Fehér György (Budapest, 1939. február 12. – Budapest, 2002. július 15.) Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, operarendező, forgatókönyvíró, dramaturg, egyetemi adjunktus, producer és színész, érdemes művész.
Életpályája A Magyar Filmművészek Szövetségének méltatása szerint meghatározó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat kutatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát. 1985 és 1994 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1959-től dolgozott először egy fél évig a Rádióban, majd a Magyar Televízióban hangtechnikusként, majd segédoperatőrként. A főiskola elvégzése után 1975 és 2001 között a Magyar Televízió operatőre és rendezője volt. 1980 és 1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője. 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, rendező-operatőr szakon. 1980–1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent (Jancsó Miklós: Szörnyek évadja, Kék Duna keringő, Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten, Maár Gyula: Felhőjáték, Makk Károly: Játszani kell, Bereményi Géza: A tanítványok, Makk Károly: A szerelem stb.). A magyar filmélet kiemelkedő személyisége. Öt alkotásával nyert díjat a Veszprémi Tévétalálkozón: a Shakespeare: III. Richárd 1975-ben, a Volpone 1976-ban, a Barrabás 1979-ben, a Nők iskolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki. Az ő nevéhez fűződik József Attila verseinek, életútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a József Attiláról kortársai című, tizenkilenc részes dokumentumfilm 1981–1983 között, Légy ostoba – József Attila-est Hobóval, míg József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című alkotása Jordán Tamással 1992-ben készült. Első nagyjátékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a XXII. Magyar Filmszemlén, illetve különböző elismeréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locarnóban és Strasbourgban. 1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a XXIX. Magyar Filmszemlén elnyerte a játék-, kísérleti és kisjátékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az operatőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáénak tudhatja. A Miskolci Nemzeti Színházban Olasz Ági főszereplésével két darabot is rendezett: 1998-ban Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei, 2000-ben pedig Edward Albee: Nem félünk a farkastól. 1999-ben a Magyar Állami Operaházban megrendezte Vajda János – George Büchner: Leonce és Léna c. operáját.
Munkássága Rendkívüli főiskolás vizsgafilmjével Shakespeare: III. Richárd című tv-filmjével robbant be a filmtörténetbe. Állítólag egyik feladatként a főiskolás évek alatt Shakespeare: II. Richárdjából kellett rövidfilmet készítenie. Előtte nem is olvasott semmit a szerzőtől. Végül az az ötlete támadt, hogy egy monodrámát csinál belőle. A főszerepet Haumann Péterre osztotta, akiről elmondása szerint a forgatás alatt jött rá, hogy inkább III. Richárd-os alkat. Élete vége felé az 1997-es tv-interjúban azt mondta, hogy azért lett tv-filmrendező, mivel a Filmgyárat messziről el akarta kerülni, jobban érezte magát Csehov és Shakespeare társaságában. Életének utolsó évtizedében két nagyjátékfilm forgatására is lehetősége nyílt. Mindkettő jelentős nemzetközi elismerésben részesült. 1990-ben forgatott Szürkület című játékfilmjével megelőlegezte Tarr Béla későbbi filmjeinek stílusát is.
Válogatott filmjei A hírlapíró és a halál (tv, 1963) rend.: Zsurzs Éva, vezető op.: Czabarka György, segédop.: Fehér György Rendszáma ismeretlen (tv, 1963) rend.: Nádasy László, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György Kirakat (rövid, 1964) op.: Szalay László A játékos (tv, 1964) rend.: Szőnyi G. Sándor, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György A svéd gyufa (tv, 1965) rend.: szőnyi G. Sándor, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György Délután 5-kor (tv, 1965) rend.: Seregi László, vezető op.: Molnár Miklós, segédop.: Fehér György A második helyezett – Portré Papp Vincéről (riport, 1966) op.: Szalay László A gépírók (tv, 1967) rend.: Horváth Ádám, vezető op.: Sík Igor, segédop.: Fehér György Csend (felvételi vizsgafilm, rövid, 1968) rend.: Bárdos Károllyal, op.: Fehér György Öregek (vizsgafilm, rövid, 1969) op.: Edelényi János Ünnepelj velünk... (vizsgafilm, rövid, 1969) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György Mi a probléma, Schwegerle bácsi? / Lakógyűlés (dokumentumfilm, 1969) – befejezetlen; rend.: Szekeres Péterrel Rendőropera (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett, op.: Edelényi János Shakespeare: II. Richárd (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett, op.: Edelényi János Tomikám (vizsgafilm, rövid, 1970) op.: Edelényi János Történelemóra (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György Arcok (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Jeles András, op.: Fehér György és Edelényi János Emberek vagyunk... (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Bánki Szilárd, op.: Fehér György 9 nap Londonban (dokumentum, 1971) elveszett, rend.: Edelényi János, op.: Fehér György Salamon Pál: Szerelő (vizsgafilm, rövid, 1971) rend.: Fehér György és Edelényi János, op.: Edelényi János és Fehér György Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (tv, 1972) rend.: Szinetár Miklós, op. és a rendező munkatársa: Fehér György Férjek iskolája (tv, 1972), rend.: Szinetár Miklós, op. és a rendező munkatársa: Fehér György A város arca (tv, 1972) rend.: Szinetár Miklós, a rendező munkatársa: Fehér György, op.: Halász MIhály Shakespeare: III. Richárd (vizsgafilm, tv, 1973) op.: Edelényi János Salamon Pál: Állomás / Lázár (vizsgafilm, tv, 1973) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György Salamon Pál: Méz a kés hegyén (tv, 1974) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György Vándorünnep. Emlékezés Hemingwayre (tv, rövid, 1974, bemutató: 1976) Volpone (tv, 1975) op.: Edelényi János Zenés TV Színház A bűvös szekrény (tv, 1975) op.: Edelényi János Wajda: Barrabás (tv, 1977) Bajazzók (tv, 1979) Szerelmi bájital (tv, 1988) József Attila – Költészet vol. I-VI. (tv-sorozat, 1975-76, bemutató: 2002) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György Shakespeare: II. Richárd (tv, 1976, bemutató: 1992) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György Weöres Sándor: A kőbéka (rövid, 1976) op.: Edelényi János Arany János: A walesi bárdok (iskolatelevízió-film, 1977) Dosztojevszkij: A bosszú. Feljegyzések az egérlyukból. (tv, 1977) (munkacímek: Kitörés, Megnyitás) op.: Czabarka György Monna Vanna (tv, 1977) Páskándi Géza: Rejtekhely (tv, 1980) Portré – Szemtől szemben – Cseh Tamás énekel (tv, 1980) József Attila-versek – Jordán Tamás műsora (tv, 1981) József Attila kortársai (dokumentumfilm-sorozat, 1981-83) Virágot Algernonnak (tv, 1981) Kedves hazug (tv, 1982) Kálmán György-est (tv, 1982) A Lusitania elsüllyesztése vol. I-VI. (tv-sorozat, 1983) op. Czabarka György Magyar kocka (színház, adásrendezés, 1985) Egyvégtére hat vágta – Sándor György önálló estjei vol. I-VI. (tv, 1985) Molière: Nők iskolája (tv, 1985) Hat bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1988-1989) szerkesztő (benne epizódja: Öregek) (munkacíme: Főiskolás nemzedék) Szürkület (1991) (munkacímek: Az eskü, Forgatókönyv, Utak) Az öt kenyérről (tv, 1991) József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (tévémonodráma, 1992) Lövétei Betlehemes játék (tv, 1992) rend.: Kerényi Imrével Három bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1992) szerkesztő Boldog születésnapot! – Szabó Magda 75 éves (portré, 1992) Légy ostoba – József Attila-est (tv, 1993) Szemtől szemben Páskándi Gézával 1-2. rész (portré, 1993) Sigmund Freud: Bevezetés (rövid, 1993) Láng György: Concerto Ebracio – Kapcsoljuk Jeruzsálemet (koncert, 1993) Csaba Péter portré 1-3. rész (portré, 1994) Beszélgetés Tokody Ilonával (portré, 1996) "Csoda – négy tételben" – Születésnapi találkozó Sütő Andrással (portré, 1997) Emlékezés Nagy József (Jocó) operatőrre (1927. március 20. – 1994. március 21.; portré, 1997) Szenvedély (1995-1998) (munkacíme: Régi film) "Portréz" – Beszélgetés Réz Pállal 1-2. rész (portré, 1998) Galántától a világhírig – Kodály Zoltán születésnapjára (koncert, 1998) op. is! Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színházi közvetítés, 1999) Sáry László (portré, 2001) Találkozás Zenthe Ferenccel (portré, 2002) József Attila: Tanítások – Jordán Tamás és Sebő Ferenc műsora (összeállítás, 2002)
Színészként A nagy kék jelzés (1970, rendező: Nádasy László) Le a cipővel! (tv, 1976, rendező: Szabó Attila) – szinkronhang Játszani kell (1984, rendező: Makk Károly) Felhőjáték (1984, rendező: Maár Gyula) A tanítványok (1985, rendező: Bereményi Géza) Szörnyek évadja (1987, rendező: Jancsó Miklós) Jézus Krisztus horoszkópja (1989, rendező: Jancsó Miklós) Erdély aranykora (tv, 1989, rendező: Horváth Z. Gergely) Novellák: A szerelem (tv, 1991, rendező: Makk Károly) Kék Duna keringő (1992, rendező: Jancsó Miklós) Főszerepben Fehér György – Széljegyzetek Casanovához (rövid, 1993, rendező Sólyom András) A nagy agyhalál (rövid, 1994, rendező: Jancsó Miklós) Kisváros (1997–1999) (Emil (Zsanett barátja), Gyilkos mámor - 121. rész) Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999, rendező: Jancsó Miklós) Az alkimista és a szűz (1999, rendező: Kamondi Zoltán)
Színház és operarendezések Platon: Szókratész védőbeszéde (monodráma, színház, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 1981/1982) Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 1998/1999) Georg Büchner: Leonce és Léna (opera, Magyar Állami Operaház, 1999/2000) Edward Albee: Nem félünk a farkastól (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000) Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (felolvasószínház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000/2001)
Szépirodalmi kötődések Robert L. Stevenson: A kincses sziget (Szövetkezeti Kiskönyvtár, Budapest, 1953) William Shakespeare: III. Richárd (Európa, Budapest, 2001) Csehov: A 6-os számú kórterem (Helikon, Budapest, 1974) Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból (Európa, Budapest, 1982) Dosztojevszkij: A játékos (Szépirodalmi, Budapest, 1973) Franz Kafka: A per (Európa, Budapest, 2008) Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Európa, Budapest, 2012) Platón: Szókratész védőbeszéde (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1982) Szilágyi István: Kő hull apadó kútba (Magvető, Budapest, 1980) Dobai Péter: Lavina (Magvető, Budapest, 1980) József Attila: Szabad ötletek jegyzések két ülésben (Atlantisz, Budapest, 1990) Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret (Európa, Budapest, 2003) James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget (Európa, Budapest, 1982) Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Kriterion, Bukarest, 1974) Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (in: Művészet – mai francia drámák, Európa, Budapest, 2010)
Szakirodalom Nánay István: Magyar televízióművészet 1957-1977 (Magyar Televízió, Budapest, 1978) Latinovits Zoltán: Verset mondok – tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok (Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1983) Dárday István – Szalai Györgyi (szerk.): Társulás Film- és Videóstúdió 1981-1985 (MAFILM Stúdió, Budapest, 1985) Moldován Tamás – Schmitt Péter (szerk.): Tévékönyv (Idegenforgalmi Propaganda Iroda, Budapest, 1985) Szalai Györgyi (szerk.): Mozgókép Innovációs Társulás 1987-88 (MAFILM Stúdió, Budapest, 1988) Végh Attila: Fényérték (Magyar Ház, Budapest, 2000) Koltai Tamás: Szeret, nem szeret – színházi írások (Osiris, Budapest, 2000) Forgách András: Gonosz siker (Magvető, Budapest, 2000) Lator László: Kakasfej vagy filozófia? – Mire való a vers? (Európa, Budapest, 2000) Györffy Miklós: A tizedik évtized – A magyar játékfilm a kilencvenes években és más tanulmányok (Palatinus – Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001) Kartag Nándor: 35 éve együtt – A jugoszláviai magyar televíziózás története (Forum – Családi Kör, Budapest, 2003)