4,6 méter hosszú és 2 méter magas Stegosaurust fedeztek fel Wyoming államban, melynek tömegét 2,4 tonnára becsülték. A fosszíliát a Wyomingi Egyetem Geológiai Múzeumában (University of Wyoming Geological Museum) állították ki. A Denveri Természet és Tudomány Múzeuma (Denver Museum of Nature & Science) gyűjteményében egy még kisebb, mindössze 210 centiméter hosszú és 80 centiméter magas példány található.
Osztályozás A Stegosaurus a Stegosauridae család elsőként elnevezett neme és egyben a típusnem, amelytől a család a nevét kapta. A Stegosauria alrendágon belül két család található, a Stegosauridae és a Huayangosauridae. A Stegosauria a Thyreophora alrenden belül helyezkedik el, a sokkal változatosabb Ankylosauria alrendággal együtt. A stegosaurusok kládjába hasonló megjelenésű, testtartású és alakú állatok tartoznak, melyek nagyrészt a tüskék és a lemezek elrendezésében különböznek egymástól. A Stegosaurus legközelebbi rokona a kínai Wuerhosaurus és a kelet-afrikai Kentrosaurus.
Eredet bélyegkép|jobbra|250px|A S. stenops fosszíliája abban az állapotban, ahogyan rátaláltak A Stegosaurus származása bizonytalan, a bazális stegosaurusok és őseik maradványai ritkák. 1985-ben a Morrison-formáció alsó részéről egy, a Stegosaurus első megjelenésénél több millió évvel korábbról, a kora kimmeridge-i alkorszakból származó stegosaurida került elő, amely a Hesperosaurus nevet kapta. A legkorábbi ismert stegosaurida (a Lexovisaurus) Anglia és Franciaország területéről az Oxford Clay-formációból került elő, a callovi korszak közepéről.
A korábbi, és még bazálisabb nem, a Huayangosaurus, a Huayangosauridae család egyetlen ismert tagja a középső jura idején (165 millió évvel ezelőtt), a Stegosaurusnál 20 millió évvel korábban élt Kínában. Még korábbról, mintegy 190 millió évvel ezelőttről származik az Anglia kora jura kori rétegéből előkerült Scelidosaurus. Ez a nem érdekes módon egyaránt rendelkezik a stegosaurusok és az ankylosaurusok jellemzőivel. A Németországban felfedezett Emausaurus kisméretű volt és négy lábon járt, míg az Egyesült Államok Arizona államában fellelt még korábbi nem, a Scutellosaurus képes volt a két lábon való járásra is. Ezek a kis, könnyű páncélzatú dinoszauruszok közeli rokonságban álltak mind a stegosaurusok, mind pedig az ankylosaurusok közvetlen őseivel. Franciaországban egy fosszilizálódott vadcsapást fedeztek fel, ami feltehetően egy korai páncélozott dinoszaurusztól, körülbelül 195 millió évvel ezelőttről származik.
Felfedezés és fajok A Stegosaurus, melyet eredetileg Othniel Charles Marsh nevezett el 1877-ben, a Colorado állambeli Morrisontól északra talált maradványok alapján, a csontháború során elsőként összegyűjtött és leírt dinoszauruszok egyike. Csontjai a Stegosaurus armatus holotípusává váltak. Tudományos neve (a 'fedeles gyík') Marsh elképzelésén alapul, aki úgy gondolta, hogy a lemezek az állat hátán zsindelyszerűen egymásra fektetve helyezkedtek el. A következő néhány évben nagy mennyiségű Stegosaurus fosszíliát fedeztek fel, Marsh pedig számos cikket jelentetett meg a nemmel kapcsolatban. Kezdetben több faj leírására is sor került, de a későbbiekben sokuk érvénytelenné vagy a meglevő fajok szinonimájává vált, így végül két jól ismert és egy kevésbé ismert faj maradt. A Morrison-formáció 2–6. sztratigráfiai zónájában igazolt Stegosaurus maradványokat találtak, az 1. sztratigráfiai zónából pedig a Stegosaurushoz köthető maradványok kerültek elő.
Érvényes fajok Előfordulási adatokS. armatus Morrison-formáció, Colorado, Wyoming és Utah S. stenops Morrison-formáció, Colorado, Wyoming és Utah S. longispinus Morrison-formáció, Wyoming és feltehetően Utah A Stegosaurus armatus, jelentése 'páncélozott fedeles gyík', az elsőként felfedezett faj, amely két részleges csontváz, két részleges koponya és legalább 30 töredékes egyed alapján ismert. Négy vízszintes faroktüskével és aránylag kis lemezekkel rendelkezett. 9 méteres testhosszával a leghosszabbnak számít a Stegosaurus fajok között.
A Stegosaurus stenops, azaz 'keskeny arcú fedeles gyík' neve 1887-ből, Marshtól származik, holotípusára pedig Marshal Felch talált rá a Garden Parkban, a coloradói Cañon Citytől északra, 1886-ban. Ez a Stegosaurus legjobban ismert faja, főként annak köszönhetően, hogy a fosszíliái között legalább egy teljes, összefüggő csontváz is található. Nagy, széles lemezekkel és négy hosszú faroktüskével rendelkezett. A Stegosaurus stenops egy teljes és négy részleges koponya, valamint legalább 50 részleges csontváz alapján ismert, melyek között felnőtt és fiatal egyedekhez tartozók egyaránt találhatók. A S. armatusnál rövidebb volt, a hossza elérte a 7 métert.
A Stegosaurus longispinus jelentése 'hosszú tüskéjű fedeles gyík'. Ezt a fajt Charles W. Gilmore nevezte el, és egy részleges csontváz alapján ismert, melyre a Morrison-formációban, Wyoming államban találtak rá. A Stegosaurus longispinus szokatlanul hosszú faroktüskéiről ismert. Egyes kutatók szerint inkább a Kentrosaurus nemhez tartozik. A S. stenopshoz hasonlóan 7 méteres hosszúságot ért el.
2008-ban Susannah Maidment és kollégái nagymértékű változtatást végeztek a Stegosaurus taxonómiáján. Javasolták a S. stenops és a (néha érvényesnek tekintett; lásd lentebb) S. ungulatus és a S. armatus szinonimizálását, továbbá a Hesperosaurus és a Wuerhosaurus Stegosaurus nembe való beolvasztását, típusfajaik Stegosaurus mjosira és Stegosaurus homhenire történő átnevezésével. Emellett javasolták a S. longispinus kétséges névként való megjelölését is. Az elképzelésük alapján a Stegosaurus három érvényes fajt tartalmaz (a S. armatust, a S. homhenit és a S. mjosit), az evolúciós időszaka és területe pedig a késő jura kori Észak-Amerikától és Európától a kora kréta kori Ázsiáig terjed.
Nomina dubia (kétséges nevek) bélyegkép|balra|250px|A S. ungulatus csontváza a Carnegie Természetrajzi Múzeum (Carnegie Museum of Natural History) kiállításán A Stegosaurus ungulatus, azaz 'patás fedeles gyík' maradványait a Wyoming állambeli Como Bluffban fedezték fel 1879-ben, neve pedig Marshtól származik. Néhány csigolya és páncéllemez alapján ismert. Elképzelhető, hogy a S. armatus fiatal példánya, habár a S. armatus teljes leírása még nem készült el. A Portugáliában fellelt, és a késő kimmeridge-i–kora tithon korszakra datált példányt is ehhez a fajhoz sorolták be. bélyegkép|jobbra|250px|Kőzetrétegek Como Bluffnál A Stegosaurus sulcatus, a 'barázdás fedeles gyík' leírását Marsh készítette el 1887-ben egy részleges csontváz alapján. A S. armatus szinonimájának tekintik. A Stegosaurus duplex jelentése 'kettős fedeles gyík' (utalásként a keresztcsontnál levő, jelentősen megnagyobbodott idegcsatornára, amit Marsh „hátsó agyüregként” jellemzett), és feltehetően megegyezik a S. armatusszal. Habár a név Marsh-tól, 1887-ből származik (a faj holotípusával együtt), a tagolatlan csontokat valójában Edward Ashley gyűjtötte össze 1879-ben, a Wyoming állambeli Como Bluffban.
A Stegosaurus seeleyanus, korábbi nevén Hypsirophus, feltehetően megegyezik a S. armatusszal. A Stegosaurus (Diracodon) laticeps leírását Marsh végezte el 1881-ben, néhány állcsont maradvány alapján. Egyesek szerint a S. stenops a Diracodon egyik faja, míg mások szerint a Diracodon egy Stegosaurus faj. 1986-ban Robert T. Bakker felélesztette a D. laticeps elnevezést, mások szerint azonban az anyag nem diagnosztikus, és valószínűleg a S. stenops szinonimája.
A Stegosaurus affinis, melyet Marsh írt le 1881-ben, csupán egy szeméremcsont alapján ismert, és nomen dubiumnak tekintendő. Feltehetően a S. armatus szinonimája.
Átsorolt fajok A Madagaszkárról származó Stegosaurus madagascariensis kizárólag a fogai alapján ismert, leírását pedig Jean Piveteau készítette el 1926-ban. A leletet változóan egy stegosaurus, a theropodák közé tartozó Majungasaurus, egy hadrosaurida, illetve egy krokodil fogaiként tartják számon.