A Bmx átirányít ide. Az azonos középszámú vasúti személykocsikat tartalmazó motorvonatot itt találod: BDVmot. bélyegkép|20' Freestyle BMX bélyegkép|18' BMX A BMX (Bicycle Moto-Cross, a B a kerékpárt, az M a motort és az X a kettő keresztezését jelöli) a motokrossz alapjaira épülő, de 20"-os kerekeket használó kerékpáros sportág, amely az 1960-as évek végén fejlődött ki.bélyegkép|jobb|200px|BMX-kerékpár Fő ágai Cross Leírás: A BMX cross a legősibb ága a sportnak, olyan fiatalok űzték elsőként, akik anyagi okok miatt nem tudtak crossmotorozni. A verseny, és teljesítménysportokhoz legközelebb álló szakág, a felkészülés edző jelenlétében történik, szervezett keretek között. A 2008-as pekingi olimpián új sportként debütált. „A 300–400 méter hosszú, meredek pályán néhány akadály is nehezíti a versenyzők dolgát. A nyolc induló egy vonalban áll fel a rajt vonalánál. A kapu váratlanul nyílik meg előttük, s a legjobb reflex-szel rendelkező versenyzők azonnal előnyt szereznek. A nyolc induló közül négy jut tovább. Az esetleges bukások nagyon veszélyesek lehetnek. A versenyzők ezért kesztyűt, hosszúnadrágot és fejvédőt viselnek.” (www.mob.hu)
Freestyle Park - A Park műfaj kialakulását a speciális sportpályák: a „skateparkok” megjelenése eredményezte. Kiépítése (relatív) költséges, viszont nagyon sokoldalúan lehet használni, a BMX-en kívül gördeszkásoknak, görkorcsolyásoknak és rollereseknek is pályaként szolgál. Jelenleg Budapesten több ilyen skatepark működik (pl.: Görzenál, Boráros tér, zuglói skatepark, RampHouse skatepark). Vidéken az utóbbi 5 évben több ilyen létesítmény is épült az ott lakó extrémsportolók nagy örömére. Flatland - A BMX-sportban a többi ágazattól nagy mértékben eltérő műfaj. A nagy ugrásokat, magas repüléseket és gyors előrehaladási tempót mérnöki pontosságú trükksorozatok kivitelezésével helyettesítik, végig a földön gurulva. Egy kb. 5m x 5m-es területen mutatják be az egymásba szőtt mozdulatokat, a hangsúly a különböző egyensúlyi helyzeteken és a kerékpár gurulás közbeni forgatásán van. Halfpipe - félcsövezés (Vert), mini-félcsövezés (Minirámpa) Street - Olyan BMX-esek kezdtek el az utcán biciklizni, akiknek más lehetőségük nem volt a gyakorlásra, nem voltak sem crosspályák, sem dirtugratók, sem pedig skate-parkok a közelükben. A Street (utca) BMX-esek a közterületeken keresik meg a gyakorlásukhoz szükséges feltételeket. Alapvetően a különböző lépcsőkön ugratnak le és fel, használják a korlátokat (lecsúsznak rajtuk a kerékpárral), de az utcán lévő kiemelkedések, döntött falak, íves építmények mind egy kreatív „Street hely” részei lehetnek. Többnyire olyan helyeken elterjedt formája a BMX-nek, ahol nincsenek erre a célra kijelölt pályák. A BMX-esek negatív megítéléséhez sajnos nagyban hozzájárul, mivel sok kívülállónak egyedül a rombolás szúr szemet mikor látja, hogy egy-egy biciklis a járdákon, lépcsőkön mutatványozik. Számukra (BMX-esek) viszont speciális pályák hiányában ez az egyetlen módja a gyakorlásnak. Dirt/Trails - Az ugrások, a levegőben eltöltött idő („air time”) van a középpontban, általában földből készült ugratókon. A dirt ágazatban a trükkök kapják a legnagyobb hangsúlyt. A cél, hogy az elugrást követően egy minél nehezebb trükköt mutassanak be a levegőben, majd a leérkezőn gurulással tovább tudjanak haladni. A versenyeken pontozással döntenek a trükkökről, trükksorozatokról, a szakértőkből álló zsűri 1-100-ig pontozza az indulókat, figyelembe véve a versenyző stílusát, a trükk nehézségét és a menet teljes egészét. Trails: Itt az ugratók sokkal technikásabbak, ezáltal a trükk másodlagos tényező. Az ívhez képest a leérkező sok esetben 90 fokban van, kanyarokkal, lejtős, emelkedős részekkel tűzdelt a pálya, komoly kihívást jelentenek a mérnöki pontosságú ugrások. Napjainkban a két műfaj sokszor összefolyik.
Története Kialakulása idején a motokrossz sportág már hatalmas népszerűségnek örvendett az Amerikai Egyesült Államokban. Néhány fiatal, aki szeretett volna részt venni a motokrosszversenyeken, de nem érték el a minimális korhatárt a motorkerékpár-versenyzéshez, és/vagy nem volt elegendő pénzük, hogy megvásárolják a szükséges drága motorkerékpárokat, úgy döntöttek, hogy valamilyen módon helyettesítik a motokrossz sportágat.
BMX-kerékpárokon kezdtek versenyezni – beöltözve a motokrossz sportágban használatos ruházatokba – az általuk épített motokrosszpályához hasonlító helyszíneken, azzal a céllal, hogy utánozzák a sportágat, amennyire csak lehetséges.
Ahogy múlt az idő, ezek a BMX-rendezvények egyre népszerűbbek lettek minden helyszínen, de különösen Kaliforniában. Az 1970-es évek elején a BMX mint különálló sportág kezdett megerősödni és hivatalosan is megkezdődtek a BMX-versenyek szervezései.
Ez alatt a tízéves időszak alatt a BMX-sportágat bevezették más országokban, közöttük Európában is, 1978-ban.
1981 áprilisában megalakult az IBMXF, mint a sportág nemzetközi szervezete, azzal a céllal, hogy hivatalosan képviselje a BMX-sportágat.
Az első világbajnokságot 1982-ben rendezték. Az évek során, a kerékpáros sportágakon belül a BMX egyre inkább megjelent, mint egy önálló sportág. Akkoriban is már látni lehetett, hogy a BMX egy láncszeme a kerékpáros sportágaknak, és egyre jobban hasonlított a kerékpáros sportágakhoz, mint a motokrossz sportághoz. Mivel ezek a kerékpárok viszonylag kicsik, a BMX-esek hamar rájöttek, hogy ezzel nem csak versenyezni lehet, így alakult ki a freestyle és annak különböző ágai, amit először a saját maguk szórakoztatására, később a közönség szórakoztatására csinálták.
BMX cross: extrém verseny
A BMX-kerékpárok gyártása hamarosan nagy üzletté vált és kiterjedt az egész világra. A kerékpárok is látványos fejlődésen mentek keresztül, a kezdetben azonos méretre gyártott BMX-eket továbbfejlesztették és különböző méretben gyártották a használójuk méretére és súlyára tekintettel (Mini, Expert, Junior, Pro L, Pro XL és Pro XXL méretben). A kerékpárokat 20”-os kerekekkel szerelték, de hamarosan megjelentek a 24”-os kerekű BMX-ek is. Ma mindkét típust használják versenyzéshez, az utóbbit Cruiser kerékpárnak nevezik.
A BMX cross versenyszabályai
A verseny egy 300–400 m hosszú, általában három-négy kanyarral és hat-tíz ugratóval épített, rajtdombbal ellátott pályán zajlik. A kanyarok a sebesség jobb kihasználása érdekében döntöttek, az ugratók hosszúsága akár tíz méter is lehet, de a kisebb 5-6 méteres ugratók a jellemzőek. A verseny egy-egy futama egykörös verseny, vagyis a rajtgéptől a célig tart. A rajtgépet a versenysebesség mielőbbi felvétele érdekében egy 2–4 m magas rajtdombra építik. Egyszerre nyolc versenyző indulhat és egy kieséses rendszerben addig folytatódnak a futamok, amíg kialakul a legjobb nyolc versenyző létszáma, akik egy döntő futamon döntik el egymás között a végső sorrendet. A leggyorsabb kategóriában (Elit) a versenyzők elérik az 55 km/órás sebességet is.
Valamennyi életkorú sportoló számára indítanak versenyeket, a legkisebb a hatévesek mezőnye, míg a legidősebbek a negyvenöt éven felüliek. A fiúkat és a lányokat általában külön versenyeztetik.
A biztonság érdekében kötelező ruházat: Hosszú nadrág, hosszú ujjú mez, kesztyű, sisak. A versenyzők azonban gyakran használnak további védőfelszereléseket, mint mellvédő, térd és könyökvédő, sípcsontvédő, szemüveg.
bélyegkép|20' BMX
Nemzetközi kitekintés
A sportág képviselői már nem a motorosokhoz akarnak hasonlítani, hanem vérbeli kerékpárosoknak vallják magukat, amit az is igazol, hogy a kezdetben megalakult BMX-világszövetség (I. BMX F.) 1995 óta a Kerékpáros Világszövetség tagjaként működik. A világ negyven országában működik BMX-szövetség, melyek tagjai az UCI-nak. Ezek: Anglia, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Aruba, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Belorusszia, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Curaçao, Csehország, Chile, Dánia, Dél-Afrika, Ecuador, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Kolumbia Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Mexikó, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Venezuela, Zimbabwe, Új-Zéland.
Magyarország
Magyarországon Veszprémben alakult az első BMX cross sportegyesület 1988-ban Veszprémi ÉPSZÖV Spartacus SE néven. A klub életre hívója Borbély Ferenc volt, aki jelentős szerepet vállalt a Magyar BMX Cross és Triál Szövetség megalakulásában is. Az első pálya építését az ausztriai St. Pölten BMX-egyesülete segítette. A pálya felavatása után sorra alakultak az ország különböző pontjain az újabb egyesületek: Harkán, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Szombathelyen, Gyöngyösön, Győrben, Pápán, Gencsapátiban, de építettek pályát Budapesten is. A klubok megalakulását azonnal követte a Magyar BMX Cross és Triál Szövetség megalakulása 1991. augusztus 12-én. 1990-ben rendezték az első nem hivatalos országos bajnoki versenysorozatot, mely nyolcfordulós volt.
1992-ben Magyarországon, Csillebércen a későbbi, majd mára megszűnt NormaParkban rendezték meg a freestyle-világbajnokságot.
2008-ban a BMX cross bemutatkozott a pekingi olimpiai játékokon.
2020-tól a freestyle BMX is részese az olimpiai játékoknak.
A flatland stílus
A mai modern flatland alapjainak megteremtése egyértelműen az amerikai Kevin Jones nevéhez fűződik. Ő volt az, aki 1980-as években kitalálta és megtanulta a ma már alaptrükköknek számító gurulásokat, forgásokat. A 90-es években a Dorkin – és a hozzá hasonló – videósorozatokkal megállíthatatlan fejlődésnek indult a BMX flatland.
A '90-es évek elején a magyar származású, de Németországban élő Albert Rétey volt az, aki Európában meghatározta az alapvető irányvonalakat.
Kun Ádám Magyarország egyik legsikeresebb, nemzetközileg ismert képviselője a BMX flatland sportágának. 2002-ben Kölnben masters kategóriában, majd 2013-ban szintén Kölnben profi kategóriában is világbajnoki címet szerzett.
BMX-bajnokságok eredményei
1990 Németország - Kenn Kategória Csoport Helyezés Név Flatland Női 2. helyezett Pecze Mónika Flatland Férfi 14 3. helyezett Szölősi Tas Nagyfélcső 14 2. helyezett Sinkó Lajos Nagyfélcső 15 3. helyezett Kápolnai Kazimír
1991 Dánia – Aalborg Kategória Csoport Helyezés Név Flatland 14 1. helyezett Pecze Mónika Flatland 15 1. helyezett Szölősi Tas Flatland 18+ 3. helyezett Erdőközi Áron Flatland 20+ 2. helyezett Szilágyi Márton Nagyfélcső 15 1. helyezett Tóth Károly Nagyfélcső 15 3. helyezett Pecze Szabolcs Nagyfélcső 16 2. helyezett Kápolnai Kazimír
1992 Magyarország - Budapest Csillebérc Kategória Csoport Helyezés Név Flatland 14 1. helyezett Csikós Gábor Flatland 14 2. helyezett Shenker Benjámin Flatland 14+ 2. helyezett Tóth Viktor Flatland 14+ 3. helyezett Pecze Mónika Flatland 15+ 2. helyezett Gáspár Csaba Flatland 15+ 3. helyezett Csepelényi Krisztián Flatland 16 1. helyezett Szölősi Tas Flatland 16 2. helyezett Sinkó Lajos Flatland 17 3. helyezett Csuzdi András Flatland 18 2. helyezett Légmán Imre Flatland Pro 3. helyezett Szilágyi Márton Nagyfélcső 14 2. helyezett Mirity Andor Nagyfélcső 14 3. helyezett Csikós Gábor Nagyfélcső 15 2. helyezett Korim László Nagyfélcső 15 3. helyezett Novák Ottó Nagyfélcső 16 1. helyezett Tóth Károly Nagyfélcső 17 1. helyezett Barts Attila Nagyfélcső 17 2. helyezett Kápolnai Kazimír Nagyfélcső 17 3. helyezett Fodor Pál Street B 3. helyezett Giczi Balázs Minifélcső C 3. helyezett Kelényi Dénes
1993 Franciaország - Limoges Kategória Csoport Helyezés Név Flatland Női 15+ 3. helyezett Pecze Mónika Flatland Férfi 14+ 1. helyezett Csikós Gábor Flatland Férfi 17 2. helyezett Kőrösi Norbert Flatland Férfi 17 3. helyezett Barta Zoltán Flatland Férfi 18 3. helyezett Csuzdi András Flatland Férfi 20 3. helyezett Erdőközi Áron Flatland Férfi Master 2. helyezett Szilágyi Márton Nagyfélcső 17 1. helyezett Tóth Károly Nagyfélcső 18 2. helyezett Barts Attila Street B 2. helyezett Benkő Zsolt
1994 Németország Köln