Tótfalusi István, születési és 1960-ig használt nevén Tóth István (Budapest, 1936. december 8. – 2020. augusztus 29.) József Attila-díjas (1997) magyar író, műfordító, nyelvész, szerkesztő.
Életpályája és munkássága 1955–1959 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar–angol szakos hallgatója. 1959–1980 között, valamint 1984–1996 között a Móra Ferenc Könyvkiadó felelős szerkesztője. 1981–1983 között az Interpress Magazin szerkesztője.
Verseket, regényeket és drámákat fordított angol, német, svéd, norvég, francia, olasz, spanyol, portugál és latin nyelvből. Angolra fordította Babits Mihály (1988), Füst Milán (1990), Pilinszky János, Illyés Gyula (1995), Kuczka Péter (1996), Gergely Ágnes (1997), Kányádi Sándor (1999), Weöres Sándor (2004) és Szabó Lőrinc (2006) verseit és a kortárs magyar költészet antológiáját (1997).
Magánélete 1959-ben házasságot kötött Koncz Évával. Három gyermekük született: András (1960), Ágnes (1963, szintén sikeres műfordító) és Gábor (1964).
Született öt unokája: Vera (1993), Hanna (1989), Péter (1998), Anna (2000), Gergő (2002).
Művei Árkádiában éltem én is. Csokonai élete; Móra, Budapest, 1966 (Nagy emberek élete) Shelley világa; Európa, Budapest, 1971 (Írók világa) Bábel örökében (nyelvészeti ismeretterjesztő mű, 1972) Operamesék; Zeneműkiadó, Budapest, 1973 Byron világa (kismonográfia, 1975) Barátod, a zebra; ill. Hegedüs István; Móra, Budapest, 1978 Svédország közel van (ifjúsági ismeretterjesztő mű, 1980) Vademecum. Szokatlan szavak szótára; Móra, Budapest, 1983 Vademecum. Szokatlan szavak szótára; 2. jav., bőv. kiad.; Móra, Budapest, 1986 Új operamesék; Zeneműkiadó, Budapest, 1987 A forró kutya (nyelvészeti ismeretterjesztő mű, 1988) A Könyvek Könyve I. Az Ószövetség. A Bibliából és a Bibliáról (1991) Irodalmi alakok lexikona I. (1992), II. (1994) Vallási vademecum (1992) Mese, mese, mátka. Mesés kifestő; vers Tótfalusi István, ill. rajz. Elek Lívia; Ciceró, Budapest, 1993 Ki kicsoda az antik mítoszokban? (Móra, Budapest 1993, ) A Könyvek Könyve II. Az Újszövetség (1993) Ki kicsoda Shakespeare világában? (1994) Nyelvi vademecum (1994) Ki kicsoda a Bibliában (1995) Történelmi vademecum (1995) Barátaink Európában (1996) Színes szinonimatár (1997) Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig (1997) Idegen idézetek szótára. Szállóigék, mottók, aforizmák, közmondások görög, latin, angol, francia, német, olasz, spanyol és néhány más nyelven; Anno, Budapest, 1998 Ki kicsoda az antik mítoszokban; bőv. kiad.; Anno, Budapest, 1998 Kiejtési szótár (1998, 2006) Irodalmi alakok lexikona; bőv. kiad.; Anno, Budapest, 1998 Kis magyar nyelvklinika; átdolg., bőv. kiad.; Anno, Budapest, 1999 Szokatlan szavak szótára (2000) Idegen szavaink etimológiai szótára (2001) Magyar szótörténeti szótár (2001) Idegen szavak magyarul (2001) Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára; közrem. Windisch Zsuzsanna; Tinta, Budapest, 2004 (A magyar nyelv kézikönyvei) Meseország lakói; General Press, Budapest, 2008 Halhatatlan hősök; General Press, Budapest, 2009 Klasszikus szócsaládfák. Nyelvünk görög és latin eredetű szavai; Tinta, Budapest, 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához) Magyarító szótár. Idegen szavak magyarul; közrem. Heiszer Gyula, Jójárt Barbara, Windisch Zsuzsanna; Tinta, Budapest, 2011 (A magyar nyelv kézikönyvei) Irodalmi alakok nagy lexikona I. (2010) Sertések a Bakonyban. Kalandos nyelvtörténet, Libri, Budapest, 2012 Idegen szavak alapszótára. 4500 idegen szó magyarázata, Tinta, Budapest, 2015 (Az ékesszólás kiskönyvtára) 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről, Tinta, Budapest, 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára) A Nibelung-sztori; Magvető, Budapest, 2017 Nyelvészeti ínyencfalatok, Tinta, Budapest, 2017 (Az ékesszólás kiskönyvtára) Vámmentes gondolatok. 838 újkori szállóige 344 neves személytől magyarul és eredeti nyelven, kiejtési tanáccsal, Tinta, Budapest, 2018 (Híd szótárak)
Műfordításai Aaron Judah: Macóka meséi, 1964 Lúdanyó meséi,1966 B. Mandeville: A méhek meséje, avagy magánvétkek – közhaszon 1969 Hamadáni-Hariri: A szűz és az asszony, 1973 Alan Alexander Milne: Hatévesek lettünk, gyermekversek (Devecseri Gáborral, Tandori Dezsővel), 1973 S. Fauchereau: Századunk amerikai költészetéről, 1974 Britt G. Hallqvist–Ingrid Sjöstrand–Siv Widerberg: Ami a szívedet nyomja. Mai svéd gyermekversek, 1975[ Elektronikus formában a Magyar Elektronikus Könyvtárban] J. R. R. Tolkien: A babó meseregény versbetétei, 1975 Max Lundgren: Az aranynadrágos fiú (ifj. regény), 1976 J. Huizinga: A középkor alkonya: Az élet, a gondolkodás és a művészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században (Szerb Antallal, Vas Istvánnal), 1976 T. Å. Bringsværd: Mese utca 13., 1977 Sven Delblanc: Heréltek, Harry Martinson: Virágzik a csalán (Lontay Lászlóval), 1977 Karin Boye: Kallocain (tudományos-fantasztikus regény), 1978 H. Peterson: Pelle, a szerencsés fickó, 1978 George Byron: Naplók, levelek (Bart Istvánnal, Gy. Horváth Lászlóval), 1978 Stig Claesson: Hilmer Johansson felemeli a hangját, 1979 Robert Graves: Isten hozzád, Anglia! (Szilágyi Tiborral), önéletrajzi regény, 1979 R. Nieto: A kisasszony (Tomcsányi Zsuzsannával), regény, 1979 Lewis Carroll: Alice Tükörországban (Révbíró Tamással), Pozsony–Budapest, 1980 Miroslav Válek: Az elvarázsolt diódaráló (Tordon Ákossal), Budapest–Pozsony, 1980 G. Arciniegas: Eldorádó lovagja (Tomcsányi Zsuzsával), 1980 J. L. Svarc: Az elvarázsolt testvérek. Mesejáték három felvonásban (Bojtár Endrével), L. Villalonga: Mallorcai udvarház vagy a babaszoba (Tomcsányi Zsuzsával), regény, 1982 Pán Péter (meseregény Barrie nyomán), 1983 A. E. Housman: Nézzen rám, kinek élni jó…, v., vál., ford., 1984 M. Brett: A mórok. Az iszlám nyugaton (Zala Tamással), 1985 Jack London: Ádám előtt (Szász Imrével), kisregények, 1985 Astrid Lindgren: A rabló lánya, ifj. regény, 1986 Knut Ødegård versei, vál., ford., 1986 I. Edelfeldt: Robin és a láthatatlanok, meseregény, 1987 S. Claesson: Karin, a gonosz tündér, mese, 1987 L. Frick: Nincs többé kibúvó, regény, 1988 Arthur Conan Doyle: Méregövezet, 1989 Aaron Judah: Macóka régi és új meséi, 1990 Kurt Vonnegut: Éj anyánk (Békés Andrással), regény, 1993 Vittorio Alfieri: Tragédiák, 1994 Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb: Életrajzi jegyzetek az 1980-as évekből (Szántó György Tiborral), 1995 Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi, ifj. regény, 1997 Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil újabb csínyei, 1997 P. Jekel: Maugli. Újabb dzsungeltörténetek, 1997 Vladimir Nabokov: Gyér világ, 2008 Anthony Burgess: Nem fénylik, mint a nap, 2011
Angol nyelvre Babits Mihály Jónás könyve – The Book of Jonah (angolra), 2004. Babits Jónása angolul – recenzió Esti kérdés (An Evening Question) Ősz és tavasz között Dániel éneke Régen elzengtek Sappho napjai… A Danaidák A lírikus epilógja Babylon egerei 21 vers – 21 Poems (Maecenas Kiadó) Füst Milán: 25 vers – 25 Poems (Maecenas Kiadó) Illyés Gyula: 29 vers – 29 Poems (Maecenas Kiadó) Kányádi Sándor: 45 vers – 45 Poems (Maecenas Kiadó) Pilinszky János: 66 vers – 66 Poems (Maecenas Kiadó) Szabó Lőrinc: 35 vers – 35 Poems (Maecenas Kiadó) Weöres Sándor: 62 vers – 62 Poems (Maecenas Kiadó)
Díjai, kitüntetései Év Gyermekkönyve díj (1983, 1991, 1993, 1998, 2005) Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1984, 1986, 1991) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990) Az Év Könyve jutalom (1993) A Svéd Irodalmi Alap díja (1995) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996) József Attila-díj (1997) Tokaji Írótábor díja (1997) Füst Milán-díj (2014) Wessely László-díj (2015)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek
További információk [ Kortárs magyar írók]
Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Magyar poliglottok Kategória:A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettjei