Perczel Dénes (építész)

Bonyhádi Perczel Dénes (Debrecen, 1929. február 18. – Budapest, 2013. november 17.) budapesti építész, festő és grafikus, a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) alkalmazottja, több magyarországi templom és templombelső tervezője.

Élete A tekintélyes múltú római katolikus nemesi származású bonyhádi Perczel család sarja. Apja bonyhádi Perczel Miklós (1882–1969) filmoperatőr és fényképész, aki feleségével, Barna Margittal (1904–1965) együtt saját műtermet működtetett Debrecenben. Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Dénes (1853–1933), tábornok, a Ferenc József-rend lovagja, és remmingsheimi Hipp Flóra (1864–1953) úrnő voltak. Az anyai nagyszülei Barna Kornél Károly (1878–1943), MÁV asztalos, és Kenyeres Eszter voltak. Apai dédszülei bonyhádi dr. Perczel Béla (1819-1888), Magyarország igazságügy-minisztere, a Magyar Királyi Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, valóságos belső titkos tanácsos, valamint boronkai és nezettei Boronkay Elvira (1827–1894) voltak. Perczel Bélának az egyik fivére bonyhádi lovag Perczel Mór (1811–1899) 1848-49-es honvédtábornok volt. Az apai nagynénje bonyhádi Perczel Etelka (1885–1950), akinek a férje dr. bonyhádi Perczel Béla (1884–1945), Tolna vármegye főispánja, bonyhádi kerület országgyűlési képviselője, jogász; nagybátyjai Perczel Dénes (1888–1975), huszárezredes, valamint Perczel Aladár (1890–1976), huszáralezredes.

Perczel Dénes 1939-től a debreceni piarista gimnázium diákja volt nyolc éven át. 1947-ben kitüntetéssel érettségizett. Osztályfőnökei Gulyás István (I-III.), Sulhan György (IV.), Vass Péter (V.) és Török Jenő (VI-VIII. osztály) voltak. Érettségi után a Műegyetemen szerzett építész diplomát, és 1952-ben a Debreceni Tervező Irodában kapott munkát. Ezután felvételt nyert a Magyar Építőművész Szövetség budapesti mesteriskolájába, majd azt elvégezve, 1959-től a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) dolgozott. Számos nagyobb beruházás tervezésében vett rész Magyarországon és az NDK-ban. 1969 és 1973 között négy évet töltött Algériában, ahol egyetemi, kórházi és minisztériumi épületek tervezésén dolgozott.

Hazatérését követően számos kisebb egyházi építkezés tervezője volt a piaristák, a bencések és a szegény iskolanővérek intézményeiben és plébániákon. Közel tizenöt évig, 1978-tól 1992 októberéig műterme is a budapesti (Mikszáth Kálmán téri) piarista rendházban volt. Számos helyen vállalta templomi belső terek átalakítását a zsinat új liturgikus előírásainak megfelelően. Sok esetben nem csak a tervezést, hanem a kivitelezést is maga végezte. Dombornűveket, intarziákat, fémre, kőre maratott grafikákat készített. Szívesen rajzolt, idősebb korában pedig tájkép-akvarelleket festett, például Bükkzsércen és környékén, ahol többször nyaralt.

Bár építészeti stílusa igazodott korának modern, konstruktivista eszményeihez, határozott kritikus véleménye volt a kortárs építészetről és művészetről. Azt vallotta, hogy amit készít, annak gyakorlatiasnak kell lennie, és olyannak, hogy azoknak is tetsszen, akik használják.

Temetése 2013. december 5-én volt a Budapest-tabáni Szent Katalin plébániatemplomban.

Házassága és leszármazottjai Felesége olsvai Farkas Irén (1934–2014) laborasszisztens, akinek a szülei dr. olsvai Farkas Aladár (1897–1989) nyíregyházi járásbíró és Pavletits Magdolna (1902–1995) voltak. Az apai nagyszülei olsvai Farkas Andor (1867–†?), állomásfőnök és Gitta Irén (1874–1957) voltak.Hajdú-Bihari Napló, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám). 1. 1957-05-31 / 125. szám Az anyai nagyszülei dr. Pavletits Béla (1864–1939) királyi kúriai bíró és őrmezői Danilovics Mária (1882–1904) voltak.Magyarország, 1904. december (11. évfolyam, 288-313. szám)1904-12-17 / 302. szám Pavletits Béláné őrmezői Danilovics Máriának a szülei őrmezői Danilovics Elek (1844–1925), kúriai bíró, és russori Jakab Ilona (1872–1921) voltak; Danilovics Elek nyugalmazott kúriai bíró 1912. április 26-án magyar nemességet, az "őrmezői" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 562. oldal Farkas Andor állomásfőnöknek az apai nagybátyja olsvai Farkas János (1824–1899) törvényszéki hivatalnok, ügyvéd volt. Perczel Dénes és olsvai Farkas Irén frigyéből több gyermek született, köztük: Perczel András Széchenyi-díjas magyar szerkezeti kémikus és biokémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, az Oxfordi Egyetem vendégkutatója. Perczel Tamás, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára.

Alkotásai Középületek, lakóházak Budapest, OTP lakóház (Bambi presszó háza, II., Frankel Leó út 2-4.), id. Janáky István és Mináry Olga építészekkel, 1957-1959. – A magyarországi modernista építészet 1956 utáni reneszánszának egyik első alkotása. Kazincbarcika, BVK Bölcsöde-Óvoda, 1958.Magyar Építőművészet 1958: 1-3, 54. Eger, Eger szálló, Kisdi Pál társtervezővel, 1960. Soproni kaszinó (Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ) felújítása, 1963. – A neoreneszánsz épület keleti homlokzata elé íves alaprajzú, alumíniumlemezzel burkolt bejárati csarnok került. „A kaszinót a főfalak és fedélszék kivételével teljesen elbontották […] alacsonyabb belmagasságú új belsőket hoztak létre. A neoreneszánsz homlokzatokat is alaposan átdolgozták. Különösen sok vitára adott okot az épület keleti irányban történt megnagyobbítása. A jelentős tömegű bővítmény homlokzatát a tervező „transzparens” kialakításának szánta, ennek az elképzelésnek azonban a nagy tömör felületek alumínium hullámlemez burkolata merőben ellentmondott" (Winkler Gábor).Kubinszky Mihály, A soproni Liszt Ferenc Kultúrház felújítása, Magyar Építőművészet 1970:6. Winkler Gábor, Öröm és üröm Sopronban: Magyar Művelődés Háza Konferencia és Kulturális Központ, Sopron, Régi-Új Magyar Építőművészet, 2003:3, 17-18. A homlokzat hullámlemez alumínium burkolatát a 2002. évi felújítás során elbontották, helyére Fábiánkovits Ferenc tervezett új, neoreneszánsz jellegű homlokzatot. Sopron, Fenyves-szálló (később Lövér-szálló), Kisdi Pál társtervezővel, 1965.Magyar Építőipar 1966:1, 28-29; 1966:6, 32-35. – „Sivár főhomlokzatát a soproniak gyakran bírálták. Az épület kompozíciójának mégis érdeme, hogy kulturált létesítményként áll a Károly-magaslat oldalára felkúszó erdő előtt. Szép parkosított előtérrel, a táji környezethez illő nagysággal és jó tagoltsággal.”Kubinszky Mihály, Gondolatok Sopron mai építészetéről, II. rész, Soproni Szemle 36(1982), 136. Budapesti Műszaki Egyetem 1000 fős kollégiuma („Ezres”, Münnich Ferenc, utóbb Kármán Tódor Kollégium, XI., Irinyi u. 9-11.), Kisdi Pál társtervezővel, 1965.Magyar Építőművészet 1967:1, 12-14; 46. Budapest, Hilton Szálló zártkörű tervpályázatára benyújtott terv, munkatársakkal, 1969. – „A műemléki együttestől északra levő területre helyezik az összes közösségi helyiségeket, míg a déli tömegbe települ az összes szállodaszoba. Az épülettömegek beépítése és megformálása nem szerencsés, a budai várnegyedben való megvalósításuk semmi esetre sem kívánatos.”Magyar Építőművészet 1970:1 Budapest, tabáni Rác gyógyfürdő tervpályázata (díjazott terv), Domonkos Jenő, Solymossy Antal, Frölich Tibor társtervezőkkel, 1969.Magyar Építőművészet, 1970:4. Budapest, Automatizálási Kutatóintézet (AKI) székháza (Kende utca). Erfurt, számítástechnikai központ Neubrandenburg, Intercontinental szálloda Blida, (Algéria), Városi Rendelőintézet és Szociális Központ (Centre Médico-Social), 1975–1977.Magyar Építőművészet 1980:6, 32. Budapest, piarista gimnázium tornaterme (Mikszáth Kálmán tér 1.), a tetőszerkezetet Hegyi Dénes, a fűtést és szellőzést Csapody Béla tervezte, 1980-1982. – Az iskola addigi udvarát acélvázas tetővel fedték le. Miután a gimnázium 2011-ben a Piarista utcába költözött, és az épületet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara használja, a tornaterem eredeti célú használata megszűnt. Debrecen, Svetits leánygimnázium új épületszárnya (diákotthonnal), 1983–1985. Gyál, plébániaház, 1985-1986. Dabas-Sári, plébániaház, 1986.Új Ember 1986. szept. 7. Vác, Szent József kollégium felújítása, 1993.Új Ember, 1993. máj. 16.

Templomok Pusztaberki, harangtorony a római katolikus plébániatemplom mellett, 1976. – A vasbetonból készült, a templommal egybeépített tornyot 1997-ben lebontották, és helyére fából készült, a templomtól különálló harangláb épült. Gyál, Szent István római katolikus plébániatemplom, Cser Károly statikus mérnök közreműködésével, 1981-1983. – A falu korábbi templomát 1948-ban egy kocsmából és a hozzá tartozó bálteremből alakították ki. 1981-ben a báltermet nyolcszögben körbeépítették, tetőt, tornyot emeltek. Amíg el nem készültek, a régi épületben folyt a liturgia, majd 1983-ban, amikor már állt az új templom, lebontották a régit, és téglánként kihordták az új épület ajtaján. „Most sem lehetne szebbet, jobbat tervezni, építeni. Tornya mint győzelmet hirdető két ujj emelkedik a magasba, mennyezete mint egy hatalmas madár védőszárnya, vonalai erőt és égre törő lendületet fejeznek ki.Szerdahelyi Csongor, A nyolcszögesített bálterem körül zöldebb a fű, Új Ember, 1998., aug. 30., 4. – A templombelsőben a feltámadt Krisztus alakjának égre nyíló karjai vezetik a tekintetet az épület egyetlen tetőtéri ablaka és az ég felé, ezért illeti a „fény temploma" elnevezés. A „Szent István Országtabló” 38 nagyméretű réztáblából álló, sokalakos munka, szintén Perczel Dénes alkotása. Budapest-Óbuda-Hegyvidék, Szentháromság plébániatemplom (Vörösvári út), 1983–1984. – Ő tervezte a szentély falán látható gipszmozaikot is. Domaszék, Szent Kereszt plébániatemplom, 1985-1988. Budapest, Józsefváros, Krisztus király plébánia, piarista iskolatemplom és növendékház (zártkörű és meghívásos tervpályázat, meg nem valósult terv), 1989.Magyar Építőművészet 1990:2, 50-55.

Belsőépítészeti munkák Budapest, Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ (Duna utca)Magyar Építőművészet 1969:1, 52. Győr, bencés gimnázium diákotthona, bútorok, 1978.Új Ember 1979. jan. 28. Pannonhalma, bencés gimnázium diákotthona, bútorok, 1979.Új Ember, 1979. nov. 6. Kecskemét, piarista gimnázium diákotthona, bútorok, 1983.

Templombelsők, szakrális terek Budapest, Farkasréti temető, Sík Sándor síremléke (28/2. parcella), 1964. – Kivitelezői Vénusz Gyula kőfaragó mester és Kis Sándorné Lesenyei Márta szobrászművész (a korpusz alkotója) voltak. 1980-ban fölszámolták, és Sík Sándor hamvait a Kerepesi úti temető piarista sírboltjába szállították. Csatka, plébániatemplom, szembemiséző oltár, 1966–1968. Egri főszékesegyház szembemiséző oltára, 1968.Új Ember 1968. jún. 16. Budapest, Kalazantinum piarista növendékház új kápolnája (Mikszáth Kálmán tér), 1974. – Miután a növendékház 2003-ban átköltözött a Váci utcai (Piarista köz) piarista székházba, a kápolna használaton kívül került, majd a piaristák végleges elköltözése során 2011-ben fölszámolták. Székkutas, római katolikus plébániatemplom (neogótikus) belső átalakítása, 1974. – A szembemiséző oltár vörös márvány felületén Szent Mihálynak a sárkánnyal folytatott harca került. Budapest, Mikszáth Kálmán tér, piarista kápolna átalakítása (főoltár mögötti fal aranyozása, festett álmennyezet), 1975. Pécel, plébániatemplom, liturgikus tér, 1975. Máriahalom, plébániatemplom, szembemiséző oltár, 1975.Új Ember, 1975. dec. 7. Debrecen, Svetits leánygimnázium kápolnája, 1976. – A régi kápolna helyén, a hosszanti fal elé épült új, szembemiséző oltárhely, amelyet félkörívben vesznek körül a padok. Az oltárt, az ambót és a tabernákulumot díszítő részmetszeteket, valamint a feszület életnagyságú korpuszát is Perczel Dénes készítette. Utóbbit élete egyik fő művének tartotta.Vasadi Péter, Öt templom – öt tér, in Vigilia 1977, 595-600. Budapest, Rózsafüzér királynője (domonkos) plébánia (Thököly út) liturgikus tere, 1977. Abony, Szent István római katolikus plébániatemplom (barokk), liturgikus tér, 1978.