Id. Kotsis Iván (Arad, 1889. december 15. – Budapest, 1980. január 11.) Ybl-díjas magyar építész, építészettörténész. A műszaki tudományok doktora.
Életpályája – munkássága thumb|right|150 px|Kotsis Iván emléktáblája Budapest XI. kerületében, Kanizsai utca 5. Apja, Kotsis Lajos (1854–1922) építészeti képesítését a müncheni műegyetemen, majd pedig a Bécsi Képzőművészeti Akadémián szerezte meg. Kisgyermekkorától kezdve fivérével, Endrével természetesnek tartották, hogy az építészeti pályát fogják választani. Már gyermekkoruktól kedve járták apjuk épületeit.
Középiskolai tanulmányait az aradi állami főreáliskolában végezte, majd annak befejezése után Budapestre került és 1907 szeptemberében beiratkozott a Műegyetemre. Tanárai kivétel nélkül nagytekintélyű, kiváló szakemberek voltak: Hauszmann Alajos, Pecz Samu és Schulek Frigyes. Első pályázatát a „Czigler Győző néhai egyetemi tanár alapítványi díj”-ra készítette, amit meg is nyert.
Oklevelének megszerzése után 1911 szeptemberében az újkori építészeti tanszékre került, mint tanársegéd, majd hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, Németországban és Ausztriában. 1912 szeptemberétől ismét a Műegyetemen volt, ahol rövidesen adjunktussá nevezték ki. Oktatói tevékenysége mellett már önálló tervezési munkát is végzett, valamint több pályázatot is készített.
Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol több iskolaépületet tervezett (Mezőkapus, Sorostély, Fugyivásárhely).Gerle, i. m., 184. o.
Az első világháború idején hadmérnökként szolgált. Leszerelése után visszatérve az egyetemre már 1918-ban műszaki doktori oklevelet, majd 1920-ban az olasz építészet tárgyköréből, magántanári képesítést szerzett. 1922-től az Épülettervezési Tanszéken oktatott. 1927-től kezdve – a tanszéken is – fokozatosan elhagyták a történelmi formákban való tervezést és átálltak a modern irányzatokra. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1949-ig egyetemi tanár volt, majd nyugdíjazták és eltávolították az egyetemről. 1955-től 1966-ig a KÖZTI-nél, (Középülettervező Iroda) dolgozott. 1961-ben megkapta az Ybl-díj I. fokozatát „az építészek nevelésben kifejtett több évtizedes munkásságáért”. 1969-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Díszdoktorává választotta. Életművében egyaránt kiemelkedő építésztervezői tevékenysége és pedagógusi munkássága.
Tervezői pályája kezdetén – 1918–1930 között – neobarokk stílusban alkotott. (Zalaegerszegi Ferences templom, József főherceg tihanyi kastélya). Kiemelkedő munkája volt a historizáló neoromán stílusú Regnum Marianum templom a Budapest Városliget szélén. (1951-ben Felsőbb pártutasításra – Rákosi – lebontották).
Az 1930-as évek elején munkáira hatott a novocento. Balatonboglári római katolikus templomát (1931-32) műemléké nyilvánították. A harmincas évek második felében több lakóházat tervezett Budapesten modern stílusban. (Bajza utca 4., Árvácska utca 5., Fehérvári út 135-137.). Megvalósított több műszaki létesítményt és egészségügyi intézményt is. 1935–36-ban és 1955 és 1962 között része volt Székesfehérvár egységes utcaképének kialakításában. 1945 után több középület újjáépítését, átalakítását irányította. MTA székház, Erkel színház, soproni Petőfi színház, Budapesti füvészkert pálmaháza, stb.). Részt vett – építésztársaival együtt – a budai vár helyreállításának tervezésében is.
Szakirodalmi munkássága is jelentős volt, főleg az építéstörténet és épülettervezés területére terjedt ki. Számos könyve jelent meg a reneszánsz építőművészettel kapcsolatban, de foglalkozott a mai – 1939 – magyar építészettel is.
1980. január 11-én 90 éves korában halt meg. Hamvait a Farkasréti temető 46/3-1-27. sz. alatti védett sírhelyen őrzik, apja és testvére földi maradványaival együtt.
Munkái Tervezett és megvalósult épületei 1911. Antik síremlék terve (Czigler pályázat) 1912. Színház és Vigadó pályaterve, Nagybecskerek. 1913. Római katolikus templom pályaterve, Arad. 1914. Városháza pályaterve, Mezőtúr. 1914. Ferenc József jubileumi templom pályaterve 1914. Állami iskolák és tanulólakások tervei (Sorostély, Mezőkapus, Fugyivásárhely, Torda-Aranyos Vármegye) 1917. József fiú-árvaház beépítési tervpályázata 1918. Tervezet a budapesti Magyar Királyi József Műegyetem építész osztályának önálló épületére (doktori disszertációként benyújtva. Megjelent: Moderne Bauformen 1921. május) 1920. Kislakás telep kétszobás lakásokkal Sümeg 1921. Miskolci temető épületeinek pályaterve 1921. Magyar Jogász Sportegylet margitszigeti klubházának tervei 1922. Kossuth-kastély Széphalmon thumb|right|150 px|Tejivócsarnok a Margit-szigeten 1922. Tejivó csarnok. Budapest – Margitsziget 1922. Vámőrség laktanya típusterve (Gyékényesen megvalósult) 1922. A margitszigeti galamblövő-telep terve 1922. gróf Széchenyi-Wolkenstein Ernő lakóháza, Bodrogkeresztúr 1923. Néprajzi Múzeum pályaterve (díjazott) 1923. Kotsis Iván saját nyaralója. Balatonboglár 1923. Lakóház. Budapest, XII. Istenhegyi út 9923/ Hrsz. 1924. néhai Kotsis Lajos síremléke. Budapest, Farkasréti temető, 46/3-1-27. sírhely. 1924–1925. József Főherceg kastélya, Tihany 1925. Esterházy Pál herceg pavilonja a soproni mezőgazdasági és ipari kiállításon (Kotsis Endrével) 1925–1927. Károly király emléktemplom és Ferenc rendi kolostor, Zalaegerszeg 1925–1928. Magyar Királyi Csendőrőrs laktanyák (megvalósult: Hegyeshalom) 1926–1927. Biológiai Kutató Intézet Tihanyban 1926–1930. a városligeti Regnum Marianum templom (a Rákosi-korszakban elbontva) 1927. Szegedi fogadalmi templom előtti tér rendezése, tervpályázat (megvétel) 1927. Csepel, Kvassay-zsilip, zsilipkezelő épület 1927. Tass, turbinaház a Soroksári-Duna-ágon 1927. Pergola a BME kertjében 1927. Újtihany, Kikötő-ház 1927. Vármegyeháza emeletráépítés és átalakítás, Zalaegerszeg 1927–1928. Luther-ház, Nyíregyháza 1928. Rendőrkapitányság és csendőr parancsnokság épülete, Balassagyarmat 1928. Katolikus Nővédő Egyesület. Munkásnők otthona. Budapest, IX. Bokréta utca 3. 1928. Családi nyaraló Balatonfűzfő-telep 1928. Magyar Királyi Csendőrség, Gyógyház, Balatonfüred (megjelent: NEUVAS FORMAS Revista de Arquitectura Y Decoration. 1934/6. Madrid) 1928. Tejivócsarnok és zenepavilon, Budapest – Városliget 1928. Nyaraló, Tihany 1928. Gyógyüdülő, Balatonfüred 1928–1929. Állami Ápoló és Védőnőképző Intézet. Budapest, IX. Gyáli út 1929. Orvosok háza a Magyar Királyi Közegészégügyi Intézet keretében. Budapest, IX. Delej utca 1929–1930. A cisztercita rend III. Béla királyról elnevezett reálgimnáziuma és rendháza, Baja 1930. Tihanyi félszigeten épülő szálloda terve 1931. Diák nyaralótelep, Újtihany 1931–1932. balatonboglári római katolikus templom 1932. Duzzasztógát, Rábatorok 1932. dr. Novák Miklós családi háza, Szekszárd 1933. Lakóház. Budapest, XII. Muskátli utca 4. 1933. Nyaraló. Balatonkenese 1933. Nemzeti emlékcsarnok pályaterve a Hármashatárhegyre 1934. Gabonatároló, Szolnok 1934. Plébániaépület, Balatonboglár 1934. dr. Kresz Gyula nyaralója. Balatonkenese (megjelent: Baumeister. 1935/3. sz.) 1935. Budapest, Koronaőr utcai leánygimnázium pályaterve 1935. Komáromi római katolikus templom pályaterve 1935–1936. Székesfehérvár, városháza kiépítése 1936. Lakóház. Budapest, VII. Bajza utca 4. 1936. Lakóház. Budapest, II. Ganz utca 11/a. 1936. Aerodinamikai Intézet a Műegyetemen. Budapest 1936. A bazaltbánya üzemvezető mérnökének lakóháza. Nógrádkövesd 1937. Deák Áruház átalakítása. Székesfehérvár 1937. Lakóház. Budapest, II. Árvácska utca 5. 1937–1939. Lakóház. Budapest, XI. Fehérvári út 135–137. 1938. Országos Közegészségügyi Intézet. Hivatali és tanfolyami épület. Budapest, IX. Gyáli út 2. 1939. Lakóházak. Székesfehérvár, Prohászka Ottokár utca – Vár körút 1939. A cisztercita rend első bérháza, Székesfehérvár 1940. Berényi úti lakótelep, Székesfehérvár 1940. Lakóház. Budapest, II. Orló utca 14. 1940. Kiscell kolostor átépítése. Budapest 1940–1942. Tüdőgondozó. Budapest-Pestszentlőrinc 1941. Berényi úti egészségház. Székesfehérvár 1941. Püspöki bérház. Székesfehérvár 1941–1942. Állami Védőnőképző Intézet. Kolozsvár 1941. Budapest, III. Hunor utcai kislakásos bérházak 1941–1942. Ciszterci rend „B” bérház együttes. Székesfehérvár 1942. Kultúrház (Lengyel iskola). Balatonboglár 1942. MÁVAG lakótelep. Diósgyőr 1942. Újpesti Városháza kibővítésének terve 1943. Hazai Papírgyár Rt. lakóháza, Balatonfűzfő 1945. Budapest, Királyi vár homlokzatának helyreállítására tett első javaslat 1945. Dunaparti szálloda helyreállítása. Tervpályázat 1950–1953. Budapest várpalota helyreállítása (4. verzió) thumb|right|150px|Budapest, XII. Németvölgyi út 72b. lakóház 1955 1955. MTA. lakóháza. Budapest, XII. Németvölgyi út 72/b. 1956. Budapesti Vigadó helyreállítási terve 1958–1960. Beruházási Bank székháza. Székesfehérvár 1961. Cziráky-kastély műemléki átépítésének terve. Lovasberény 1973. Piarista gimnázium bővítésének terve
Fontosabb publikációi 1917. Az olasz renaissance építőművészet alaktana. Budapest Családi-házak; Németh, Budapest, 1920 1921. Az olasz renaissance építőművészet formaképzése, homlokzati és téralakítása. Budapest 1921. Épületek alaprajzi megoldásai. Budapest 1921. A renaissance építőművészet formái. Budapest 1922. Tervezetek, 1912-1922. Budapest 1927. A közép-európai renaissance építőművészet alaktana. Budapest 1928. Családi házak és nyaralók. Budapest 1930. Építésznevelés a Műegyetemen (Tér és Forma. 1930/4. sz. 192-195. old.). 1939. A mai magyar építészet. Budapest 1939. A székesfehérvári régi városháza helyreállítása és kiépítése. Budapest 1940. Esztétikai szempontok a magyar vidéki városok képeinek kialakításánál. Székesfehérvár városképének rendezése. Budapest Közép- és kislakások alaprajzi megoldásai bérházakban; Pátria Ny., Budapest, 1942 (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai) 1942. Kis- és középlakások alaprajzi megoldásai. Budapest 1942. Sorházak alaprajzi megoldásai. Budapest 1942. Az építészet. Budapest 1944. Lakóépületek tervezése. Budapest Tervgyűjtemény a m. kir. József-nádor Műegyetem építészhallgatóinak az 1. számú épülettervezési tanszéken készült munkálataiból; Egyetemi Ny., Budapest, 1944 1945. Épületek és tervek. Budapest 1946. Térművészet. Budapest Épületek és tervek; Pósa Könyvkereskedés, Budapest, 1946 Az olasz renaissance építőművészet homlokzati és térrendszerei; Műegyetemi Ny., Budapest, 1947 (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai) 1948. Az újkor építészetének tárgymutatója. Budapest 1965. Visszaemlékezések tanulságok (Magyar Építőművészet 1965/2.) 1986. A dél-németországi építészet a két világháború között (Magyar Építőművészet) Írások, házak, tanítványok; szerk. Perényi Tamás; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszék, Budapest, 2009 Életrajzom; szerk. Prakfalvi Endre; HAP Galéria–MÉM, Budapest, 2010 (HAP-könyvek)
Képgaléria
Emlékezete jobbra|60px 1918. Műszaki doktor 1945. Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1961. Ybl-díj I. fokozata kitüntetés: "az építészek nevelésében kifejtett több évtizedes munkásságáért." 1969. a Budapesti Műszaki egyetem "Díszdoktorrá" avatta. "A személyemet ért nyilvános megtisztelő ünnepléseket, még ha a legőszintébb szándékból is fakadtak, sohasem kedveltem és korom előhaladásával mind nehezebben tudtam elviselni. Eltekintve, hogy a részemre rendezett mindenfajta ünneplés mindig is kimozdított a kedvelt hétköznapok csendes kerékvágásából, jelen esetben (a 80. születésnap) még két külön tényező tette nehézzé annak elfogadását. Az egyik az, hogy egy bizonyos életkor elérése senkinek sem tudható be érdemül, ami elismerést vonhat maga után; a másik pedig az, hogy nem túlságosan hizelgő, hogy életerejében bízó, és aktív munkára vágyakozó ember előtt nyomatékosan tudatosítják, hogy megöregedett."idézet Id. Kotsis Iván önéletrajzából 1979. kilencvenedik születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács kitüntetésben részesíti. Csonka Pál: Nekrológ Kotsis Iván elhunyta alkalmából