A egy japán multinacionális cég, mely fő jövedelmét az autók és motorkerékpárok gyártásával szerzi be.
A Suzuki a 12. legnagyobb személygépkocsi-gyártó a világon. Több mint 45 000 embert alkalmaz, a világ 163 országában van jelen, 28 vegyesvállalattal közvetlenül vagy értékesítési hálózata révén.
Története A cégalapító Szuzuki Micsio (鈴木 通夫 Suzuki Michio) első termékét, egy pedál-hajtású szövőgépet, 1909-ben, 22 évesen készítette, és árusítani kezdte.
30 évesen már egy szövőszékgyártó-üzem vezetője volt. Ekkor hatvan alkalmazott dolgozott az üzemben. Eközben tett szert fémmegmunkálási tapasztalatokra is.
Szuzuki Micsio folyamatosan korszerűsítette a termelést, legújabb szövőszékeit már gépesítette, amihez friss tőkére volt szüksége, ezért 1920 márciusában, 500 000 jen alaptőkével, Suzuki Szövőszékgyártó Vállalat (Suzuki Jidosa Kogyo) néven bevezette cégét a tőzsdére. Ez a dátum tekinthető a mai nevén Suzuki Motor Corporationként ismert cég megalapításának.
1922-re a cég már a legnagyobb japán szövőszékgyárak egyike lett, azonban a piac telítődni kezdett, mivel Suzuki kiváló minőségű, az akkori igényeket teljes mértékben kielégítő szövőszékei nem romlottak el, így az új szövőszékek iránti igény fokozatosan csökkent.
A második világháború után a szövőszékgyártás ugyan újraindult, de a háború és az azt követő gazdasági helyzet rossz hatással volt a cég rehabilitálására.
Szuzuki Micsio a szövőszékpiac telítődése miatt már a háború előtt is foglalkozott a gyártott termékpaletta járműipari kibővítésének gondolatával, sőt, 1938-ban egy Angliából hozatott Austin Seven típusú gépkocsi alapján egy prototípust is elkészített a gyár fejlesztőgárdája. Ez a projekt azonban nem valósulhatott meg, mert időközben kitört a világháború.
2010. január 15-én a Volkswagen AG megvette a Suzuki részvényeinek 19,9%-át, mellyel a Suzuki legnagyobb részvényesévé vált.
Kronológiai áttekintés
250px|bélyeg|Suzulight 250px|bélyeg|Suzuki gyár Esztergomban. Több mint 6000 alkalmazottja van a létesítménynek Szuzuki Micsio 1909-ben megalapította a Suzuki szövőgép gyárat. A vállalat 1922-re a legnagyobb szövőszékgyárak egyikévé vált. Harminc évvel később, 1952-ben készült el az első itt gyártott jármű Power Free néven, amely egy 36 cm³-es kétütemű segédmotorral hajtott kerékpár volt, amit a 60 cm³-es, kétsebességes Diamond Free követett.
1955-ben a cég neve Suzuki Motor Corporation-re változott. Egy évvel később legyártották az első autót, a Suzulight egy elsőkerékhajtású kisautó volt. 1962-ben újabb mérföldkőhöz érkezett a Suzuki, mely az 50 cm³-es kategóriában megrendezésre kerülő motorkerékpár-bajnokságon első helyezést ér el.
1963-ban az Egyesült Államokban, Los Angelesben, U.S. Suzuki Motor Corporation néven gyári márkaképviselet nyílt. Négy évvel később, 1967-ben 360 cm³-es, kétütemű motorral piacra kerül a Suzuki Fronte. 1971-ben legördült a gyártósorokról a Suzuki GT 750, kétütemű, vízhűtéses motorkerékpár.
1974-ben kezdett gépkocsiexportba a japán gyártó. 1976-ra a Suzuki Fronte új motorja már 450 cm³-es volt. Piacra került a négyütemű, 400, 500 és 750 cm³-es Suzuki GS motorkerékpár sorozat, egy évre rá pedig elkészült az első LJ80-as, négykerék-meghajtású Suzuki, melyet már négyütemű, 800 cm³-es motor hajtott. 1981-ben került piacra a CS50-es robogó.
Az 1981-ben a General Motorsszal és az Isuzuval kötött szerződést követően a rá következő esztendőben ismét sikereket ért el a Suzuki a versenyek világában. A Suzuki az 500-as kategóriában hetedszer is megnyerte az országúti motorkerékpár világbajnokságot. Ezzel párhuzamosan megkezdte működését a pakisztáni Suzuki gyár, majd aláírták az indiai Maruti és a spanyolországi Santana gyár létesítéséről szóló szerződéseket.
1983-ban Suzuki Cultus néven 1000 cm³-es motorral megjelent a Swift elődje, majd a Suzuki GTI 1300 cm³-es motorral 1986-ban.
A magyarok körében jelenleg is népszerű Vitara elődje, a Suzuki terepjárója 1988-ban készült el. 1989 nyarán a General Motorsszal közösen teljesen felújították a Swiftet. A kerekek hátul is függetlenül rugóztak, a motorokat is tökéletesítették. 1990-ben bemutatták a Sedant is.
1990-ben megállapodtak a magyarországi Suzuki gyártásáról, 1991-ben megalakult a Magyar Suzuki Rt. Még ugyanebben az évben piacra került a kétüléses Cappuccino. A kilencvenes évek további időszaka igen eseménydúsan telt a Suzuki számára. 1992-ben legyártották az első magyar Suzukit. 1993 óta az „újautó-eladások” listája szerint a Suzuki a legnépszerűbb típus Magyarországon. 1993-ban beindult a Suzuki autók gyártása és értékesítése Esztergomban. Hivatalosan is felavatták a Suzuki legújabb autógyárát Magyarországon, Esztergomban. A Suzuki Motor Corporation bemutatta a Wagon R-t, a legújabb egyterű autóját. Eközben 1994-ben Japánban az összes autóeladás elérte a tízmilliót.
A kilencvenes évek második fele is mozgalmasnak bizonyult. 1995-re a motorbicikli export meghaladta a húszmillió darabot. A Suzuki Motor Corporation legújabb fejlesztése a Baleno volt.1996 Vietnámban motorbicikli- és személyautó-gyártás indult. 1997-re a személygépkocsik tengerentúli értékesítése elérte a tízmillió darabot.
2001 végére világszerte 30 millió darab Suzuki gépkocsit értékesítettek, ebből több mint 15 millió darab export piacokon kelt el. 2002 májusában a Suzuki többségi tulajdont szerzett a Maruti Indiában. 2002-ben új összeszerelő sort helyeztek üzembe a Kosai gyárban. 2005-ben piacra dobták az Ignist. 2006-ban gördült le az első SX4 a gyártósorról, 2011-ben pedig elkészült a kétmilliomodik Suzuki, ami egy harmadik generációs Swift volt.
2013-ban látott napvilágot az SX4 S-Cross modell, majd 2015-ben érkezett az új Vitara. 2016-ban kezdődött meg az első turbómotoros esztergomi Suzuki Vitara S forgalmazása.
Motorkerékpárok
A Suzuki által a Power Free-re kifejlesztett rendszer annyira újszerű és leleményes volt, hogy arra az akkor felállt új kormány is felfigyelt, és anyagi támogatást nyújtott a Suzuki számára, hogy az folytassa a motorkerékpár-fejlesztésben megkezdett fejlesztéseit. A Power Free mindezek ellenére csak pár hónapot töltött a piacon, mielőtt teljesen áttervezték. Ugyanis nem sokkal a bemutatás után a japán kormány megváltoztatta a kismotorhasználat feltételeit, és ezt követően 4 ütemű motorok esetében 90 cm³ felett, kétütemű motorok esetében pedig 60 cm³ felett írta csak elő vezetői engedély szükségességét. A Suzuki ezért azonnal hozzálátott egy új, 60 cm³-es kétütemű motorkerékpár kifejlesztéséhez. Így került a piacra 1953-ban a Diamond Free, 58 cm³-es (43 mm : 40 mm furat-löket arányú) motorblokkal, amely 4000 fordulatnál 2 Le-t teljesített, és két sebességes erőátviteli rendszerrel.
A gyártása során számtalan variációban volt elérhető a Diamond Free, legfőképpen az üzemanyagtank formája, és a különböző láncvédők jelentették a variálhatóságot, de később különleges vázakkal is árulták, sőt rugós- és megerősített első villákkal, dobfékkel, de még ütközőkkel is megvásárolható volt. A Diamond Free-t a ma is használt kezelőszervekkel látták el: kézi kuplungkarral, hüvelykujjal vezérelhető gázzal, és a középvázba felhozott válókarral. És bár nyugaton nem vált ismertté, Japánban sok ezer Diamond Free-t adtak el.
Ezután – a világgazdasági eseményekkel összhangban – felgyorsultak az események a cég életében. 1954 több nagy változást is hozott, ekkor a cég már 6000 darab motorkerékpárt gyártott havonta. Ebben az évben a cég befejezte a segédmotor kerékpárok gyártását és átállt a mopedgyártásra. Az új modellt Mini Free névre keresztelték – ami 1958-ig, a Suzumoped megjelenéséig volt kapható. Ugyancsak 1954-ben a cég nevét a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor Corporation-re változtatták. Ugyancsak ’54-ben készítette el a Suzuki az első igazi motorkerékpárját, a Colleda Co-t. A motor négyütemű, egyhengeres, 90 cm³-es, könnyű súlyú motor volt, amely a gyártásának első évében megnyerte a Japán Nemzeti Kupát, ezzel előre biztosítva magának a gyors piaci sikert. 1955 márciusában a Suzuki bemutatta első „nagymotorját”, a Colleda COX-et. 125 cm³, egy henger, négy ütem és modern külső voltak a motorkerékpár jellemzői. Ezzel párhuzamosan egy kétütemű, Colleda ST névre hallgató motor is piacra került, amely a korábbi Colleda CO újraformált és átdolgozott változata volt. Finomítottak a motor felfüggesztésén és a világítási rendszerén is. 1959 májusáig folyt a Colledák gyártása, melynek során olyan, Európában unikumnak számító megoldásokat alkalmaztak, mint például az elektromos önindító. Ezzel párhuzamosan a cég belekezdett az autógyártásba is, első termékük a „Suzulight” névre keresztelt 2 ütemű, 360 cm³-es mini személyautó volt.
1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek. A cél immáron teljesen új volt, egy, az akkori értelmezésben nagy teljesítményű versenygép kifejlesztése, amely képes a 130 km/h fölötti sebességre. A megoldást egy 18 lóerős 250 köbcentiméteres, (54 mm : 54 mm furat-löket arányú) kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt kétütemű motor jelentette, amely igen előremutató fejlesztésnek számított akkoriban. A motor a Colleda erényeit foglalta magában, és TT névre hallgatott. Ez a motor számít a későbbi T 20, a T 250 és a GT 250 modellek elődjének. Modern, lengéscsillapítóval felszerelt hátsó lengőkarjával, és újszerű első villáival azt mutatta, hogy a Suzuki mérnökei már a korai években felismerték a jó futómű fontosságát. 1957-ben Szuzuki Micsio visszavonul a mindennapi üzlettől, helyét fia, Szuzuki Sunzó vette át az elnöki székben. Édesapja, a cég alapítója a továbbiakban csak tanácsadóként vett részt az üzletben. A Suzuki minden évben fejlesztett modelljein. Piacra kerültek a Colleda COX II, Colleda ST II szériák. Ekkor a Suzukinak már voltak motorjai az 50, a 125 és a 250 kategóriákban is. Ekkor, 1958 májusában debütál a hídvázas Suzumoped SM, amely a Suzumoped-et váltja fel; és szintén ebben az évben, októberben mutatják be a Suzuki új emblémáját, az ’S’ betűt.
1960-ban a Suzuki gyári csapata benevezett a már akkoriban is híres Man-szigeti TT-re, és bár a versenyt elsőre nem nyerték meg, az előkelő 15., 16., és 18. helyeket sikerült megszerezniük. Ezzel bebizonyították, hogy a Suzuki motorok gyorsak és megbízhatók. 1962-ben aztán a Suzuki megnyerte fennállásának első Világbajnokságát, 50-es kategóriában az angliai Isle of Man TT-n. Ugyanebben az évben kezdték építeni az 5 mérföld hosszú Suzuki Rjújó Tesztpályát (スズキ竜洋テストコース) is a gyár közelében, az azóta Ivata városába beolvadt Rjújó városában, és a rákövetkező évben már készen állt a motorpróbákra. Ebben az időben került piacra a ’Selped’ nevű moped, ami hatalmas darabszámban fogyott, és így egyike lett a legnagyobb darabszámban eladott Suzuki motoroknak. 1965-ben a Suzuki bemutatja első csónakmotorját, a DT 55-öst, amely egy kétütemű, 5,5 Le motor, valamint szintén ebben az évben kerül piacra a középkategóriás kisautója a Fronte 800, amelyet szintén kétütemű, 800 cm³-es motor hajt. A Suzuki ettől kezdve folyamatosan fejleszti kínálatát a négykerekűek terén is, valamint minden évben több motort is piacra dobott, még jobban felgyorsítva a japán motorgyártás dinamikus fejlődését.
1976-ban új koncepciót indított útjára a Suzuki. Belefogott a négyütemű motorok fejlesztésébe, elindulva azon az úton, amelyen ma is jár. Az első modellek a GS 400 (a mai GS 500 és GS 500 F modellek őse) és a négyhengeres, dupla vezérműtengelyes GS 750 (a ma is kapható GSX 750 F elődje) voltak. A fejlődés folytatódott és 1977-ben sok kétüteműt kivezettek a piacról. Szintén 1978-ban került a cég vezérigazgatói székébe Szuzuki Oszamu, a vállalat jelenlegi elnöke.
Nemzetközi kronológia
Magyarországon